Magyarország nem csak a saját, de az Európai Unió határait is védi – mondta pénteken Novák Katalin köztársasági elnök a Sky News Australia televízió műsorvezetőjének, Rita Panahinak nyilatkozva.

„Nagyon erős nyomás nehezedik déli határainkra, tulajdonképpen az Európai Unió és a schengeni övezet külső határát védjük” – húzta alá a köztársasági elnök, aki a nap folyamán Sydney-ben tett látogatást.

Kifejezte egyben azon meggyőződését, hogy erős határok erős országot jelentenek. „Egy ország annyira erős, amennyire meg tudja védeni a területét és határait” – tette hozzá.

„Minden egyes ország maga kell, hogy eldöntse, kit enged be és kit nem”

– mondta.

A migráció és a demográfiai kihívások kapcsán Novák Katalin kijelentette, hogy Magyarország a bevándorlás helyett a családok támogatására és gyermekvállalásra helyezi a hangsúlyt. Beszélt arról is, hogy Magyarországon központi értéket képvisel a család, illetve miként igyekeznek enyhíteni a család- és gyermekvállalási támogatások rendszerével a fiatal párok, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülők anyagi terhein. Mint mondta, a magyar kormány a bruttó hazai termék több mint hat százalékát fordítja családok támogatására, ami világszerte a legmagasabb arány, és amelyre Magyarország befektetésként tekint. De nemcsak anyagi támogatásról van szó, hanem családbarát környezet megteremtése a cél. A köztársasági elnök hangsúlyozta: „a gyermekvállalás nem járhat anyagi hátránnyal.”

Novák Katalin a családpolitikai eredményeiről szólva elmondta, hogy az utóbbi tíz évben megkétszereződött a házasságkötések száma, a termékenységi ráta 25 százalékkal emelkedett.

A köztársasági elnök kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország talán éppen a családbarát irányultsággal tudna egyfajta például szolgálni Ausztráliának.

Novák Katalin az ukrajnai háborúról is szót ejtett. „Közvetlenül érint minket az ukrajnai háború azzal, hogy a szomszédságunkban zajlik, valamint azzal, hogy magyar kisebbség él Ukrajnában” – fogalmazott.

„A háború napi szintű tragédiát jelent mindkét oldalon az elvesztett életekkel” – mondta.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy

Magyaroroszág minden tőle telhetőt megtesz, hogy tárgyalásos úton a lehető leghamarabb elérjék a békét.

Kijelentette, hogy Magyarország elítéli Oroszország agresszióját Ukrajnával szemben és humanitárius segítséget nyújt a szomszédos országból menekülő embereknek.

Novák Katalin aggodalmát fejezete ki az izraeli történések kapcsán, egyben támogatásáról biztosította Izraelt.

Novák Katalin az amerikai elnökválasztási folyamattal, illetve az amerikai-magyar viszonnyal kapcsolatos kérdésre azzal felelt, hogy Magyarország mint szuverén ország számára az a legfontosabb, hogy senki se avatkozzon be a belügyeibe.

A gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és az illegális migrációval szembeni fellépésről is tárgyalt Novák Katalin köztársasági elnök és David Hurley, Ausztrália főkormányzója pénteken Sydney-ben.

Novák Katalin a találkozó kezdetén megköszönte a főkormányzónak, hogy Ausztrália második otthont biztosított a magyar embereknek, akik megtarthatták nemzeti identitásukat, nem kellett lemondaniuk hagyományaikról.

Ragaszkodhattak gyökereikhez és ápolhatták magyarságukat, miközben ausztrálokká is váltak – hangsúlyozta a köztársasági elnök, kiemelve: a magyar diaszpóra arra is jó példa, hogyan lehet hozzájárulni egy befogadó ország gazdasági fejlődéséhez.

Nemrég ünnepeltük a Magyarország és Ausztrália közötti diplomáciai kapcsolatok 50. évfordulóját, ez az egyik apropója annak, hogy Novák Katalin köztársasági elnök Ausztráliába látogatott – hangsúlyozta Farkas Vajk, a Sándor-palota kommunikációs igazgatója a közmédiának a találkozó helyszínén.

