Netanjahu hosszú és nehéz háborúra készülhet

Benjámin Netanjahu hosszú és nehéz háborúra készülhet – mondta a korábbi izraeli miniszterelnök, Ehud Barak. Véleménye szerint a kormányfőnek mindössze néhány hete van, hogy „kitakarítsa” a Hamászt a Gázai övezetből, mielőtt − főként az Egyesült Államokban − csökkenne az Izrael melletti szimpátia.

A korábbi miniszterelnök a Politicónak adott interjút, melyben leszögezte, egy multinacionális arab erőnek kellene átvennie a Gázai övezet irányítását a katonai műveletek lezárulta után, mely aztán átadja azt a Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatóságnak. Barak ugyanakkor hangsúlyozta, ez még mindig csak egy kis lépés lenne az önálló palesztin állam létrehozása felé vezető rögös úton.

Meglátása szerint az Egyesült Államok tisztségviselőinek retorikája az utóbbi napokban érezhetően megváltozott, egyre nő azoknak a megnyilvánulásoknak a száma, amelyek humanitárius szünetet követelnek. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az az egyöntetű szimpátia, mely az október 7-i események után kialakult, csökkenni látszik. A nyugati támogatás gyengül azáltal, hogy egyre több a polgári áldozat Gázában, és azzal kapcsolatban is egyre erősebb a félelem, hogy a hadjárat egy kiterjedt régiós háborút indíthat el.

Mint mondta, „elveszítjük az európai közvéleményt, majd egy-két hét múlva elkezdjük elveszíteni az európai kormányokat is, további egy hét múlva a feszültség az amerikaiakkal is felszínre kerül.”

„Nyilvánvaló, hogy lehetnek nézeteltéréseink az amerikaiakkal, ahogy előre haladunk az offenzívában. Washington nem mondhatja meg Izraelnek, hogy mit kell tennie. Ugyanakkor mi pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ő szempontjaikat”

– fogalmazott Barak, hozzátéve, hogy az elkövetkező két vagy három hétben minden vitás kérdést le kell zongorázniuk legerősebb szövetségesükkel.

A szárazföldi hadjárat szerinte egy veszélyes új fázisához érkezett, az izraeli egységek mélyen behatoltak Gázába, mélyebben, mint az előző 2009-es és 2014-es műveletek során bármikor is. Barak megjegyezte, hogy

hónapokba vagy akár egy évbe is beletelhet, mire sikerül teljesen kiiktatni a szélsőséges iszlamista csoportot.

A célokat szerinte Izrael teljesen jogosan jelölte ki, hisz az október eleji terrortámadás sokkoló volt, egy példátlan esemény, ami után rögtön világossá vált, hogy szigorú válaszra van szükség. „Nem azért, hogy bosszút álljunk, hanem azért, hogy biztosítsuk, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő” – magyarázta.

Izrael miniszterelnöke hétfő este kijelentette, hogy országa határozatlan ideig „teljes felelősséget vállal a biztonságért” a Gázai övezetben, miután véget ér a Hamász elleni háború, és ismét elutasította a tűzszünet lehetőségét.

Az ABC News amerikai hírtévé kérdésére, hogy a háború után kinek kellene kormányoznia, Benjámin Netanjahu úgy válaszolt: „Azoknak, akik nem akarják folytatni a Hamász útját”. „Izrael határozatlan időre átveszi a teljes felelősséget a biztonságért” a palesztin területen, „mert láttuk, mi történik, ha nem tesszük. Amikor nincs meg ez a felelősségünk a biztonságért, akkor a Hamász terrorjának olyan mértékű kitörését látjuk, amelyet el sem tudtunk képzelni” – mondta.

A televíziós interjú során Netanjahu ismét elutasította a Gázai övezetben a tűzszünet gondolatát a palesztin iszlamista mozgalom által az Izrael elleni október 7-i, a konfliktust kirobbantó támadás során elrabolt túszok szabadon bocsátása nélkül.

„Nem lesz tűzszünet, általános tűzszünet Gázában a túszaink szabadon bocsátása nélkül” – mondta. „Ami pedig (…) a kis szüneteket illeti – egy óra itt, egy óra ott –, már megvoltak” – tette hozzá.

„Feltételezem, hogy megvizsgáljuk a körülményeket, hogy az áruk – humanitárius áruk – bejuthassanak, vagy a túszaink távozhassanak. De nem hiszem, hogy általános tűzszünet lesz”

– ismételte meg.

„Ez akadályozná a túszaink kiszabadítására irányuló erőfeszítéseinket, mert az egyetlen dolog, ami hat ezekre a bűnözőkre és a Hamászra, az a katonai nyomás, amit mi gyakorolunk” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy felelős-e az október 7-i támadásért, Netanjahu azt válaszolta: természetesen.

