kulcsár edina
Ezt a Hamász jelentette be.
A Hamász szombat este közölte, hogy a Gázai övezet elleni izraeli légicsapások miatt megszakadt a kapcsolata néhány, izraeli foglyokat őrző osztagával.
Abu Ubaida, a szélsőséges palesztin szervezet fegyveres szárnyának, az Ezzedin al-Kasszám Brigádok szóvivője sajtóközleményében közölte, hogy a foglyok és őrizetesek sorsa továbbra is ismeretlen, egyéb részletekről azonban nem tájékoztatott.
Izrael az elmúlt hetekben indított támadásokat Gáza ellen, hogy megtorolja a Hamász október 7-i izraeli terrorakcióját. A konfliktusban eddig több mint 11 500 palesztin vesztette életét Gázában, míg az izraeli oldalon mintegy 1200 a halálos áldozatok száma, többségük a Hamász támadásakor vesztette életét.
Jeruzsálembe érkezett szombaton az a mintegy húszezer tüntető, akik kedden indultak Tel-Avivból az öt napos demonstrációra, amellyel a Hamász által a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszokkal való szolidaritásukat akarják kifejezni.
A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatalához izraeli zászlókkal érkezett tüntetők sárga léggömböket engedtek el a túszokkal való együttérzésük jelképeként. Sokan tartottak a Hamász által október 7-én elhurcolt túszokat ábrázoló képeket is.
„Most, most, most” – skandálta a tömeg. „Humanitárius segítség csak a túszok elengedéséért” – követelték az egyik transzparensen.
A tüntetők felszólították a kormányt, hogy azonnal kössön egyezséget a túszok elengedéséért.
A Hamász a terrortámadás során mintegy 240 túszt hurcolt el. Négyet azóta szabadon engedtek, egyet kiszabadítottak, két túszul ejtett nő holttestét pedig a Gázai övezetbe behatoló izraeli katonák találták meg.
Az izraeli kormány szerint a gázai offenzíva javítja a túszok kiszabadulásának esélyét, esetleg egy közvetített fogolycsere révén. Sok izraeli azonban azzal vádolja a kormányt, hogy felkészületlenül érte a Hamász támadása.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint még mindig több száz beteg van a Gázai övezet legnagyobb kórházában, elszállításukra most a WHO igyekszik kidolgozni egy tervet. Közben az izraeli haderő bejelentette, hogy a kórházban talált alagutak feltárásán dolgoznak, ahol szerintük a Hamász terrorszervezet parancsnoki központot alakított ki.
Folyamatosan túlélők után kutatnak a romok között a Dzsbaliai menekülttábor lakói. A törmelék alól már több holttestet is kiemeltek, munkagépek nélkül azonban csak lassan haladnak előre.
„Szombaton egész nap kiterjedt csapások érték Dzsabaliát, a tábor közepén egy egész lakótelepet vettek célba. A katonai bombázás hatalmas krátert hagyott maga után. Most a romok felett állunk, ahol 15 ember rekedt. Három holttestet húztak ki, és jelenleg továbbiakat keresünk” – magyarázta egy palesztin mentős.
A sebesülteket azonban egyre kevesebb kórházban tudják ellátni, mert nincs elég gyógyszer, ivóvíz, és az áramszolgáltatás is leállt. Gáza legnagyobb egészségügyi intézményében pedig a Hamász terrorszervezet parancsnoki állása után kutatnak az izraeli katonák. A hadsereg szóvivője szerint abban az aknában dolgoznak, amelyet péntek este találtak az Al-Sífa kórházban.
A második a fegyverek, valamint a parancsnoki és irányítótermek felkutatása. A harmadik a kórház területén tartózkodó terroristák felkutatása, a negyedik pedig a kórház földalatti részének feltárására és felszámolása” – nyilatkozta az izraeli hadsereg szóvivője.
A kórház vezetése szerint szombaton egy órát kaptak arra, hogy kiürítsék a kórtermeket, ezért több száz beteget evakuáltak. Az izraeli haderő tagadja, hogy elrendelték volna a kiürítést. Az Egészségügyi Világszervezet legfrissebb jelentése szerint 25 orvos és mintegy 300 beteg maradt a kórházban, köztük dialízisre szorulók és újszülöttek, akiknek elszállítására most a WHO igyekszik kidolgozni egy tervet. Közben a palesztin hatóságok is nemzetközi segítséget kértek a helyzet megoldására.