Kiemelte: amellett, hogy a köztársasági elnök ausztráliai útján a nagyszámú magyar közösséggel találkozik, a két ország közötti kapcsolatok erősítésén is dolgozik. Ennek az egyik legfontosabb eseménye a találkozó Ausztrália főkormányzójával.

A megbeszélésen a két ország közötti legfontosabb ügyeket tekintették át, szó esett a gazdasági és felsőoktatási kapcsolatok fejlesztéséről, a családpolitikáról, valamint az illegális migrációval szembeni fellépésről, amelyben nagyon hasonló a két ország álláspontja – tette hozzá. A magyar-ausztrál kapcsolatokon túl az ukrán, valamint az izraeli helyzet is a megbeszélés témái voltak.

A köztársasági elnök pénteken megbeszélést folytatott Margaret Beazley Új-Dél-Wales-i kormányzóval is, korábban pedig olyan gazdasági szereplőkkel tárgyalt, mint Gina Rinehart, Ausztrália legsikeresebb üzletasszonya, vagy Nick Greiner üzletember-politikus, Új-Dél-Wales magyar származású korábbi miniszterelnöke.

A szétszakított testű magyarság lélekben mégis együtt tud lenni – mondta Novák Katalin köztársasági elnök az új marsdeni magyar református templom szentelésén Ausztráliában.

A köztársasági elnök templomszentelési istentiszteleten mondott beszédet, valamint részt vett a felújított Magyar Ház avatásán Marsdenben.

Novák Katalin megköszönte a résztvevőknek, hogy ápolják és gazdagítják magyarságukat, a magyar nyelvet, és hogy a gyermekeiknek is továbbadják mindezt a templomi, gyülekezeti és kulturális közösségeikben és leginkább a családjaikban.

A magyarság bölcsője a család, ugyanúgy, ahogy a szuverenitásunk és a hit bölcsője is a család

– hangsúlyozta.

Novák Katalin emlékeztetett: a magyar közösség összefogott annak érdekében, hogy megmutassa, itt Ausztráliában is nemcsak magyar jelen, hanem magyar jövő is van.

Nyugat-Európában és a világ számos részén templomokat bontanak el, rombolnak le vagy éppen használnak más célra, mint az Isten imádása – hangsúlyozta a köztársasági elnök, hozzáfűzve: a magyarok azonban templomokat újítanak meg és új templomokat építenek.

„Új templomokat építünk Magyarországon, új templomokat építünk szerte a Kárpát-medencében”

– mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: az elmúlt 10 évben 3200 templomot újítottak fel a magyarlakta területeken, és 200 új templomot építettek.

A köztársasági elnök elmondta: együtt szeretett volna ünnepelni az ausztráliai magyarsággal. „Az összetartozásunk alapja a magyarságunk, az anyanyelvünk, a közös keresztény hitünk, ez köt össze bennünket, ez adja összetartozásunkat” – hangsúlyozta.

Balog Zoltán püspök, aki az istentiszteleten igét hirdetett, a közmédiának elmondta:

a vasárnap felszentelt templom „az itteni magyarok áldozatkészségéből épült, 80 százalékban ők finanszírozták”.

Hozzátette: már 2019-ben elkészült, de a pandémia miatt elhúzódott a hivatalos átadása. Az Összetartozás nevet viselő templomot ezért a reformáció alkalmából szentelik fel – tette hozzá.

Kiemelte, hogy mivel a magyarság a világban szétszórva él, fontos tartani egymással a kapcsolatot, figyelni egymásra. „Itt lehet tanulni azt, hogy a magyarságért áldozatot kell hozni” – hangsúlyozta Balog Zoltán, hozzátéve: az emberek itt készek erre, amikor a hétvégén is tanítják a gyermeküket a vasárnapi magyar iskolában magyarul, amikor a kultúrájukat átadják vagy éppen több száz kilométert utaznak, hogy együtt tudjanak a saját anyanyelvükön imádkozni. „Ez egy megható érzés, amit szeretnénk hazavinni és megosztani az otthoniakkal” – fogalmazott Balog Zoltán.

Novák Katalin: Magyarország nem csak a saját, de az Európai Unió határait is védi