„Nincs kétség, és ezt a háború után kell megoldani” – mondta, hozzátéve, hogy

kormánya „egyértelműen” nem teljesítette a nép védelmére vonatkozó kötelezettségét.

Október 7. óta a hatóságok szerint több mint 1400 ember halt meg Izraelben, többségükben civilek, akiket a Hamász támadásának napján öltek meg, amely a leghalálosabb volt Izrael történetében.

A Hamász több mint 240 túszt is ejtett. A Gázai övezetet – ahol 2007 óta a Hamász van hatalmon – ért izraeli megtorló bombázásokban 10 022 ember halt meg, többségük civil, köztük több mint négyezer gyermek – közölte a Hamász egészségügyi minisztériuma hétfőn.

Bunkerromboló bombákkal próbálja az izraeli légierő felszámolni a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet föld alatti védelmi rendszerét – tudatta az izraeli katonai szóvivő.

Éjjel az izraeli légierő bunkerromboló bombákat használt, amelyek behatolnak a föld alá, hogy károsítsák a Hamász földalatti alagút-, bunker-, és lőszerraktár-rendszerét, melyeket a civil lakosságot élő pajzsként használva lakóépületek, kórházak, iskolák és közintézmények alá építettek – tudatta az izraeli hadsereg.

Az izraeli légierő hírszerzési irányítással hétfő reggel megölte a Hamász több magas rangú parancsnokát, köztük Dzsamál Muszát, a terrorszervezet különleges biztonsági egységének főnökét.

Az utóbbi órákban a vadászgépek mintegy négyszázötven katonai célpontot támadtak, köztük katonai egységeket, megfigyelőállásokat, páncéltörő állásokat. A szárazföldi erők átvették az irányítást egy jelentős Hamász erődítmény fölött az övezet északi részén, amely megfigyelőállomásokat, kiképző komplexumokat és terrorista alagutakat tartalmazott.

A haditengerészet a Földközi-tenger irányából lőtt páncéltörő rakétakilövőket és a terrorszervezet további célpontjait. Heves tűzpárbaj volt Bét Hanúnban és Hán-Junisz külvárosában.

Jonatan Konrikosz, az izraeli hadsereg nemzetközi szóvivője vasárnap este azt mondta, hogy Izrael két órára abbahagyta a tüzelést, hogy a palesztinok átjussanak a Gázai övezet északi, harcok sújtotta részéből a biztonságosabb déli részébe. Egyúttal ismételten felszólították a palesztinokat, hogy vonuljanak délre.

Az izraeli erők két részre osztották az övezetet, s középen folyosót nyitottak a harcok elől menekülő palesztinok számára. Becslések szerint

a még mindig az északi részén élő több százezer gázai közül hétfőn sokan fognak útnak indulni dél felé. Az izraeli hadsereg szerint a Hamász fegyverrel igyekszik megakadályozni, hogy a civilek délre meneküljenek.

Jordánia légiere vasárnap éjfélkor sürgős orvosi segélyt dobott le a Gázai övezetben működő jordániai tábori kórháznak. „Kötelességünk segíteni a gázai háborúban megsérült testvéreinket. Mindig ott leszünk palesztin testvéreink mellett” – tudatta II. Abdalláh jordániai király az X-en. Egy magas rangú izraeli tisztviselő közölte, hogy a jordániai segélyszállítmányok izraeli egyeztetéssel és jóváhagyásssal érkeztek az övezetbe.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap este beszélt a vöröskereszt elnökével, Miriana Spolirikkal, és sürgette, hogy a vöröskereszt követelje az izraeli túszok azonnali szabadon bocsátását – ahogy azt a nemzetközi jog megköveteli.

Netanjahu azért is síkra szállt, hogy a vöröskereszt tartsa fenn azon jogát, hogy haladéktalanul meglátogathassa az összes elrabolt izraelit biztonságuk és egészségük biztosítása érdekében.

Vasárnap este heves rakétatűz érte a Gázai övezetből Izrael középső és déli részének városait, melyet a Vaskupola légvédelmi rendszer rakétái elhárítottak. A rakéták kilövése után Izraelben megszólalnak a légiriadó szirénái, és az emberek az óvóhelyekre menekülnek.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) bejelentette, hogy Ohio osztályú atomtengeralattjáró érkezett a Közel-Keletre. A háború kezdete óta az Egyesült Államok két repülőgép-hordozót küldött a régióba, a Gerald Fordot és a Dwight Eisenhowert.