„Kérem a nemzetközi egészségügyi és segélyszervezeteket, az ENSZ-t és a Vöröskeresztet, hogy ismét gyakoroljanak nyomást a megszálló hadseregre, és segítsenek átszállítani a koraszülötteket vagy a ciszjordániai kórházainkba, vagy az egyiptomi kórházakba, hogy azonnali kezelésben részesüljenek” – fogalmazott a palesztin kormány egészségügyi miniszter.
„Az izraeli megszálló erők szörnyű mészárlás követnek el a palesztinok ellen a Gázai övezetben, legutóbb két iskolánál több száz erőszakkal kitelepített embert öltek meg. Ez arra késztet, hogy ismét követeljem Öntől és a világ vezetőitől, hogy vessenek véget a népünk elleni agressziónak. Eddig több mint 42.000 palesztin sebesült vagy halt meg, főként gyermekek és nők, emellett több tízezer otthon, iskola, kórház, imahely és közintézmény dőlt romba” – mondta Mahmúd Abbász palesztin elnök.
„A humanitárius segítségnyújtás elengedhetetlen a nemzetközi támogatás folytatásához. Enélkül még a legnagyobb barátainknak is nehéz lenne támogatni minket, és nehézségekbe ütközne, hogy a háborút a végsőkig folytassuk. Ezért a háborús kabinet elfogadta az amerikai kérést, hogy napi két üzemanyag-szállító teherautó belépését engedélyezzék a Gázai övezet déli részére” – jelentette ki izraeli kormányfő.
Benjámin Netanjáhu kiemelte, hogy nem kaptak ajánlatot vagy javaslatot a palesztin terroristáktól az október 7-én elhurcolt túszok ügyében, de mindent megtesznek, hogy hazahozzák az elrabolt izraelieket.
Joe Biden amerikai elnök szombaton Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőbeni újraegyesítését szorgalmazta egy „megújult Palesztin Hatóság” keretében, és szankciókkal fenyegette meg a ciszjordániai palesztinokra támadó „szélsőséges” telepeseket.
„A Gázai övezetet és Ciszjordániát egységes kormányzati struktúra alatt kellene újraegyesíteni, végső soron egy újjáélesztett Palesztin Hatóság alatt”, miután a Hamászt kiszorították az általa 2007 óta irányított palesztin területről a jelenlegi izraeli katonai műveletet követően – írta az amerikai elnök a The Washington Post című helyi lapban közzétett véleménycikkében.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy sajtótájékoztatón azt válaszolta, hogy „a Palesztin Hatóság jelenlegi formájában nem képes felelősséget vállalni Gázáért”.
– mondta.
Mahmúd Abbász palesztin elnök, aki Ciszjordánia autonóm területeit kormányozza, november elején a Palesztin Hatóságnak a Gázai övezetbe való visszatérését a megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is magában foglaló „politikai rendezéshez” kötötte.
„A Gázai övezet a Palesztin Állam szerves része, és mi teljes mértékben vállalni fogjuk felelősségünket a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet átfogó politikai megoldás keretében” – mondta Abbász, amikor Rámalláhban fogadta Antony Blinken amerikai külügyminisztert.
Joe Biden hangoztatta: „A ciszjordániai palesztinok elleni szélsőséges erőszaknak véget kell vetni, és az ilyen erőszakot elkövetőket felelősségre kell vonni”.
„A kétállami megoldás az egyetlen módja annak, hogy hosszú távon biztosítsuk az izraeli és a palesztin nép biztonságát. Ma ez a kilátás távolabbinak tűnik, mint valaha, de a jelenlegi válság miatt minden korábbinál nagyobb szükség van rá” – mondta a 80 éves demokrata, és azokat az elveket említette, amelyeknek szerinte érvényesülniük kell.
– sorolta.
A Gázai övezet elleni megtorló bombázások azóta szüntelenül folynak, hogy a Hamász iszlamista mozgalom október 7-én példátlan méretű és erőszakú támadást hajtott végre izraeli területen, 1200 embert, többségében civileket ölt meg, és más fegyveres csoportokkal együtt mintegy 240 embert rabolt el az izraeli hatóságok szerint.
A Hamász ellenőrzése alatt álló palesztin egészségügyi minisztérium szerint az izraeli csapások legalább 12 ezer palesztin civilt öltek meg, köztük ötezer gyermeket.
Ciszjordániában, az Izrael által 1967 óta megszállt területen is nagy a feszültség, ahol a palesztin egészségügyi tárca szerint október 7-e óta mintegy kétszáz palesztint öltek meg izraeli telepesek és katonák.