Négy robotrepülővel támadták Ukrajnát az oroszok

Az orosz Fekete-tengeri Flotta egyik fregattja négy manöverező robotrepülőgéppel támadta Ukrajna katonai infrastruktúráját - számolt be szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a kijelölt célpontokat eltalálták.
Az ukrán haditengerészet kedden késő este azt közölte, hogy az orosz haditengerészet kedd estétől két, összesen legfeljebb nyolc Kalibr rakétával felszerelt tengeralattjárót tart szolgálatban a Fekete-tengeren. „A rakétafenyegetettségi szint magas” - közölte az ukrán haditengerészet a Telegramon.
A történtekkel párhuzamosan az orosz légvédelmi erők megsemmisítettek egy Ukrajna által indított, Moszkva felé repülő drónt. Erről szerdán Szergej Szobjanyin, az orosz főváros polgármestere számolt be.
A drónt a Moszkva környéki Podolszk körzet felett megsemmisítették - közölte Szobjanyin a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.
„Az előzetes információk szerint nem történt kár, illetve nincs áldozat a helyszínen, ahol a roncsok lezuhantak” - tette hozzá a városi elöljáró.

Orosz tüzérségi csapás ért egy ötemeletes lakóépületet és több családi házat két ukrajnai településen kedden, a támadásokban négy ember meghalt, és legkevesebb öten megsebesültek – közölték helyi ukrán tisztviselők.

Az ország déli részén, a Dnyeper partján fekvő Nikopol városában kedd reggel egy ötemeletes lakóépületet ért találat, melynek következtében egy 63 éves férfi meghalt, két – egy 65 és egy 63 éves – nő pedig megsebesült – közölte Szerhij Liszak, Dnyipropetrovszk megye kormányzója a Telegramon, hozzáfűzve, hogy a romok alatt további áldozatok, illetve sebesültek is lehetnek.

A Szumi megyei ügyészség egy másik, a polgári lakosságot ért támadásról is beszámolt a nap folyamán. A jelentés szerint délután legalább öt családi házat romboltak le orosz lövedékek egy meg nem nevezett északkelet-ukrajnai, az ukrán-orosz határ közelében fekvő településen.

A romok alól két holttestet emeltek ki, egy hétéves kislány pedig a kórházban halt meg, miután lövések érték az autót, amelyben utazott. A támadásban három ember megsebesült – közölte az ügyészség a Telegramon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden aláírta Ukrajna jövő évi költségvetését, amelynek csaknem felét védelmi kiadások teszik ki, több mint 40 milliárd euró (több mint 15 ezer milliárd forint) értékben.

Az ukrán parlament honlapján közzétett jogszabály szövegéből kiderül, hogy a kijevi vezetés az utóbbi összegből 43 milliárd hrivnyát (410 milliárd forint) irányoz elő drónok, emellett ugyanennyit lőszerek és egyéb fegyverek gyártására. Az ukrán sajtó szerint e költségeket adókból, vámilletékekből, állami vállalatok nyereségéből és privatizációkból remélik fedezni.

A mintegy 84,08 milliárd euróra (32 ezer milliárd forint) becsült büdzsé nagyjából felét hitelfelvételekből tervezik fedezni,

ahogy ez az idei költségvetés esetében is történt. Ukrajna háború által meggyengített gazdasága nagyjából 44,37 milliárd euró (17 ezer milliárd forint) bevétellel számol jövőre. Az összeg csaknem teljes egészében a védelmi kiadásokat hivatott fedezni.

Összehasonlításul: Oroszország a költségvetése harmadára tervezi emelni védelmi kiadásait.

A 2024-es, 10,8 ezer milliárd rubeles (143 ezer milliárd forint) büdzsében a védelmi fejezet 36,7 ezer milliárd rubelt (42 ezer milliárd forint) tesz ki.

Ukrajna költségvetése az ukrajnai orosz hadművelet kezdete óta erősen függ a nyugati támogatástól. A 2023-as költségvetést 38 milliárd euróval (14 500 milliárd forint) támogatták külföldről, ami nagyjából a teljes büdzsé 60 százalékának felel meg.

Az ukrán sajtó szerint a 2024-es költségvetésben a minimálbér emelésére is elkülönítettek összeget.

Az elképzelések szerint a minimálbér a jelenlegi havi 170 euróról (64 ezer forint) 200 euróra (76 ezer forint) növekedne. Ukrajna mindemellett – ahogy az idei évben is – hozzávetőleg 4,6 százalékos gazdasági növekedésre számít.

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Békekeret keretében további 194 millió euró (mintegy 75,6 milliárd forint) finanszírozást hagyott jóvá az ukrán fegyveres erők kiképzéséhez – tájékoztatott az uniós tanács kedden.

