A nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az azerbajdzsáni Bakuban pénteken.

A kormányfő gratulált az ENSZ Közép-Ázsia gazdaságainak különleges programja (SPECA) kezdeményezés újraélesztéséhez.

Kifejtette: 33 éve van a nemzetközi politikában, és ezért megoszthatja azt a tapasztalatát, hogy az utolsó tíz év egészen különböző volt a megelőző húsz évhez képest. Volt egy pénzügyi válság, Európát nyolc éve sújtja egy bevándorlási válság, jött a világjárvány, kitört a háború Ukrajnában, most pedig itt a közel-keleti biztonsági válság – sorolta.

Kiemelte: „Arra kell készülnünk, hogy a jövőben is viharos ügyek között kell megtalálnunk az országaink fejlődését elősegítő megoldásokat.”

A SPECA felélesztése ebben a helyzetben sokat segíthet – tette hozzá Orbán Viktor.

Azt mondta: az említett kihívásoknak Európa belekerült a frontvonalába, Európában háború van, a versenyképessége romlik, egyre több európai országban vannak párhuzamos társadalmak, és folyamatosan nő a terrorfenyegetettség.

Az európai gazdasági növekedés az elmúlt három évtizedben biztos alapokon nyugodott, az ötlet egyszerű volt, de zseniális: a fejlett nyugati technológiát kötötték össze a könnyen és olcsón hozzáférhető keleti, alapvetően orosz energiahordozókkal – mutatott rá.

Hozzátette: azonban a háború miatt és az arra adott válaszok következtében ez az együttműködés szétesett, ráadásul úgy, hogy közben semmilyen új stratégia nem jött létre.

A miniszterelnök arról beszélt, ezért van az, hogy egy nagy vita zajlik most Európában arról, hogy miként kapcsolódjon Európa a tőlünk keletre lévő világhoz. Ebben a vitában két iskola van: az egyik inkább leválni akar, a másik pedig összekapcsolódást akar – mondta Orbán Viktor.

Megjegyezte:

az európai gazdaság gerincét a járműgyártás adja, és most, hogy át kell térni a zöldkorszakra, a nagy nyugati gyártók keleti beszállítóktól függenek.

Felidézte: korábban egész Közép-Európa rengeteget vesztett a blokkosodáson, úgyhogy „mi azt akarjuk, hogy a most formálódó világgazdasági korszakot az összeköttetések és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés határozza meg”. Közép-Ázsia és Európa összeköttetése nélkül „nem tudunk alkotni új sikeres európai gazdasági stratégiát” – jelentette ki.

Elmondta: Közép-Ázsia szerepe ezért jelentősen megnőtt európai nézőpontból, és ahhoz, hogy a következő időszakban összeköttetések és civilizált keleti–nyugati együttműködés legyen, kellenek közvetítők. „Mi Európából Közép-Ázsiára olyan területként tekintünk, amely összeköti az európai és keleti szállítási, kereskedelmi és digitális útvonalakat” – fogalmazott.

Orbán Viktor megjegyezte: az Európa és Ázsia közötti biztonságos, kiszámítható, modern szállítási útvonal megléte alapvető magyar nemzetgazdasági érdek is.

A mi nemzetgazdasági stratégiánk arra épül – mondta –, hogy a keleti és nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tesszük Magyarországot. Magyarországon a legmagasabb az ázsiai befektetések aránya, és a Közép-Ázsiából érkező energiahordozók szerepe a gazdaságunk működtetésében egyre nagyobb – fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: ezt a folyamatot erősíteni akarják a jövőben, ezért támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely Közép-Ázsiát erősíti és támogatja a térség országainak az együttműködését.

Ezért Magyarország nemcsak támogatta, hanem társszerzőként jegyezte is az együttműködést méltató ENSZ-határozatot,

és hétfőn, amikor az ENSZ ezt elfogadta, Magyarország külügyminiszteri szinten képviseltette magát – emlékeztetett.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Azerbajdzsánnal nem „gázbarátságot”, hanem testvéri barátságot építenek. „Testvéri nemzetek vagyunk”, de a két ország között az elmúlt időszakban sikerült létrehozni egy erős energetikai együttműködést – jelentette ki.

