POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2023.11.05.

Mi nem kapjuk meg az EU-pénzt, de adjunk Ukrajnának?

Erről is szól a Nemzeti Konzultáció.

„Felül kell vizsgálni az uniós költségvetést” – Ezekkel a szavakkal nyitotta meg az Európai Bizottság elnöke az uniós állam- és kormányfők legutóbbi csúcstalálkozóját egy hete Brüsszelben.

A kétnapos tanácskozáson immár sokadszor is téma volt a bizottság sokat vitatott javaslata, vagyis, hogy az uniós testület a migráció, a bürokraták fizetésemelése, és az EU által felvett hitelek kamatainak finanszírozása mellett

plusz pénzt vár a tagállamoktól az Ukrajnának szánt újabb 50 milliárd eurós keretre is.

„83 milliárd eurót adtunk eddig, most jöhet a következő 50 milliárdos lépés. Ukrajnának biztos támogatásra van szüksége” – mondta a csúcs után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, annak ellenére, hogy sajtóhírek szerint az ülésen ismét komoly kérdőjelek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy az újabb támogatásra az unió honnan kerítene pénzt.

Brüsszel újabb 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, és ezt a pénzt a tagállamokkal akarja kifizettetni, Magyarországtól is plusz befizetéseket kér – fogalmazott Menczer Tamás államtitkár a közösségi oldalán. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar emberek erről is elmondhatják majd véleményüket a nemzeti konzultációban. Emlékeztetett: Brüsszel úgy kért tőlünk plusz pénzt, hogy közben évek óta visszatartja a nekünk járó uniós forrásokat. Az államtitkár hangsúlyozta: a kormány nem hagyja, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba.

Miközben

hazánk már a javaslat felvetésekor vitára alkalmatlannak nevezte az Európai Bizottság előterjesztését

és más tagállamok is aggályaiknak adtak hangot, a brüsszeli Politico a csúcsról közzétett tudósításában arról írt, hogy a tanácskozáson a tagállamok által befizetett adók emelése és a már létező uniós projektek finanszírozásának csökkentése vagy teljes leállítása is felmerült.

Brüsszel újabb 50 milliárd euróval akarja támogatni Ukrajnát, amit a tagállamokkal akar kifizettetni – erről is szó lesz a nemzeti konzultációban – hívta fel a figyelmet a Külügyminisztérium államtitkára szombaton a közösségi oldalán. Menczer Tamás hangsúlyozta:

Brüsszel több 10 milliárd euróból akar fegyvereket vásárolni Ukrajnának

és az unió számítása szerint a szomszédunkban zajló háború még legalább négy évig fog tartani. Hozzátette: minden humanitárius módon segítjük a háború elől menekülőket, de Magyarország nem fogja hagyni, hogy belesodorják a háborúba.

„Mi ezt nem akarjuk, azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk. Ráadásul Brüsszel úgy kér tőlünk plusz pénzt, hogy időközben és ezzel párhuzamosan

évek óta visszatartja a Magyarországnak járó uniós forrásokat.

Nagy kérdés, hogy a nekünk járó pénz megvan még, vagy már ez is Ukrajnában van” – magyarázta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára.

 

Az unió közben az eddig befagyasztott orosz pénzeket sem a tagállamoknak, hanem Ukrajnának csatornázhatná át – fogalmaz a Magyar Nemzet. A portál a csúcs után arról írt, hogy ez a terv már a készülő 12. szankciós csomagban is szerepelhet.

Brüsszel 12. szankciós csomagja komolytalan és ugyanolyan hatástalan lesz, mint az eddigiek – erről már a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára beszélt a közösségi oldalán.

 

Dömötör Csaba emlékeztetett: a korlátozások ellenére

a nyugati államok továbbra is üzletelnek Oroszországgal, a nagyvállalatok ígéretük ellenére nem vonultak ki az orosz piacokról és az orosz energiahordozók kereskedelme is zavartalanul folyik.

„Nekünk bérletet adtak a patás ördög szerepre, amikor az elejétől kezdve elmondtuk, hogy ez így nem fog működni. Azért nem fog, mert Európa pont azoktól a nyersanyagoktól függ, amelyekre kivetette a szankciókat. Oroszország pedig megoldja az értékesítést vagy harmadik szereplőknek vagy közvetítőkön keresztül. Meg is oldotta. A számokból egyértelműen látszik, hogy

az egész szankciós politika nem Oroszországot, hanem Európát rogyasztotta térdre”

– mutatott rá Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Dömötör Csaba hangsúlyozta: irányváltásnak egyelőre nyoma sincs az unióban, jövőre ezért is kell változás a brüsszeli politikában.

Az európai polgárok többsége szerint Amerika és Kína nyer, Ukrajna, Oroszország és az EU pedig veszít a büntetőintézkedéseken. A válaszadók csaknem háromszor akkora aránya gondolja azt, hogy a szankciók elsősorban az Európai Uniónak ártanak, mint ahányan Oroszországot tartják az elsődleges vesztesnek – derül ki a Századvég kutatásából.

