Magyarország szerint egyelőre privilegizált partnerséget érdemes felajánlani Ukrajnának

Magyarország szerint egyelőre privilegizált partnerséget érdemes felajánlani Ukrajnának, de az uniós csatlakozásról szóló tárgyalások megkezdésére mód és lehetőség nincs – mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón csütörtökön.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország szolidáris Ukrajnával, amelynek jelentős anyagi és humanitárius támogatást is nyújt. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy Ukrajna nem teljesítette a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és nem is közeledett ehhez az utóbbi időben – mondta.

Gulyás Gergely példaként a nemzetiségeket, így az ott élő magyarságot is hátrányosan érintő döntéseket, valamint az ukrajnai korrupció helyzetét említette.

A miniszter hozzátette:

Magyarországnak régóta világos álláspontja van az Európai Unió bővítését illetően, amely szerint először a folyamatban lévő bővítéseket kell végrehajtani.

Az Ukrajnának ígért uniós támogatások kapcsán Gulyás Gergely rögzítette, nincs szükség arra, hogy a támogatás mögött közös hitelfelvétel álljon.

Amikor a helyreállítási alapról döntöttek, akkor egyetértés volt az unióban arról, hogy a közös hitelfelvétel egyszeri eszköz. A magyar kormány akkor sem támogatta a közös hitelfelvételt, úgy fogadta el, hogy parlamenti határozatban rögzítette: a hitelfelvétel egyszeri, meg nem ismételhető eszköz – emlékeztetett a tárcavezető.

az EU-nak volt stratégiája Ukrajnával kapcsolatosan, ez azonban megbukott, úgyhogy stratégiai áttekintésre van szükség.

Megjegyezte, a nemzeti konzultáció jó lehetőség arra is, hogy a magyar választópolgárok véleményt mondjanak Ukrajna támogatásáról, uniós tagságáról, a fegyverszállításokról vagy az onnan érkező gabonaszállításokról is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a belpolitikai témákra kitérve arról beszélt, legkésőbb novemberre elérhetővé válik az infláció egy számjegyűre történő csökkenése Magyarországon. A politikus közölte, péntek délutánra lesz meg a Központi Statisztikai Hivatal októberi inflációval kapcsolatos adata, amely várhatóan 10 százalék körül alakul. Ez decemberre tovább fog csökkenni, az év végére pedig valamivel 7 százalék feletti érték várható.

Gulyás Gergely felidézte, az orosz-ukrán háború számtalan negatív következménnyel járt az európai és a magyar gazdaság számára, utóbbinak az elmúlt időszakban az infláció volt a legnagyobb ellenfele, a kormány azonban a nehézségek ellenére is tudja tartani a korábban tett vállalását.

A miniszter beszélt arról is, hogy a héten megjelent OECD-adatok szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a reálbér 2023 második negyedévében, az adatok szerint augusztusban és szeptemberben a bérek emelkedése meghaladta az inflációt.

Jelentős minimálbér-emelés és garantált bérminimum-emelés várható a jövő év elején, az emelések mértéke a legpesszimistább számítások szerint is messze meghaladja majd az inflációt, és mind az állami szektort, mind pedig a nem állami szektort érinteni fogja

– közölte a politikus. Megjegyezte, a 2024-es év a béremelkedések és a gazdasági növekedés éve lesz. Utóbbi az előrejelzések szerint a régióban Magyarországon lesz a legnagyobb.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban arról beszélt, titkosszolgálati jelentések szerint egyre agresszívebben lépnek fel a déli határnál a migránsok, a határvadászok gyakran életveszélyes helyzetekbe kerülnek. Gulyás Gergely hangsúlyozta, míg egyre több, a „józan ész irányába mutató” kijelentés hangzik el egyes uniós politikusoktól és országok vezetőitől ebben a kérdésben, addig az Európai Unió jogi és fizikai értelemben is el akarja lehetetleníteni a határvédelmet.

Hamarosan érkezik a kiegészítő nyugdíjemelés – erre hívta fel a figyelmet közösségi oldalán Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója. Hangsúlyozta: novemberben átlagosan nyolcvanezer forinttal többet kaphatnak a nyugdíjasok, ezt követően, januárban ismét emelkedik majd a juttatás, februárban pedig érkezik a tizenharmadik havi ellátás. Nyitrai Zsolt úgy fogalmazott: kiállunk az idősek érdekeiért és megvédjük a juttatásaikat. Megemelt formában visszaadtuk a baloldali kormányok által elvett tizenharmadik havi nyugdíjat is.

Ahogy tavaly, idén novemberben is, a havi ellátás mellett kiegészítést is kapnak – méghozzá januárig visszamenőleg – az idősek és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők, hozzávetőleg két és félmillióan. Az érintettek fele várhatóan már tizedikén megkapja a pénzét, hiszen a Magyar Államkincstár ekkor kezdi utalni a juttatásokat. A többieknek a postás viszi ki a hónap végéig.

Az év végéig várható infláció alakulását mutatja a Híradóban bemutatott görbe. Ahogy látszik, az eddig is csökkenő árindex az utolsó negyedévben nagyot esik majd vissza, de a háború és a szankciós intézkedések miatt 18 és fél százalék körül alakulhat az éves mutatószám.

2022 végén erre az évre 15 százalékos pénzromlással számolt a kormány, ám ez az érték magasabb lesz, ezért a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében korrigálják az időskori ellátásokat.

„Ez a matematika sajátosságai miatt a már megemelt 15 százalékos nyugdíjhoz képest nem 3,5, hanem 3,1 százalékos emelést jelent” – erről a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt még szeptember végén a kormánydöntést követően. Azóta már minden bizonnyal mindenki kiszámolta, mennyi is az annyi.

Ami biztos, hogy egy átlag nyugdíj esetén, ami eddig 210 700 forint volt, a havi nyugdíjemelés összege 6532 forint. Így már az átlagos havi nyugdíj 217 232 forintra emelkedik.

Mivel a nyugdíjkorrekció januárig visszamenőleg jár és a 13. havi nyugdíjat is érinti, így az októberi nyugdíjhoz képest egy átlagnyugdíjban részesülő 78 384 forinttal kap majd többet novemberben.

„Bízunk abban is, hogy ez segít egy olyan helyzetben, egy olyan évben, amikor, bár sikerült féken tartani a rezsiköltségeket a családok számára, de az áremelkedések, különösen az élelmiszerárak emelkedése valóban jelentős volt” – mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kiegészítő nyugdíjemelésre hozzávetőleg 190 milliárd forintot fordít a kormány. A miniszterelnök főtanácsadója a közösségi oldalára feltöltött videójában hangsúlyozta, hogy a kormány kiáll az idősek érdekeiért és megvédi a juttatásaikat.

Mivel a kormány és az elemzők előrejelzései szerint 2024-ben 4 százalékkal nőhet a GDP, így várhatóan újra lesz nyugdíjprémium is, aminek a legfontosabb feltétele, hogy legalább 3 és fél százalékkal bővüljön a gazdaság.

Elemzők szerint a nyugdíj-kiegészítéssel nem csak az idősek, a nyugdíjszerű ellátásban részesülők, hanem a gazdaság is jól jár. Hosszú évek tapasztalata, hogy, amennyiben plusz pénzt kapnak az idősek, legyen az nyugdíjkorrekció, vagy nyugdíjprémium, akkor annak egy jelentős részét elköltik, ráadásul itthon. Ezzel pedig erősítik a fogyasztást, ami az egyik hajtómotorja a GDP növekedésnek.