Kijevben leesett az első hó, durva télre készülnek

A téli hideg beköszöntött Ukrajnában, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Oroszország hamarosan újra nagyszabású támadásokat indít az energetikai létesítmények ellen, akárcsak tavaly, amikor megpróbálta kilátástalan helyzetbe taszítani ellenfelét. Csak fokozza a félelmeket, hogy

ukrán szakértők és tisztviselők egyöntetűen arról beszélnek, az energiarendszer most jóval törékenyebb, mint volt egy évvel ezelőtt

– írja a The New York Times.

Az amerikai lapnak adott interjúkban az illetékesek elmondták, hogy az erőművek egy része még mindig nem tudott újra elindulni a tavalyi támadások után, számos alállomás javítása nem fejeződött be, ráadásul olyan kritikus berendezések is hiányoznak, mint például a transzformátorok. A parlament energetikai bizottságának egy tagja kiemelte, a transzformátorok annyira létfontosságúak, hogy néhányat Ukrajna határain túl, szövetséges országokban tároltak, hogy a tél előtt ne kerüljenek Oroszország célkeresztjébe.

Az ukrán vezetés nem hajlandó részletes adatokat közölni az elektromos hálózat jelenlegi állapotáról. Egy idén nyáron közzétett ENSZ-jelentés szerint viszont

Ukrajna teljes termelőkapacitása április végére a háború előtti szint felére esett vissza.

„Sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint tavaly” – mondta Viktorija Vojcicka parlamenti képviselő. Az ukrán termelőkapacitás olyannyira „rossz bőrben” van, hogy egyes elemzők azt is meglepőnek tartanák, ha az ország képes volna elkerülni az áramkimaradásokat a télen, még orosz támadások nélkül is.

Az első hó Kijevben 2023. november 22-én (Fotó: EPA/Segey Dolzhenko)

A helyzet különösen rosszul fest a hőerőművek esetében, amelyek szénnel vagy gázzal működnek, és kulcsfontosságúak a csúcsidőszakban jelentkező megnövekedett igények kielégítésére.

Az ukrán kormány szerint az erőművek nagyjából 4,5 gigawatt energiát fognak termelni ezen a télen, ami az ország háború előtti teljesítményének mindössze egyharmada.

Nyár óta pedig alig történt előrelépés a javítási munkálatokban, hiszen csupán 1,3 gigawattos kapacitást állítottak helyre, ami a teljes veszteség 15 százaléka. És az is komoly kihívást okoz, hogy befektetőket találjanak a környezetszennyező létesítmények javításához.

A lap szerint Ukrajna ugyanakkor jelentősen növelte légvédelmi képességeit, melyeket rendszerint a kritikus energetikai létesítmények köré telepítettek. „Az egyik oldalról sebezhetőbbek, a másik oldalról viszont felkészültebbek vagyunk” –fogalmazott German Galuscsenko energiaügyi miniszter, aki elismerte, tavaly nagy volt a pusztítás. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a hatóságok több mint tízmilliárd ukrán hrivnyát (mintegy 100 milliárd forint) költöttek arra, hogy helyrehozzanak, amit tudnak, még a tél beállta előtt.

Bár Moszkva egyelőre nem indította el a nagyszabású rakétacsapásokat, ukrán tisztviselők az utóbbi időben az elektromos hálózatot ért dróntámadások felerősödését észlelték. Szombaton egy támadás során Odessza régióban mintegy 2000 család maradt több órára áram nélkül.

A csapások volumene a hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan nő Ukrajna-szerte.

Több városban már havazott, Kijevben kedden esett le az első hó.

A brit védelmi minisztérium közlése szerint

az orosz légierő nagy hatótávolságú nehézbombázói több mint egy hónapja nem hajtottak végre támadást cirkálórakétákkal Ukrajnában.

Megjegyzik, ez az egyik leghosszabb „szünet” az ukrajnai orosz invázió kezdete óta.

Ezek a gépek korábban rendkívül fontos szerepet játszottak az orosz precíziós csapásokban, de Moszkvának ezen kívül is vannak kapacitásai a hasonló támadásokhoz. A bevetések csökkenését minden bizonnyal a H-101-es cirkálórakéták készletproblémái indokolják – írta a brit minisztérium.

A jelentés kiemeli,

Oroszország vélhetően már a téli – kritikus ukrajnai infrastruktúra elleni – csapásokra készül.

