kulcsár edina
Aztán felgyújtották...
Egyre több az antiszemita megnyilvánulás Ausztriában. Mindenszentek estéjén tűz ütött ki az egyik zsidó temetőben, amelynek falára horogkeresztet rajzoltak ismeretlenek.
Az eset
„A Hamász palesztin terrorszervezet Izrael elleni támadása után Ausztriában a védelmi helyzetet növelték, elsősorban a zsidó intézményekben és környékükön. Eddig is több mint száz katona vett részt a védekezésben, most további kilencven katonát vezényeltek ki ezen intézmények védelmére” – számolt be az M1 tudósítója.
Antiszemita jellegű feliratokat festettek több oktatási intézmény falára Strasbourgban - közölték pénteken rendőrségi források.
Horogkereszteket és egy Dávid-csillagot találtak egy általános iskola falán, míg egy közeli középiskola falára egy horogkeresztet festettek, egy másik gimnázium falán pedig a „Free Palestine” (Szabad Palesztina) felirat jelent meg – erősítette meg a Les Dernieres Nouvelles d’Alsace regionális napilap értesülését a rendőrség.
Ezeknek a feliratoknak a megjelenését több helyi politikus is elítélte.
– írta Jeanne Barseghian, Strasbourg zöld párti polgármestere az X-en.
Élisabeth Borne miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben azt közölte, hogy október 7. óta több mint 850 antiszemita incidens történt az országban, és több mint 430 embert előállítottak azokkal kapcsolatban, 230 eljárás indult.
Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.
– mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, hogy „valakit azért támadni, mert zsidó (…), az a köztársaság lényegének megtámadását jelenti”.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet Izrael elleni október 7-i támadása óta növekvő antiszemitizmussal találják szembe magukat a franciaországi zsidó közösség tagjai: három hét alatt összesen 819 antiszemita cselekedetet jelentettek Franciaországban, többet, mint előtte egy év alatt – írta csütörtökön a France24 francia állami hírtelevízió a honlapján.
A sérelmek skálája a verbális bántalmazástól és antiszemita grafittiktől fizikai támadásokig és halálos fenyegetésekig terjed.
Amikor a televízió péntek éjjel a Diáknegyedben álló Vauquelin zsinagógánál álló tucatnyi hívőt megkérdezte, hogyan változott meg az életük az október 7-i támadás óta, mindenkinek volt elmondandó története.
„Semmi sem volt rajtuk, amiről látni lehetett volna, hogy zsidók” – mondta David. „Megegyeztek, hogy a vallást otthon hagyják, de ha az emberek tiszteletben is tartják a laicitást, most akkor is antiszemita üldöztetés éri őket” – tette hozzá. A „laicitás, a szekularizmus franciaországi változata azt jelenti, hogy a vallást száműzték az államügyekből és az állami és önkormányzati fenntartású iskolákból – írta a hírtelevízió.
David szerint a vallás elrejtése nem olyan tényező, amely bárkit is megvédene.
– fogalmazott David.
Egy héttel a zsinagógában töltött este után – amelyet az istentisztelet idején a francia hadsereg fegyveres katonái őriztek – David számos üzenetet váltott a zsidó közösség tagjaival a WhatsApp alkalmazáson az október 7-i támadás óta tapasztaltakról.
Egy 36 éves képregényrajzoló, aki nevének elhallgatását kérte, megírta, hogy október 7. óta fél a muszlim/arab negyedekbe, illetve muszlim/arab piacokra menni. Ilyesmi korábban nem volt – tette hozzá.
Elmondása szerint
„Mondjuk úgy, hogy tudatában vagyok a megnövekedett veszélynek, és nem könnyű az életem” – írta.
A szintén névtelenséget kérő 69 éves zenetanár megírta, hogy sok muzulmán barátja van, közöttük egy marokkói származású orvos, aki az anyját megmentette. Ugyanakkor a szemére veti a muszlim közösségnek, hogy figyelmen kívül hagyja a zsidók jelenlétét Izrael földjén, hogy elutasította az államalapító David Ben Gurion araboknak tett javaslatát (1948-ban), hogy teljeskörű és egyenjogú állampolgárokként vegyenek részt az állam felépítésében, továbbá nem vesznek tudomást a knesszetbe beválasztott arab képviselők, illetve az izraeli egyetemeken tanuló arab diákok arányáról.