Azt mondta: az azeri–magyar kereskedelmi forgalom idén rekordot dönt, egyre több magyar vállalat jön ide, hogy beruházásokat hajtson végre, és megérkeztek az első földgázszállítmányok is Azerbajdzsánból Magyarországra. Magyarország a jövőben is örömmel vesz részt a közép-ázsiai országok gazdasági együttműködését fejlesztő munkában – emelte ki Orbán Viktor.

Számtalan előnnyel járhat Magyarország számára, ha a keleti és a nyugati cégek találkozási pontjává válik - így látják az elemzők. Orbán Viktor Azerbajdzsánban beszélt arról, hogy erre épül a magyar nemzetgazdasági stratégia. A miniszterelnök az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programja nevű kezdeményezésének ülésén azt is mondta: mi azt akarjuk, hogy a most formálódó világgazdasági korszakot az összeköttetések és a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés határozza meg.

Az M1 Híradóban bemutatott térképen a SPECA-ban, vagyis az ENSZ Közép-Ázsia Gazdaságainak Különleges Programjában résztvevő országokat tüntették fel, amelyek várhatóan egyre nagyobb szerepet töltenek majd be a világgazdaságban.

A hét tagállam közül pénteken Azerbajdzsánba látogatott a miniszterelnök.

Orbán Viktor a közösségi oldalára feltöltött videójában többek között arról beszélt, hogy milyen nemzetközi körülmények közepette kell megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek elősegítik a SPECA tagállamok és Magyarország fejlődését.

A miniszterelnök a SPECA fórumán hangsúlyozta:

nemzetgazdasági stratégiánk arra épül, hogy a keleti és a nyugati legfejlettebb cégek találkozási pontjává tegyük Magyarországot.

A híradónak nyilatkozó elemző szerint ez az elképzelés több előnnyel járhat Magyarországnak.

„Egyrészt stabilabb lesz a gazdasági növekedésünk és magasabb lesz a dinamikája. Több és könnyebb lesz a munkahelyteremtés és a bérnövekedési üteme is jobb lesz. Emellett, az hogy találkozási pont vagyunk, segíti az országot abban, hogy hozzáférjen a kritikus nyersanyagokhoz. Tehát a termelésnek a biztonsága, az ellátás biztonságának a szintje magasabb lesz és könnyebben elérnek minket az új innovatív technológiák is. Ez is segíti a magyar gazdaságnak a működését” – mondta Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.

A szakértő szerint az együttműködés a SPECA országokkal szervesen illeszkedik a kormány Keleti nyitás politikájába.

Az Azerbajdzsánnal fenntartott kapcsolatunknak például egyre nagyobb a jelentősége, hiszen idén már 100 millió, a jövőben pedig évente egymilliárd köbméter földgáz érkezhet a dél-kaukázusi országból. De várhatóan a világ egyik legnagyobb gázkészletével rendelkező Türkmenisztánból is kaphatunk nyersanyagot a Török Áramlaton keresztül.

Energiapiaci elemzők szerint a türk gáznak óriási a jelentősége, hiszen a közép-ázsiai ország jelentheti hosszabb távon a megoldást az Európai földgázellátási problémákra.

Magyarország korábban már megállapodott Türkmenisztánnal, hogy az Európába irányuló jövőbeni türkmén gázexport egyik célországa hazánk legyen.

Csupán az előbb említett két országból érkező energiahordozó révén számottevően enyhíteni tudjuk függőségünket az orosz gáztól. És az is fontos, hogy jelentősen növekedhet az ország energiabiztonsága. A külgazdasággal foglalkozó elemzők szerint a legnagyobb együttműködés Kazahsztánnal várható a SPECA országai közül.

A közép-ázsiai országok közül Kazahsztán már most is a legfontosabb kereskedelmi partnerünk a térségben.

A világ kilencedik legnagyobb országával a kétoldalú áruforgalmunk idén az első félévben 77 százalékkal erősödött, elérve a 450 millió dollárt.

Miért fontos, hogy Kelet és Nyugat találkozási pontja legyünk?