Három ukrán repülőgépet lőttek le az oroszok

Három ukrán harci repülőgép lelövéséről számolt be vasárnapi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.

A beszámoló értelmében két Szu-27-est a Herszon megyei Velika Olekszandrivka és Novorajszk felett semmisítettek meg, egy MiG-29-est pedig a Dnyipropetrovszk megyei Pjatyihatkinál. Ezzel az ukrán fél által a háború folyamán elveszített katonai gépek száma 542-re emelkedett a moszkvai statisztika szerint.

Az orosz légvédelem a „különleges hadművelet” övezetében emellett az elmúlt nap folyamán lelőtte amerikai HIMARS sorozatvetők 19 rakétáját és 53 ukrán drónt.

Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője vasárnapi Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a jórészt Oroszországhoz csatolt régió egy részén a masszív ukrán csapások miatt ennek ellenére átmenetileg megszakadt az államellátás és a központi fűtés.

A moszkvai katonai tárca közölte, hogy a légvédelem vasárnap délelőtt az Azovi-tenger fölött megsemmisített két, földi célpontok támadására átalakított Sz-200-as rakétát, valamint éjszaka és a nap első felében öt orosz régió – a moszkvai, a tulai, a kalugai, a brjanszki és a szmolenszki – légterében 24 harci drónt. Tulában egy repülőszerkezet lakóházba csapódott, aminek következtében egy ember megsebesült, három lakás ablakai pedig betörtek.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Rosszija 1 televízió Moszkva. Kreml. Putyin című műsorában kijelentette, hogy

kétoldalú alapon de facto létrejött a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) egységes légvédelmi rendszere.

A vasárnapi moszkvai hadijelentés szerint egyébként az orosz erők négy frontszakaszon kilenc támadást vertek vissza, és az érintkezési vonal mentén mintegy 450 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, hármat, Kupjanszknál kísérelt meg az ukrán fél, a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 200 főt pedig a Donyeck környékén vívott harcokban szenvedte el.

Az összesítés megsemmisített ukrán katonai célpontok haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett

egy repülőgépüzemanyag- és egy repülőlőszerraktárt, két harckocsit, egy amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy-egy amerikai M777-es és M119-es vontatott tarackot.

Az orosz belügyminisztérium vasárnap körözést adott ki Andy Stone, az amerikai Meta informatikai óriásvállalat szóvivője ellen.

Az intézkedést orosz hírügynökségek összefüggésbe hozták azzal, hogy Stone tavaly március 11-én bejelentette: a Meta a Facebookon és az Instagramon az orosz katonák esetében megszűntette az erőszakra való uszításra vonatkozó tilalmat. A szóvivő és a Meta más munkatársai ellen emiatt az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított.

Húsz ukrán drónt semmisített meg Oroszország légterében, a moszkvai, a tulai, a kalugai és a brjanszki régió felett a légvédelem vasárnapra virradóra – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a történteket tömeges dróntámadás-kísérletnek nevezte. A távirányírott repülőszerkezeteket a moszkvai régió különböző területein észlelték: Naro-Fominszk közelében, Ogyincovo és Ramenszkoje és Podolszk környékén.

Andrej Vorobjov, a régió kormányzója öt drón elfogásáról számolt be, amelyek három esetben „a földön lévő építményekben kárt okoztak”, de senki sem sérült meg. A politikus kártérítést ígért a lakosoknak. Az orosz főváros három repülőterén 15 repülőjárat indítását és fogadását halasztották el.

Alekszej Gyumin, Tula megye kormányzója közölte, hogy az azonos nevű városban egy lelőtt ukrán drón lakóházba csapódott. Ennek következtében egy ember megsebesült, három lakás ablakai pedig betörtek. A megye légterében legkevesebb három drónt semmisítettek meg.

Alekszandr Bogomaz, Brjanszk megye kormányzója négy drón megsemmisítéséről számolt be, Vlagyiszlav Sapa, Kaluga megye kormányzója szerint pedig két járás felett lőttek le drónokat.

Az orosz fegyveres erők a héten 31 csoportos csapást hajtottak végre precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán katonai repülőterek infrastruktúrája, lőszer-, hadfelszerelés, fegyver- és üzemanyagraktárokra, valamint az ukrán fegyveres erők, az Azov alakulat és az idegenlégió állomáshelyeire – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium a november 18. és 24. közötti időszakra vonatkozó hadijelentésében.

A moszkvai összesítés szerint az elmúlt hét folyamán az orosz erőknek Kupjanszk térségében és a donyecki régió déli részén sikerült kedvezőbb állásokat elfoglalniuk, miközben öt frontszakaszon 58 ukrán támadást hiúsítottak meg, valamint partraszállási kísérleteket Herszon megyében a Dnyeper szigetein és a folyam bal partján.

Eközben az érintkezési vonal mentén a tájékoztatás szerint mintegy 4200 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A legtöbb támadást, 22-t a Donyeck környékén vívott harcokban kísérelt meg az ukrán fél, és a legnagyobb emberveszteséget, több mint 1690 főt ott szenvedte el.

Az orosz heti hadijelentés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy Sz-300-as légvédelmi rendszert, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, hét harckocsit, 46 páncélozott harcjárművet, 12 motorcsónakot, HIMARS ás Vilha sorozatvetők 15 rakétáját, két Neptun hajóelhárító rakétát, 12 tengeri és 176 légi drónt.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek a helyi hatóságok pénteken ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az ukrán védelmi minisztérium jövőre 4,85 milliárd dollárt tervez költeni rakétafegyverek és lőszerek beszerzésére – közölte a minisztérium sajtószolgálata.