A 47 éves egyéni vállalkozó, Caroline azt írta, hogy Párizs központjában nem érezhető feszültség. Mint írta, sem a zsidó barátai, sem a muzulmán ismerősei nem reagálnak a közösségi hálóra kitett írásaira, és ők nem is posztolnak semmit. Egy múlt szombati vacsorán az az érzése volt, mintha nem is lenne háború, még ha amúgy politikáról folyt is szó, és ez szinte megijesztette őt.
A Párizstól északra fekvő Creilben, ahol zsidók és muzulmánok szoros közelségben élnek, a 70 éves Joelle Lezmi, a WIZO nemzetközi cionista nőmozgalom volt elnöke, volt városházi képviselő visszaemlékezett, hogyan lángolt fel az antiszemitizmus a második intifáda (palesztin felkelés, 2000-2005) idején Franciaországban, ami miatt számos zsidó hagyta el az elővárost. Valaha négyszáz zsidó család élt itt, most csak harmincöt, a többiek Franciaország más részeibe települtek át – mondta.
Joelle Lezmi sajnálja, hogy a zsidó közösség magába zárkózik. „Franciának, zsidónak és cionistának” tekinti magát, és nem érti, miért használják a zsidókat bűnbakként a közel-keleti konfliktusban. A helyzet ellenére nem hajlandó félni és nem kíván elköltözni Creilből – mondta.
A párizsi ügyészség szerdán bejelentette, hogy eljárást indít egy, a közösségi oldalakon megjelent felvétel miatt, amelyen csoportba verődött utasok antiszemita rigmusokat skandálnak a francia fővárosban a metróban.
A TikTok közösségi oldalra szerdára virradóra feltöltött felvétel szerint a párizsi metró hármas vonalán előző este utazók közül többen zsidók ellen uszítottak, majd azt kiabálták, hogy „Nácik vagyunk, büszkék vagyunk!”, „Éljen Palesztina!”. Egy szemtanú szerint a csoporthoz mintegy húsz középiskolás korú fiatal tartozott.
A felvételt szerda délutánig mintegy 600 ezren látták. A párizsi prefektúra ezt követően tett feljelentést az ügyészségen gyűlöletkeltő és antiszemita kifejezések nyilvános helyen történt elhangzása miatt.
Az ügyészség közölte, hogy terrorizmus dicsőítése, etnikai csoporthoz, nemzethez, fajhoz vagy valláshoz való – valós vagy vélt – tartozás vagy nem tartozás miatti nyilvános sértés, valamint gyűlöletre, erőszakra vagy faji megkülönböztetésre való nyilvános uszítás vádjával vizsgálódik.
Amennyiben bebizonyosodik a terrorizmus dicsőítésének bűncselekménye, az elkövetők öt év szabadságvesztéssel és 75 000 eurós pénzbírsággal büntethetők. Nyilvános sértésért a bíróságok hat hónap börtönbüntetést és 22 500 eurós pénzbírságot szabhatnak ki, míg a nyilvános gyűlöletkeltés egy év szabadságvesztést és 45 ezer eurós bírságot von maga után.
A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i Izrael elleni terrortámadása óta ugrásszerűen megnőtt az antiszemita cselekmények száma Franciaországban. Kedden a párizsi 14. kerületben a házak falára mintegy hatvan, kék színű Dávid-csillagot festettek ismeretlenek.
– írta a helyi önkormányzat közleményében, amely elítélte „az antiszemita cselekményeket”.
Dávid-csillagok és náci horogkeresztek jelentek meg a múlt hétvégén a Párizs környéki Vanves, Fontenay-aux-Roses, valamint Aubervilliers és Saint-Ouen elővárosokban is, amit a helyi önkormányzati vezetők határozottan elítéltek.
Élisabeth Borne miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben azt közölte, hogy október 7. óta több mint 850 antiszemita incidens történt az országban, és több mint 430 embert előállítottak azokkal kapcsolatban, 230 eljárás indult.
Tavaly egész évben 436 antiszemita cselekményt regisztráltak a hatóságok.
– mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, hogy „valakit azért támadni, mert zsidó (…), az a köztársaság lényegének megtámadását jelenti”.
„A köztársaság kötelessége megvédeni minden franciaországi zsidót” – hangsúlyozta a kormányfő, kijelentve, hogy „mindazokat, akik ezeket a tetteket elkövették, felelősségre kell vonni és el kell ítélni, semmit sem lehet eltűrni, igazolni vagy mentegetni”.