Így készül hazánk az EU-elnökségre

Magyarország készül az Európai Unió Tanácsának 2024 második felében esedékes elnöki tisztségére – közölte Novák Katalin köztársasági elnök Brüsszelben csütörtökön.

Novák Katalin azt követően tett közzé X-üzenetet közösségi oldalán, hogy megbeszélést folytatott Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel csütörtökön.

A köztársasági elnök üzenetében kiemelte: az Európai Parlamentben európai női politikusok tárgyaltak egymásal.

Kijelentette: Magyarország készül az EU-tanács elnökségére. „Bízom benne, hogy 2024-ben újabb sikeres magyar elnökségünk lesz” – fogalmazott. Az EP elnöke megerősítette, hogy ő is erre számít – közölte üzenetében Novák Katalin.

Roberta Metsola az X közösségi oldalon közzétett üzenetében azt írta: „nagyra értékelte a magyar elnökkel folytatott jó beszélgetést”. Közölte, a megbeszélésen megvitatták a soron következő tanácsi elnökségre való magyar felkészülést és az európai biztonsági helyeztet.

Az Európai Unió Tanácsának elnökségét a 27 tagállam kormányai látják el féléves rotációban. Az elnökség felel a tanácsban végzett jogalkotási munka előmozdításáért és megszervezéséért, biztosítania kell az unió programjának folytonosságát, a jogalkotási folyamatok szabályszerűségét, valamint a tagállamok közötti együttműködést.

Magyarország 2024-es EU-csatlakozása óta eddig egyszer, 2011 első félévében töltötte be, legközelebb pedig 2024 második felében tölti be a tanács soros elnöki tisztségét.

Bár az Európai Unió soros elnöki tisztségét ellátó ország az egész közösséget képviseli, lehetősége van arra, hogy a számára fontos kérdéseket is napirendre vegye, Magyarországnak ezek közül a migrációs helyzet kezelése a legfontosabb – mondta Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára csütörtök reggel az M1-en.

Zsigmond Barna Pál azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy Magyarország 2024 második felében az EU soros elnöke lesz.

A kormány 2015 óta azt hangsúlyozza, hogy a külső határokat kell megvédeni – emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve, a migránsokat nem szabad beengedni. Olyan intézményrendszert kell létrehozni, amely megvédi Európát az illegális migrációtól, ellentétben azzal, ami most történik a migrációs paktumhoz kötődően.

A magyar elnökség fontos céljai között szerepel továbbá a demográfiai helyzet kezelése, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása és a versenyképesség megőrzése, hiszen látszik, hogy Európa lemaradt a globális versenyben. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és munkaerőkérdés is – folytatta.

Ugyanakkor – jelezte – a kohéziós politikáról is kell majd beszélni, amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy Közép-Európa fel tudott zárkózni.

Arra a felvetésre, hogy az EU jelenlegi migránspolitikája kinek az érdeke, miközben egyetlen hét alatt zsinagógát akartak felgyújtani Németországban, késelés volt Franciaországban, lövöldözés Belgiumban, mégis folyamatosan jönnek a migránsok Európába, Zsigmond Barna Pál kifejtette: Magyarország kezdettől azt képviselte, hogy ne mágnesként működjön az európai intézményrendszer, a jogalkotás. A tagországok egyenként hozhatnak olyan döntéseket, amelyekkel megvédik a határt. Amikor azonban arról kellene dönteni, hogy a közös határt megvédjék, „elfogy a bölcsesség”, pedig csak politikai akarat kellene hozzá – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.

Az államtitkár a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! műsorának is vendége is volt, ahol a jövő évi magyar elnökséggel kapcsolatban azt mondta: az Európai Parlamentben a baloldali erők folyamatosan támadják Magyarországot, az elnökséget is támadják baloldalról, „de a bizottságban, illetve a tanácsban ennek nyoma sincs”.

Magyarország elnökségi trióban együttműködve, a tisztet idén júliustól december végéig betöltő Spanyolországgal és a jövő januártól június végéig betöltő Belgiummal együtt látja majd el az elnökségi feladatokat.

Zsigmond Barna Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a válságok korát éljük: alig lett vége a Covid-járványnak, a szomszédságunkban háború van és a Közel-Keleten is válsággóc alakult ki. „Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy tűzszünet és béke legyen”. Nehéz időszakban kell ellátni az Európai Unió soros elnöki feladatait – jegyezte meg.

Az államtitkár a külügyi bizottság ülésén kifejtette: az uniós elnökség az Európai Unióban nem egy ország egyedi feladata, hanem trióban együttműködve, három ország másfél éven át látja el ezt a posztot, hathónapos rotációban. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal együtt alkotja a trióelnökséget – tette hozzá.

Kiemelte: a felkészülés a magyar elnökségre nagyon jól áll, a szükséges humán és infrastrukturális feltételek is rendelkezésre állnak.

Az államtitkár arról is beszámolt, hogy meghatároztak prioritásokat a magyar elnökség félévére. Ilyen az európai versenyképesség visszaállítása gazdasági és társadalmi szempontból, valamint a migráció kezelése, hiszen közismert a határoknál jelentkező probléma, a külső határok védelme mindenkinek közös feladata – magyarázta.

Közölte: további prioritás a demográfiai válság kezelése, ugyanis ez a probléma egész Európát sújtja. Magyarország családvédelmi csomagot dolgozott ki a helyzet megoldására, ezt ajánlják a többi európai állam figyelmébe is – mondta.

Zsigmond Barna Pál ugyancsak prioritásként említette a bővítési folyamat előrevitelét, a védelempolitika erősítését és a kohéziós politika folytatását.

A miniszterelnök már korábban bejelentette: Magyarország megkezdte a felkészülést az európai uniós elnökségre.

Tapasztalatban, felkészültségben nincs hiány;  a kormány második elnökségére készül, ami Európában szinte példa nélküli. Készen állunk az Európa előtt álló kihívások összehangolt, hatékony kezelésére

– mondta Orbán Viktor.