„A 2024-es védelmi költségvetés egyik prioritása a rakétafegyverzet és a lőszerek. (…) A 2024-re tervezett pénzeszközökből mintegy 175 milliárd hrivnyát (4,85 milliárd dollárt) fognak erre a célra költeni. Mintegy 80 milliárd hrivnyát (2,2 milliárd dollárt) katonai felszerelésre fognak fordítani” – derült ki a minisztérium Facebook közösségi oldalán pénteken közzétett közleményből.

A tárca hozzátette: elsősorban fegyvereket és felszereléseket vásárolnak majd, a javítási munkákra pedig ukrán gyártókat szerződtetnek. A tervek szerint jövőre több mint 190 milliárd hrivnyát (5,2 milliárd dollárt) kapnak majd az e célokra elkülönített pénzeszközökből.

Korábban Denisz Smihal miniszterelnök elmondta, hogy a törvényhozás által jóváhagyott 2024-es ukrán költségvetésben a kiadások közel felét katonai és biztonsági szükségletekre fordítják.

A dokumentum szerint Ukrajna külföldi hitelfelvételeinek mértékét 41 milliárd dollárra tervezik.

Miután Volodimir Zelenszkij elnök aláírja a törvényt, 96 milliárd hrivnyát (2,66 milliárd dollárt) átcsoportosítanak a regionális költségvetésekből a hadiiparra. Erre a célra a katonai fizetések személyi jövedelemadóját fogják felhasználni.

Emellett az állami útalap teljes költségvetését a hadsereg igényeinek kielégítésére irányítják át. Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter szerint ez mintegy 94,7 milliárd hrivnyát (mintegy 2,6 milliárd dollárt) tesz ki.

Komoly félelem uralkodik az ukránok körében, hogy egy tavalyihoz hasonló telet már nem bírna ki az ország. Az energetikai hálózat ugyanis jelentős károkat szenvedett, ezek helyreállítása pedig csak részben sikerült. Moszkva viszont a hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan növeli a csapások volumenét. Vajon döntő fordulatot hozhat az idei tél a háborúban?

Ahogy a téli hideg beköszönt Ukrajnában, egyre nagyobb az aggodalom, hogy Oroszország hamarosan újra nagyszabású támadásokat indít az energetikai létesítmények ellen, akárcsak tavaly, amikor megpróbálta kilátástalan helyzetbe taszítani ellenfelét. Csak fokozza a félelmeket, hogy

ukrán szakértők és tisztviselők egyöntetűen arról beszélnek, az energiarendszer most jóval törékenyebb, mint volt egy évvel ezelőtt

– írja a The New York Times.

Az amerikai lapnak adott interjúkban az illetékesek elmondták, hogy az erőművek egy része még mindig nem tudott újraindulni a tavalyi támadások után, számos alállomás javítása nem fejeződött be, ráadásul olyan kritikus berendezések is hiányoznak, mint például a transzformátorok. A parlament energetikai bizottságának egy tagja kiemelte, a transzformátorok annyira létfontosságúak, hogy néhányat Ukrajna határain túl, szövetséges országokban tároltak, hogy a tél előtt ne kerüljenek Oroszország célkeresztjébe.

Az ukrán vezetés nem hajlandó részletes adatokat közölni az elektromos hálózat jelenlegi állapotáról. Egy idén nyáron közzétett ENSZ-jelentés szerint viszont

Ukrajna teljes termelőkapacitása április végére a háború előtti szint felére esett vissza.

„Sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint tavaly” – mondta Viktorija Vojcicka parlamenti képviselő. Az ukrán termelőkapacitás olyannyira „rossz bőrben” van, hogy egyes elemzők azt is meglepőnek tartanák, ha az ország képes volna elkerülni az áramkimaradásokat a télen, még orosz támadások nélkül is.

A helyzet különösen rosszul fest a hőerőművek esetében, amelyek szénnel vagy gázzal működnek, és kulcsfontosságúak a csúcsidőszakban jelentkező megnövekedett igények kielégítésére.

Az ukrán kormány szerint az erőművek nagyjából 4,5 gigawatt energiát fognak termelni ezen a télen, ami az ország háború előtti teljesítményének mindössze egyharmada.

Nyár óta pedig alig történt előrelépés a javítási munkálatokban, hiszen csupán 1,3 gigawattos kapacitást állítottak helyre, ami a teljes veszteség 15 százaléka. És az is komoly kihívást okoz, hogy befektetőket találjanak a környezetszennyező létesítmények javításához.

A lap szerint Ukrajna ugyanakkor jelentősen növelte légvédelmi képességeit, melyeket rendszerint a kritikus energetikai létesítmények köré telepítettek. „Az egyik oldalról sebezhetőbbek, a másik oldalról viszont felkészültebbek vagyunk” –fogalmazott German Galuscsenko energiaügyi miniszter, aki elismerte, tavaly nagy volt a pusztítás. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a hatóságok több mint tízmilliárd ukrán hrivnyát (mintegy 100 milliárd forint) költöttek arra, hogy helyrehozzanak, amit tudnak, még a tél beállta előtt.

Bár Moszkva egyelőre nem indította el a nagyszabású rakétacsapásokat, ukrán tisztviselők az utóbbi időben az elektromos hálózatot ért dróntámadások felerősödését észlelték. Szombaton egy támadás során Odessza régióban mintegy 2000 család maradt több órára áram nélkül.

A csapások volumene a hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan nő Ukrajna-szerte.

Több városban már havazott, Kijevben kedden esett le az első hó.