Nagy valószínűség szerint ezeket iráni öngyilkos drónok csapásai is kiegészítik majd.

A héten az ukrán elnök óva intette Oroszországot attól, hogy idén télen ismét az ukrán energetikai infrastruktúrát támadja. Volodimir Zelenszkij Telegram csatornáján közzétett bejegyzésében azt írta,

országa felkészült arra, hogy a „terroristák” az energetikai infrastruktúrára mérnek majd csapásokat, ám idén az ukrán erők nem csupán védekezni fognak ez ellen, hanem válaszolni is.

Tavaly októbertől kezdve a tél végéig Oroszország folyamatosan támadta az ukrán energetikai infrastruktúrát, hogy ezzel kifárassza és megadásra késztesse az ukrán lakosságot. Moszkva stratégiája ugyan nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ám Ukrajnát jelentős károk érték.

Akkor még Kijev nem volt képes hatásos válaszcsapásra, azóta viszont jelentősen megerősítette csapásmérő képességeit. Az ország ma már nagy számban gyárt drónokat, illetve olyan nyugati fegyvereket is kapott, mint például a brit Storm Shadow cirkálórakéták, vagy az amerikai ATACMS néven ismert nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták.

Az elmúlt hónapokban Ukrajna számos csapász mért a Krímre, és robbanóanyaggal megrakott drónokkal támadta az orosz hadihajókat.

Az ukrán elnök úgy vélekedett,

Oroszország „megértette, hogy Ukrajna már jobban fel van szerelve, hogy válaszoljon az orosz csapásokra”, az ellenség pedig „tisztában van ezzel.”

„Előbb kivonták a flottájukat a Krímből, most pedig a légierőjüket helyezik át a határainktól távolabbra” – tette hozzá Zelenszkij.

Az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat csütörtökön közölte, hogy előző este ellátási gondok miatt sürgősségi segítséget kért Szlovákiától, Lengyelországtól és Romániától.

Szavai szerint a következő napokban, amíg kitart a fagyos idő, az előrejelzések alapján hiányra kell számítani az ukrajnai energiarendszerben. Kifejtette, hogy az energiarendszernek ugyan még vannak tartalékai a termelési volumen növelésére, de az elmúlt napokban több erőművi blokkon sürgősségi javításokat végeztek.

Kudrickij reményét fejezte ki, hogy a karbantartási és javítási munkálatok mielőbb véget érnek, és több erőművi blokk ismét bekapcsolódik a termelésbe. Szerdán áramhiány volt az ukrán energiarendszerben, napközben arra szólították fel az ukránokat, hogy takarékosabban fogyasszák az áramot – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Meghaladta a tízezret Ukrajnában a civil halálos áldozatok száma az orosz hadművelet tavaly februári kezdete óta – közölte kedden az ENSZ Emberi Jogi Hivatala.

A világszervezet ukrajnai emberi jogi missziója, amely országosan több tucat megfigyelővel dolgozik, ugyanakkor jelezte, hogy a civil halottak száma a hivatalosnál „jelentősen nagyobb” lehet tekintettel arra, hogy a halálesetekkel kapcsolatos hitelesítési munka még folyamatban van. Ez magában foglalja az orosz invázió első hónapjait, amikor heves harcok folytak Mariupolért.

„Tízezer polgári halott borzalmas mérföldkövet jelent Ukrajna számára” – jelentette ki Danielle Bell, az ENSZ-megfigyelőmisszió vezetője. „Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni háborúja, amely már 21 hónapja dúl, azzal fenyeget, hogy elhúzódó konfliktusba fordul súlyos emberi áldozatokkal, amelyeket még elképzelni is borzalmas” – tette hozzá.

A halálesetek többségét olyan területpusztításra használt robbanófegyverekkel okozták, mint tüzérségi lövedékek, rakéták és kazettás lőszerek.

Az ENSZ összesítése szerint az utóbbi három hónapban a polgári halálesetek nagyjából fele messze a frontvonalak mögött következett be nagy hatótávolságú orosz rakéták és a becsapódáskor fel nem robbant lőszerek következtében.

A világszervezet adataiból kitűnik, hogy az áldozatok között magas az olyan idős emberek száma, akik nem akartak, vagy nem tudtak biztonságos helyre költözni. A halottak több mint kétharmada 60 éven felüli, akiknek a korosztálya alig negyedét teszi ki az ukrán társadalomnak.