Németország megduplázza Ukrajna támogatását

Németország megduplázza az Ukrajnának a jövő évre szánt katonai segély eddig tervezett összegét, így a támogatás eléri majd a 8 milliárd eurót – jelentette be a német védelmi miniszter vasárnap este, megerősítve az erről megjelent sajtóhíreket.

Boris Pistorius az ARD közszolgálati televíziónak nyilatkozva azt mondta: „Ez egy erős jelzés Ukrajnának, hogy nem hagyjuk cserben”. Fontos jelzés egy olyan pillanatban, amikor Ukrajnának folytatnia kell a harcot, miközben a nemzetközi figyelem egy része Izraelre és Gázára összpontosul – tette hozzá. „A katonai segélyek emelése egyben válasz ”az idei tapasztalatokra, amelyek azt mutatták, hogy a tervezett összegek gyorsan elfogytak“.

A német kormány eredetileg négymilliárd eurós segélyt irányzott elő 2024-re, elsősorban katonai felszerelésekre. Olaf Scholz kancellár kormánykoalíciójának pártjai azonban most megállapodtak, hogy ezt az összeget megduplázzák. A döntés csütörtökön, a képviselőház bizottságának szavazása során válik hivatalossá.

Több orosz tiszt meghalt a kelet-ukrajnai Zaporizzsja közelében, az orosz csapatok által ellenőrzött Melitopolban pokolgépes merényletben – közölte vasárnap az ukrán katonai hírszerzés a Telegram közösségi oldalon.

A tájékoztatás szerint az akciót „egy helyi ellenállási mozgalom” hajtotta végre „a megszállók főhadiszállásán”, és legalább három orosz tiszt esett áldozatul.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes az állami televízióban a nap folyamán arról beszélt, hogy Oroszország támadásai miatt 4,9 millióan voltak kénytelenek elmenekülni otthonaikból Ukrajna biztonságosabb térségeibe. Hozzátette, hogy a 2022 februárjában indult ukrajnai orosz háború óta 3,6 millió belső menekültet, azt megelőzően pedig, a 2014 óta – a Donyec-medencei harcok miatt – több mint egymilliót regisztráltak.

Beszélt arról is, hogy az utóbbi három és fél hónapban a belső menekültek száma alig észrevehetően növekedett, miközben néhányan visszatértek otthonukba, tekintettel arra, hogy

az ország keleti és déli felében lévő frontvonalak alig mozdultak el.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb közlése szerint mintegy 6,2 millió ukrán hagyta el az országot tartósan vagy ideiglenesen. Csak Európában 5,8 millió ukrajnai menekültet regisztráltak. A háború 2022-es kezdetét megelőzően nagyjából 41,4 millió lakosa volt Ukrajnának.

Autóba rejtett pokolgép végzett szerdán Mihajlo Filiponenko helyi képviselővel az Ukrajnát támadó orosz erők ellenőrzése alá került kelet-ukrajnai Luhanszk városában – közölte a régió Moszkva által támogatott kormányzója. Az ukrán katonai hírszerzés nem sokkal később bejelentette, hogy „a helyi ellenállás erőivel közösen különleges műveletet hajtottak végre” Filiponenko ellen, aki meghalt az akcióban.

Mihajlo Filiponenko fia is megerősítette, hogy apja, a luhanszki „népi milícia” egykori parancsnoka a merénylet áldozata lett.

A védelmi minisztériumhoz tartozó katonai hírszerzés a merényletet magára vállaló közleményben hóhérnak nevezte Filiponenkót, és azt írta, hogy az áldozat „szerepet vállalt ukrán hadifoglyok és polgári személyek kínzását célzó létesítmények létrehozásában”, és személyesen részt vett a kínzásokban is.

Filiponenko, aki 2014 óta aktív szereplője volt a luhanszki Moszkva-barát szeparatista mozgalomnak, szeptemberben nyert mandátumot a Moszkva által támogatott luhanszki regionális parlamentben.

Már tavaly februárban is megpróbálták megölni – szintén gépkocsiba rejtett pokolgéppel -, akkor a sofőrrel együtt különböző súlyosságú sebesüléseket szenvedtek.

Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren, Ukrajnának és az Egyesült Államoknak engedniük kell – közölte vasárnap Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

„Kijevben és Washingtonban is be kell látniuk: Oroszországot nem lehet legyőzni a harctéren” – mondta Peszkov a Moszkva. Kreml. Putyin című politikai műsorban.

A Kreml szóvivője kiemelte: az, hogy Joe Biden amerikai elnök saját szavai szerint hisz az ukrán területek visszafoglalásában, azt mutatja, hogy

az amerikai politika zsákutcába jutott.