A szankciókkal szemben támasztott elemi elvárás, hogy azok nagyobb kárt okozzanak a szankcionált országnak, mint az azokat kivető gazdaságoknak. Az orosz–ukrán háború kirobbanását követő hónapokban a brüsszeli vezetők azzal indokolták az egyre szigorúbb büntetőintézkedések bevezetésének szükségességét, hogy azok rövid időn belül képesek lesznek térdre kényszeríteni az orosz gazdaságot és ezzel lehetővé teszik a háború gyors lezárását. Miután az eredeti elképzelés megbukott, Brüsszel változtatott korábbi érvelésén és azt kommunikálta, hogy bár a szankciók rövidtávon nem gyakorolnak kellő hatást, közép- és hosszú távon úgy vetik majd vissza az orosz gazdaságot, hogy azzal nem okoznak elviselhetetlen terheket az európaiaknak. A háború kezdete óta eltelt időszak gazdasági adatai mellett azonban az európaiak véleménye is azt mutatja, hogy az újabb érvelés is megdőlt és a brüsszeli terv leginkább az Uniónak ártott.

Az USA és Kína nyer, az EU veszít a szankciókon

A Századvég kutatásának eredményei alapján valamennyi vizsgált országban többségben vannak azok, akik Amerikát és Kínát a szankciós politika nyertesének, az EU-t pedig a vesztesének tartják. Az európaiak a saját országukra gyakorolt hatásokat is negatívan látják; mindössze a norvégok tartják úgy, hogy nyertek a büntetőintézkedéseken. Ennek vélhetően az az oka, hogy a kieső orosz energiabeszerzéseket az Unió részben norvég szállítmányokkal helyettesítette, így a szankciók közvetett módon hozzájárultak Norvégia bevételeinek emelkedéséhez.

A háborúban közvetlenül érintett felekre gyakorolt hatások megítélése vegyesebb képet mutat: a ciprusiak és a görögök többsége Oroszországot, a skandináv és balti államok egy része pedig Ukrajnát is a győztesek közé sorolja. A vizsgált országok lakosságaival súlyozott átlag alapján, az USA-t és Kínát az európaiak 54-54 százaléka gondolja inkább nyertesnek (22 és 19 százalék inkább vesztesnek), az EU-t és saját országát pedig mindössze 26 és 23 százalék (míg 56 és 60 százalék vesztesnek).

A büntetőintézkedések elsősorban az Európai Uniónak ártottak, nem Oroszországnak

Arra a kérdésre, hogy a szankciók inkább az EU-nak, vagy inkább Oroszországnak ártottak, az uniós polgárok többsége (49 százaléka) semleges választ adott, azaz úgy vélte, hogy a büntetőintézkedések mindkét félnek okoztak károkat. Sokatmondó azonban, hogy a válaszadók csaknem háromszor akkora aránya (31 százaléka) gondolta azt, hogy a szankciók elsősorban az EU-nak ártottak, mint akik szerint Oroszországnak (12 százalék).

Mindössze két tagállamban (Dániában és Finnországban) vélekedett a lakosság nagyobb része úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban Oroszországnak okoztak károkat, mint ahányan az EU-t jelölték meg az elsődleges vesztesnek. A szankciókkal szemben a leginkább kritikusak a görögök, a szlovénok és a magyarok; ezekben az országokban a válaszadók 5, 5 és 11 százaléka tartotta Oroszországot, 47, 42 és 46 százaléka pedig az EU-t a büntetőintézkedések nagyobb károsultjának.

Forrás: Századvég

 

origo.hu

Daciásan olcsó és az úthibákat sem érzi meg - Citroën C3 (2024) menetpróba

ripost.hu

Megmutatja hatalmát az univerzum, 3 csillagjegy szerelmi élete felfordul

borsonline.hu

"Még soha nem éltem át ekkora lelki küzdelmet" – Mi történt? Így van most Király Viktor

mandiner.hu

„Sikerült ezt is beszopni” – Hont András kiosztotta Mérő Verát

ripost.hu

Óriási fordulat az eltűnt maláj gép ügyében: furcsa hangjelek oldhatják meg a rejtélyt

hirtv.hu

Újabb magas rangú kitüntetésben részesült a két magyar Nobel-díjas tudós

ripost.hu

Megbízhatsz bennük: ennek a négy csillagjegynek a legtisztábbak a szándékai

ripost.hu

Katalin lett a célpontja? Sunyi tervet eszelt ki Meghan Markle

ripost.hu

Vérfagyasztó jóslat: ekkor borult teljes sötétség az emberiségre

ripost.hu

3 csillagjegynek különös üzenetet küld idén nyáron az őrangyala

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Amerikai vadászgépeket kap Ukrajna

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

Zelenszkij aláírta a középiskolai és egyetemi hallgatók katonai alapképzéséről szóló törvényt

POLITIK

700 ezer orosz katona az ukrán fronton

POLITIK

Több orosz gáz érkezik Európába, mint amerikai

POLITIK

Több ország nem írta alá a svájci békedokumentumot Ukrajnáról