Megtalálták Gázában az egyik izraeli túsz holttestét

A Gázai övezet északi részében, az al-Sifa kórház közelében az izraeli katonák megtalálták a Hamász iszlamista palesztin szervezet október 7-i terrortámadásában elhurcolt egyik túsz holttestét – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője csütörtökön.

A 64 éves Judit Weisst a Beeri kibucból, otthonából hurcolták el a terroristák. Az épületben a meggyilkolt túsz környezetében katonai felszereléseket és fegyvereket is találtak. A katonák titkosszolgálati információk alapján érkeztek a helyre, ahonnan az emberrablók korábban távoztak. „Nem értünk el hozzá időben” – mondta Daniel Hagar szóvivő.

A kórházban az izraeli katonák feltárták a Hamász szervezet egyik alagútját, és egy járművet, melyet előkészítettek az október 7-i terrorakcióra.

Hagari bejelentette, hogy az elmúlt napokban megtaláltak két földalatti építményt, ahol a Hamász magas rangú parancsnokai tartózkodtak. Az egyikben Ahmed Ahandur, az északi brigád parancsnoka és Ajman Sziam, a rakétaegységek vezetője volt.

Egy másik földalatti bunkerben a Hamász gázai övezetbeli miniszterelnöke, Esszam Al-Daálisz és az Iszmaíl Hanijéhez, a Hamász politikai vezetőjéhez közeli Ruhi Mostaha volt. Hagari szerint a Hamász megpróbálja eltitkolni a bunkereket ért támadás következményeit, de biztosan kijelenthető, hogy az építmények nagyon súlyos károkat szenvedtek.

Herci Halevi vezérkari főnök csütörtökön közölte, hogy

a hadsereg „meglehetősen közel áll az ellenséges katonai rendszer megsemmisítéséhez a Gázai övezet északi részén”.

„A hadsereg folytatja hadműveleteit a Gázai övezetben, és amennyiben tőlünk függ egyik területen a másik után megöli a parancsnokokat, megöli a harcosokat és tönkreteszi az infrastruktúrát” – tette hozzá a Gázában harcoló katonákkal folytatott beszélgetésen.

Joáv Galant védelmi miniszter kijelentette, hogy a biztonságiak azon dolgoznak, hogy a Gázai övezet környékének bizonyos izraeli lakosai 2024 elején visszatérhessenek otthonaikba.

„Akik nem tudnak visszatérni otthonukba, továbbra is teljes segélyezést kapnak a kormánytól. Az északi lakosok iránti elkötelezettségünk éppen olyan, mint a déliek iránti”

– hangsúlyozta a védelmi miniszter a libanoni határ mellől is evakuált izraeliekre utalva.

Galant közölte, hogy reményei szerint január elsejétől az övezettől négy és hét kilométer közötti távolságra lévő néhány izraeli településen az élet visszakerülhet a normális kerékvágásba.

Az iráni Forradalmi Gárda elitalakulata, a Kudsz hadtest az „ellenállás” támogatásáról biztosította a Hamász palesztin terrorszervezet Izrael ellen folytatott harcát Gázában.

Eszmail Kááni, a Kudsz hadtest parancsnoka a Hamász parancsnokainak küldött csütörtöki üzenetében hangoztatta: nem engedik, hogy az ellenség elérje „piszkos céljait” Gázában és Palesztinában – tudatta a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség.

„Testvéreitek az ellenállás tengelyében mellettetek állnak!”

– üzente az iráni tábornok.

Irán korábban a helyzet eszkalációjára figyelmeztette Izraelt, amennyiben nem vet véget a Gázai övezetben az erőszaknak. Az Egyesült Államok viszont többször is óva intette Iránt, hogy semmilyen formában, se közvetlenül, se szövetségesein keresztül ne avatkozzon be a konfliktusba.

A Gázai övezetben nem alakulhat ki hatalmi vákuum, ezért egy „nagyon erős haderőnek” kell ottmaradnia, hogy megakadályozza a Hamász iszlamista terrorszervezet talpra állását – mondta Jichák Hercog izraeli államelnök a Financial Times című brit üzleti napilapnak csütörtökön.

A brit lap csütörtöki számában megjelent cikkben Hercog nyitva hagyta azt a kérdést, hogy ennek a haderőnek hogyan kellene felállnia, bár elmondása szerint az Egyesült Államok és a régió országai nagy szerepet játszanának ebben a kérdésben.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy országa a háború után is fenntartja majd a Gázai övezet feletti ellenőrzést.

A Gázai övezetben zajló, sok áldozattal járó izraeli katonai műveletre reagálva Hercog elmondta, hogy aggodalommal tölti el a palesztinok halála, de Izraelnek mindenekelőtt saját népét kell megvédenie.

Az izraeli elnök továbbá azt is elmondta, hogy Izrael fő célja jelenleg a Hamász és más terroristák által fogva tartott mintegy 240 túsz kiszabadítása.