Peszkov szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kétségbeesésből ígérget újabb offenzívákat, mert a nyugati támogatás megcsappanását érzi. Mindeközben Nyugaton is egyre nő „a fáradtság és az elutasítás, hogy további pénzeket utaljanak át, illetve fegyvereket és lőszert szállítsanak Ukrajnának, különös tekintettel arra, hogy most ezeket Izraelbe kell küldeni” – fejtegette a szóvivő.

Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügyi bizottságának elnöke a Telegram közöségi oldalon arról írt, hogy Kijevnek előbb-utóbb be kell látnia, hogy vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz, mégpedig

Oroszország feltételei és „a meglévő területi valóság” mellett.

Véleménye szerint a nyugati elit is egyre inkább arra a következtetésre tűnik jutni, hogy az ukrajnai konfliktus közelít a „tárgyalási ponthoz”.

„Meggyőződésem, hogy ez a kérdés már a közeljövőben fel fog merülni” – írta Szluckij.

Megjegyezte, hogy a Nyugat gyorsan változtat retorikáján „a Zelenszkij vezette kijevi junta halálos rángatózása közepette”.

A Kreml egyetért Joe Biden amerikai elnöknek azzal a kijelentésével, amely szerint a világnak új rendre van szüksége, ám ez a világ többé nem fog az Egyesült Államok körül forogni – jelentette ki  ugyancsak Dmitrij Peszkov.

„Teljes mértékben egyetértünk Biden úrral. Ez az a ritka eset, amikor teljesen egyetértünk azzal, amit mondott. A világnak valóban új világrendre van szüksége, amely egészen más elveken alapul” – mondta Peszkov. „Biden úrnak volt egy másik mondata is: »És az Egyesült Államok képes egy ilyen rend kiépítésére«. Itt, ebben a részben nem értünk egyet” – fogalmazott.

„Mert az Egyesült Államok bárhogy is, bármilyen rendről szóljon is, egy Amerika-központú rendre gondol. Vagyis egy olyan világra, amely az Egyesült Államok körül forog. Ez többé nem lesz így” – tette hozzá.

A Kreml szóvivője szerint olyan világrendnek kell lennie, amely a nemzetközi jogon, a kölcsönös tiszteleten, a kölcsönös előnyökön, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson alapul.

Mint mondta, ennek a rendnek mentesnek kell lennie az arra irányuló kísérletektől, hogy az összes ellenőrzési mechanizmus egyetlen állam kezében összpontosuljon, és attól, hogy egyesek akaratát és döntéseit ráerőltessék más országokra.

Ukrajna felvételét javasolja jelenlegi területeivel az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe Anders Fogh Rasmussen, a NATO egykori főtitkára a brit Guardian lapnak adott interjúban.

„Eljött az idő, hogy megtegyük a következő lépést, és meghívjuk Ukrajnát a NATO-ba” – mondta a 2009 és 2014 között a szervezet élén álló Rasmussen. „Új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna a NATO középpontjában áll”. Hangsúlyozta, hogy a lépés nem jelentené az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus befagyasztását. Moszkvának szerinte meg kell értenie, hogy Ukrajnát nem lehet eltántorítani a szövetséghez való csatlakozástól.

A részleges csatlakozás és a szövetségi partnerek ezzel járó segítségnyújtási kötelezettsége Rasmussen szerint elrettentené Oroszországot attól, hogy a

NATO-n belül támadja meg az ukrán területeket, és így lehetővé tenné, hogy az ukrán fegyveres erők a frontcsatákra koncentrálhassanak.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezető tanácsadója Rasmussen nyilatkozatára reagálva közölte, hogy a kijevi vezetésnek nem olyan javaslatokra van szüksége, amelyek területe egy részének átengedésére vonatkoznak, cserébe bizonyos biztonsági garanciákért és a NATO-csatlakozásért, hanem teljes értékű katonai támogatásra.

Hangsúlyozta, hogy az egyetlen megoldás Ukrajna nagyszabású katonai-haditechnikai segélyezése lehet.

Különböző szakértők és szövetségi politikusok már régóta óva intettek Ukrajna felvételétől a szervezetbe a konfliktus jelenlegi szakaszában, mivel az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkely szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettsége a fegyveres konfliktus közvetlen részesévé tenné a katonai szövetséget.

Az 5. cikkely ugyanis kimondja, hogy a szövetségi partnerek kötelezettséget vállalnak arra, hogy segítséget nyújtanak abban az esetben, ha valamelyiküket fegyveres támadás éri. Az ukrán területek részleges csatlakozása esetén ez azt jelentené, hogy minden szövetségesnek katonai erővel kellene az ország segítségére sietni, ha támadás érné Ukrajna jelenlegi területeinek bármely pontját.