kulcsár edina
Szijjártó Péter adta meg a választ.
A bevándorlás ösztönzése helyett a biztonsági és a gazdasági helyzet javítására van szükség a migráció forrásországaiban, amiből Magyarország kiveszi a részét – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn New Yorkban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nyílt vitáján kiemelte, hogy Európa súlyos biztonsági kihívásokkal néz szembe, fegyveres konfliktus dúl a kontinensen és annak közvetlen szomszédságában is, a Közel-Keleten.
Kitért a tömeges illegális bevándorlási áradatra is, amellyel szemben szavai szerint Magyarország nem csupán magát, hanem az Európai Unió külső határait is védi a jelenlegi legforgalmasabb útvonalon. Azt is aláhúzta, hogy a hatóságok keményen küzdenek az egyre erőszakosabb migráns- és embercsempész-bandákkal szemben, amelyek tagjai több esetben attól sem riadtak vissza, hogy rálőjenek a rendőrökre.
Úgy vélekedett, hogy az EU politikája ösztönzőleg hat a migrációra, táplálja az embercsempészek üzleti modelljét. Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy egyesek a határok védelmét nem biztonsági, hanem emberi jogi ügynek tekintik.
Ezzel szemben a magyar kormány a szigorú határvédelem oldalán áll, és egyértelműen kimondja, hogy a határok megsértése bűncselekmény, ami ekként is kezelni – hangoztatta.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy a migráció bátorítása helyett a kiváltó okokat kellene megszüntetni, így elsősorban a biztonsági problémákat, a terrorfenyegetettséget, a szegénységet kellene felszámolnia a nemzetközi közösségnek.
Illetve a migráció számlájára írta azt is, hogy egyes nyugati államokban „párhuzamos társadalmak alakultak ki, no-go zónák jöttek létre, felütötte a fejét a modernkori antiszemitizmus, bandaháborúknak törtek ki”.
„Mi, magyarok abszolút érdekeltek vagyunk a terrorizmus elleni harc sikerében, és részt veszünk ezen nemzetközi erőfeszítésekben” – mondta.
A miniszter kifejtette, hogy az Európába irányuló illegális bevándorlás egyik első számú forrása Afrika, és azon belül is az instabil Száhel-övezet, ezért
s ezáltal az újabb migrációs hullámok megelőzése érdekében.
Ezután érintette a térség gazdasági fejlesztésének fontosságát is, rámutatva, hogy a népességrobbanás kezeléséhez különösen nagy szükség van beruházásokra, munkateremtésre és technológiaexportra, és – mint tudatta – hazánk ebből is kiveszi a részét.
Példaként hozta fel, hogy Magyarország 140 millió dollár értékben hajt végre fejlesztéseket Afrikában kötött segélyhitelek keretében, 30 millió dolláros értékben szociális fejlesztési programokat hajt végre, 18 országban támogatják a keresztény közösségek helyben maradását, illetve évi 1425 diákot fogadnak a magyar egyetemek ösztöndíjakkal.
Aláhúzta: a migráció a forrásországok számára előnytelen, a tranzit- és célországok számára veszélyes, annak megállításához erősíteni kell a harcot a terrorizmus ellen, és segíteni kell a gazdasági fejlődést. „Ahelyett, hogy útnak indulásra buzdítanák az embereket, megfelelő életkörülményeket kell teremteni helyben, és ebből Magyarország kész kivenni a részét” – összegzett.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülése előtt hangsúlyozta, hogy az Izrael elleni brutális terrortámadás nyomán kezdődött konfliktus kapcsán hazánk három speciális szemponttal rendelkezik.
Rámutatott, hogy tizenöt magyar állampolgárságú személy is a Gázai övezetben rekedt, de közülük az egyiptomi és az izraeli közreműködésnek köszönhetően mindenkit sikerült kijuttatni, aki el akart jönni. Ezzel összefüggésen fontosnak nevezte, hogy minél kevesebb civil áldozata legyen a háborúnak.
Illetve közölte, hogy
„Ezért mi nem tudunk elfogadni semmi olyan deklarációt, döntést, határozatot, ami nem mondaná ki világosan és egyenesen, hogy minden túszt azonnal, haladék nélkül és mindenfajta feltétel nélkül el kell engedni” – fogalmazott.
„Követeljük, hogy egyrészt a Hamász engedje el a túszokat, másrészt pedig hogy a nemzetközi közösség tegyen meg mindent a túszok kiszabadításáért” – szögezte le.
A harmadik különleges magyar szempontra rátérve Egyiptom stabilitásának fontosságát emelte ki, arra figyelmeztetve, hogy az észak-afrikai ország az európai biztonság egyik fő védőbástyája, minthogy Kairó szerepe kimagasló a migrációs nyomás féken tartásában.
Szijjártó Péter ezután arról számolt be, hogy az ENSZ terrorizmus elleni szervezetének vezetőivel és az afrikai kapcsolatokért felelős főtitkárhelyettessel is találkozni fog New Yorkban.
„Ez sajnos közvetlenül következik abból, hogy Brüsszel olyan migrációs politikát folytat, amely biztatja, inspirálja a migrációt, s amely folyamatosan eteti az embercsempész-hálózatoknak az üzleti modelljét. Ennek véget kell vetnünk, mert ennek tragikus következményei lesznek” – mondta.
Majd hangsúlyozta, hogy Európára óriási migrációs nyomás hárul már most is Afrika felől, és ez később elviselhetetlenné válhat, ha nem tesznek semmit. Szavai szerint ehhez fel kell lépni a terrorizmus ellen, miután az a migrációs hullámok egyik fő kiváltó oka, ezért is küld Magyarország kétszáz katonát Csádba a Száhel-övezet stabilitásának megőrzése érdekében.
Ezenfelül kulcsfontosságú lenne a népességrobbanáson keresztülmenő régió gazdaságának fejlesztése. „Ezért nagyon fontos, hogy végre Európa ne a migránsokat akarja Afrikából elhívni, hanem vigyünk oda olyan fejlesztéseket, beruházásokat, amelyek munkahelyet teremtenek” – jelentette ki.
Példaként hozta fel, hogy hazánk 140 millió dollár értékben hajt végre fejlesztéseket Afrikában kötött segélyhitelek keretében, emellett 30 millió dollárt értékben szociális fejlesztési programokat folytat, 18 országban támogatják a keresztény közösségek helyben maradását, illetve évi 1425 diákot fogadnak a magyar egyetemek ösztöndíjakkal.
„Tehát az afrikai népességrobbanás hatásait Európára nézve is úgy lehet kezelni, hogyha fejlesztéseket, beruházásokat és munkahelyteremtést viszünk oda, és emellett a terrorizmus ellen fellépünk, Brüsszel pedig maga mögött hagyja végre a migrációt bíztató politikáját. Ez az európai biztonság előfeltétele a következő időszakra” – összegzett.
„Tehát a magyar külpolitikáról mindenki pontosan tudhatja, hogy annak a szabályait Budapesten írják, a döntéseit Budapesten hozzák, nem máshonnan diktálják. Mi nem más szemüvegén, más nézőpontján keresztül nézünk saját magunkra, hanem a saját nézőpontunkból nézünk a világ ügyeire” – közölte.
„És ezt a szuverén magyar külpolitikát igenis becsülik itt New Yorkban, becsülik az ENSZ-ben, becsülik a világpolitikai színpadon” – tette hozzá.