A nemzetközi közösség megérti, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez

– mondta Hercog.

A túszejtéssel kapcsolatban Hercog azt is elmondta, hogy Izrael nem kapott semmilyen információt a túszokról, így meg kell küzdenie a visszaszerzésükért.

Josep Borrell az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön a gázai túszok azonnali szabadon bocsátására szólított fel, ugyanakkor arra kérte Izraelt, hogy „ne eméssze el a düh” a Hamász fegyvereseivel vívott harcban. „Egyik szörnyűség nem szentesíti a másikat” – tette hozzá Borrell.

Joe Biden amerikai elnök világossá tette Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök számára, hogy a kétállami megoldás az egyetlen válasz az izraeli-palesztin konfliktus megoldására, és a Gázai övezet megszállása „nagy hiba” lenne – erről maga az amerikai elnök beszélt újságíróknak szerdán.

Biden kaliforniai sajtóértekezletén elmondta: minden tőle telhetőt megtesz a Hamász palesztin terrorszervezet fogságában lévő túszok kiszabadítására, de ez nem jelenti azt, hogy e célból amerikai katonákat vetne be.

Biden szerint a héten a túszoknak küldött üzenete – tartsatok ki, jövünk – félreértésekre adott okot. „Úgy értettem, mindent megteszek, amit tudok a kiszabadulásuk érdekében. (…) Nem arra gondoltam, hogy katonákat küldök értük…nem beszéltem a hadseregről” – mondta.

Szavai szerint folyamatosan dolgozik az ügyön, és nem hagyja abba, amíg a túszok – köztük egy hároméves amerikai gyerek – vissza nem nyerik szabadságukat.

Katar, ahol a Hamász politikai irodája működik, közvetít az iszlamista mozgalom és izraeli tisztségviselők között a több mint 240 túsz kiszabadítása érdekében.

Biden szerint a Hamász háborús bűnt követett el azzal, hogy főhadiszállását egy kórház alatt helyezte el. Mint mondta, Izrael korlátozott számú katonával foglalta el a Sífa kórházat, nem hajtott végre szőnyegbombázást.

Biden elmondta: közölte Netanjahuval, nem hiszi, hogy a háború véget érhet anélkül, hogy a kétállami megoldás megvalósulna. „Világossá tettem Izrael számára: azt gondolom, nagy hibát követnének el, ha megszállnák Gázát” – jelentette ki.

Sürgős humanitárius szünetekre, lényegében időszakos fegyvernyugvásra szólított fel a Gázai övezetben dúló harcokban az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdai rendkívüli ülésén elfogadott határozatában.

A dokumentum hosszabb szünetekről tesz említést, elegendő számú napot biztosítva így a segélyek bejuttatására a tenger menti palesztin térségbe. Mindazonáltal a szöveg nem tesz említést hivatalos tűzszünetről.

Az ENSZ BT egyben a Hamász és más szélsőséges palesztin szervezetek által elhurcolt túszok haladéktalan, feltétel nélküli szabadon engedését sürgette.

Az ENSZ BT határozatában felhívta a konfliktus szereplőit a nemzetközi jog betartására, egyben elutasította „a civil lakosság kényszerű áttelepítését”, és hangsúlyozta, hogy a létszükségleti szolgáltatásokat nem szabad megtagadni a Gázai övezet lakóitól. Diplomaták szerint e rendelkezések Izrael Hamász ellen indított műveletére tekintettel kerültek a szövegbe, amely azonban egyetlen említést sem tesz Izraelről.

A világszervezet vezető testületében négy korábbi próbálkozás kudarcot vallott egy határozat elfogadására. A patthelyzet javarészt a tűzszünet, illetve humanitárius szünet iránti követelés körül alakult ki. Izrael ugyanis ellenzi a tűzszünetet, mondván, hogy azzal csak a Hamász járna jól. Szövetségese, az Egyesült Államok egyetért ezzel, azonban támogatja a kevésbé formális és rövidebb szüneteket a harctevékenységben. Oroszország ugyanakkor hivatalos fegyvernyugvást követelt.

A szerdán elfogadott határozat mindemellett nem ítélte el a Hamász cselekményeit, ami szintén vitás pontnak számított Washington és London részéről.

A Málta által beterjesztett határozattervezetet az ENSZ BT 12 tagja támogatta három tartózkodás mellett. Izrael legfőbb szövetségese, a vétó joggal rendelkező Egyesült Államok tartózkodott, ahogy Oroszország és Nagy-Britannia is.

Az ENSZ BT határozatai kötelező erejűek.

Az izraeli offenzívát a Gázai övezetben a Hamász összehangolt október 7-i támadása előzte meg Izrael déli része ellen, amelynek során a legfrissebb értesülések szerint 1200-an haltak meg.