A brüsszeli közlemény szerint a kiegészítő finanszírozás az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM Ukrajna) keretében történő kiképzéséhez járul hozzá.

Az EUMAM Ukrajna keretében az ukrán katonai kiképzésre a kedden megítélt támogatással együtt 255 millió euróra emelkedett az uniós finanszírozás – írták.

A jóváhagyás célja, hogy továbbra is támogassa az ukrán fegyveres erők kapacitásépítését Ukrajna kérése és szükségletei alapján.

A támogatás továbbra is megkönnyíti az ukrán fegyveres erők személyzete képességeinek nagyszabású fejlesztését, és lehetővé teszi az uniós tagállamok számára, hogy biztosítsák a szükséges képzési felszereléseket és felszereléseket – írták. Az EUMAM Ukrajna misszió az elindítása óta ez idáig több mint 34 ezer ukrán katonát képzett ki – tették hozzá.

Az Európai Unió 2022. november 15-én hozott létre katonai segítségnyújtási missziót (EUMAM Ukrajna) az ukrán fegyveres erők képességének megerősítésére. Célja, hogy Ukrajna képes legyen védeni az ország területi egységét és önállóságát, valamint a polgári lakosságot az orosz agresszióval szemben.

Az Európai Békekeretet 2021 márciusában hozták létre

azzal a céllal, hogy finanszírozza az uniós közös kül- és biztonságpolitika valamennyi katonai és védelmi fellépését a konfliktusok megelőzése, a béke megőrzése, valamint a nemzetközi biztonság és stabilitás megerősítése céljából.

Az Európai Békekeret lehetővé teszi az EU számára, hogy olyan intézkedéseket finanszírozzon, amelyek célja a nem uniós országok, valamint a regionális és nemzetközi szervezetek katonai és védelmi kérdésekkel kapcsolatos kapacitásainak megerősítése.

Oroszország agressziónak fog tekinteni minden olyan külső provokációt, amelynek célja a vallások és etnikumok közötti belső konfliktusok szítása – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orosz Népi Világtanács 25. kongresszusának keddi ülésén megtartott beszédében.

Kijelentette: az orosz vezetés „ennek megfelelően fog reagálni” az ilyen „kívülről érkező beavatkozásra”. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy Oroszország feldarabolására és kifosztására törekszik.

„Erővel nem megy? Akkor zűrzavart kell szítani” – hangoztatta az elnök. „Még egyszer szeretném aláhúzni, hogy minden olyan kísérlet, amely az etnikumok és vallások közötti viszálykodás szítására, társadalmunk megosztására irányul, árulás, egész Oroszország elleni bűncselekmény” – fogalmazott Putyin.

Az elnök meglátása szerint a Nyugatnak „nincs szüksége egy olyan nagy, soknemzetiségű országra, mint Oroszország”,

mert a kultúrák és etnikumok sokszínűsége és egysége „egyszerűen nem illik bele a nyugati rasszisták és gyarmatosítók logikájába”. „Ezért újrakezdték a régi nótát: Oroszország a népek börtöne, maga az orosz pedig rabszolganemzet” – mondta Putyin.

„Az orosz világ magában foglalja őseink minden nemzedékét és az utódainkat. Az orosz világ az ősi Oroszország, a Moszkvai Fejedelemség, az Orosz Birodalom, a Szovjetunió, és a modern Oroszország, amely világhatalomként visszaveszi, megerősíti és megsokszorozza szuverenitását” – hangoztatta.

Az orosz elnök szerint a szuverenitás Oroszország számára mindenekelőtt az állam és a nép szabadságát jelenti. Kifejezte meggyőződését, hogy az ország szuverenitásáért, az „igazságért” folytatott küzdelem nemzeti-felszabadító jellegű, mert, mint mondta, megvédi az oroszok biztonságát és jólétét, „azt a legfőbb történelmi jogot, hogy Oroszország – erős, független hatalom, ország-civilizáció – legyen”.

Gondolatmenete szerint éppen Oroszország, az orosz világ az, amely, ahogyan annyiszor a történelem folyamán, elzárta az útját azoknak, „akik ma világuralomra, kizárólagosságra tartanak igényt”.

Állítása szerint az Oroszországi Föderáció nemcsak a saját, hanem az egész világ szabadságáért küzd.

Kifejezte meggyőződését, hogy ma már a „világ többsége” számára világos, hogy az egyetlen hegemón diktatúrája omladozóban van és „egyszerűen veszélyes másokra nézve”. Érvelése szerint Oroszország „most élen jár egy igazságosabb világrend kialakításában”. „Szuverén, erős Oroszország nélkül nem létezhet tartós, stabil világrend” – mondta az orosz elnök.