Forró drót Amerikai és Kína között

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Joe Biden, és a kínai vezető, Hszi Csin-ping, szerdai megbeszélésükön egyetértettek abban, hogy megnyitnak egy elnöki „forró drótot”, újraélesztik a magas szintű katonai kommunikációt, valamint együttműködnek a fentanil nevű veszélyes kábítószer terjedésének visszaszorításában. Aztán a kedélyes megbeszélés után az amerikai elnök ismét diktátornak nevezte Hszit.

A két politikus mintegy négy órán keresztül egyeztetett San Francisco külvárosában, hogy megpróbálják rendezni azokat a kérdéseket, amelyek feszültséget okoztak az amerikai-kínai kapcsolatokban.

A találkozó talán legkomolyabb eredményének a magas szintű katonai kommunikáció újraindítása tekinthető, amely Nancy Pelosi képviselőházi elnök 2022. augusztusi tajvani látogatása után szakadt meg.

„Visszatérünk a közvetlen, nyílt és világos kommunikációhoz” – mondta Biden, hozzátéve, hogy forró drótot létesítenek a két elnök számára, melyen bármikor elérhetik egymást.

Újságírói kérdésre ugyanakkor Biden megismételte korábbi kijelentését, miszerint kínai partnere „egy diktátor”. Mint fogalmazott, „ő egy diktátor abban az értelemben, hogy egy kommunista országot vezet”. Hszi erre úgy reagált, hogy az Egyesült Államokban a kínai kommunista párt iránti negatív nézetek „méltánytalanok”.

A felek egyetértettek abban, hogy Kína lépéseket tesz a fentanilexport megszüntetése irányába, ami az Egyesült Államokban a kábítószer-túladagolások fő okozója. „Életeket fog megmenteni” – mondta Biden, hozzátéve, hogy értékeli Hszi elkötelezettségét ebben a kérdésben. (Jelentések szerint tavaly több mint 110 ezer ember halt meg az Egyesült Államokban szintetikus kábítószerek túladagolásában, amelyek több mint kétharmada a fentanilhoz, egy erős opioidhoz köthető.) A megállapodás értelmében Peking közvetlenül azokat a vegyipari cégeket fogja ellenőrizni, amelyek előállítják a szert.

A két vezető abban is megállapodott, hogy vegyes szakértői csoportot hoznak létre a mesterséges intelligencia technológiával kapcsolatos lehetséges kockázatok kiküszöbölésére.

Tajvan kérdésével kapcsolatban a kínai elnök elmondta Bidennek, hogy

Kína előnyben részesíti a békés újraegyesítést a szigettel, majd felsorolta azokat a tényezőket is, amelyek esetén akár erő is alkalmazható lenne.

Amerikai partnere a béke és stabilitás szükségességét hangsúlyozta a Tajvani-szorosban, valamint a status quo fenntartására és a tajvani választások tiszteletben tartására szólította fel Kínát. Hszi minderre úgy reagált, hogy „a béke mindig jó, ám olykor el kell mozdulni a helyzet megoldása felé”, és arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a fegyverek küldésével Tajvannak, továbbá támogassa a „békés újraegyesítést”.

Biden arra kérte Hszit, hogy használja befolyását Iránnal kapcsolatban annak érdekében, hogy Teherán ne indítson további támadásokat amerikai célpontok ellen a gázai konfliktus ürügyén.

Beszámolók szerint a találkozó barátságos hangnemben zajlott.

„A Föld elég nagy ahhoz, hogy mindkét ország sikeres lehessen”

– jelentette ki például Hszi Csin-ping egy alkalommal. Biden pedig azt mondta, az Egyesült Államoknak és Kínának biztosítania kell, hogy a versengésük ne váljon konfliktussá, és felelősségteljesen kell kezelniük kapcsolataikat.

A kölcsönös elriasztás érdekében ugyanakkor Kína nemrég megkezdte nukleáris elrettentő politikájának felülvizsgálatát, vagyis azt elvet, mely szerint csak és kizárólag akkor vethet be nukleáris fegyvereket, amennyiben atomcsapás éri területeit. Kínai kormányzati forrásoktól származó információk szerint a kínai nemzetvédelmi egyetem már egy 2022 második felében kiadott jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy szükséges lenne módosítani a nukleáris elrettentési politikát,

amennyiben ez képes volna megakadályozni, hogy az Egyesült Államok (és más országok) beavatkozzanak egy tajvani vészhelyzet esetén.

„Az első világháború előtti klasszikus helyzetben vagyunk, ahol egyik félnek sincs sok lehetősége komoly politikai engedményekre, és ahol az egyensúly bármilyen megbomlása katasztrofális következményekkel járhat” – mondta nemrég Henry Kissinger egykori amerikai külügyminiszter, aki szerint a háborútól való félelem talán okot adhat a reményre. Kissinger azt is kifejtette, nyilvánvalónak tűnik, hogy egyik fél sem változtatná meg alapvetően Tajvannal kapcsolatos álláspontját, ugyanakkor

Amerikának óvatosan kellene bánnia azzal, hogy hova és milyen erőket telepít, és nem szabad táplálnia a gyanút, hogy támogatja a sziget függetlenségét.

Az amerikai védelmi minisztérium által négyévente kiadott dokumentum, a nemzeti védelmi stratégia (NDS) most a szokásosnál is részletesebb, és nagy hangsúlyt fektet Kínára, mely a jelentés szerint fenyegeti az amerikai szuverenitást. A védelmi minisztérium kifejti, „Kína marad a legkövetkezetesebb stratégiai versenytársunk az elkövetkező évtizedekben”. Az okok között a Pentagon első helyen említi, hogy Kína terrorizálja szomszédait, valamint hogy a régiót és a nemzetközi rendszert a saját autoriter preferenciáinak megfelelően kívánja átalakítani.

A tavaly kiadott stratégiai dokumentum arra is kitér, hogy Kína hihetetlenül gyorsan modernizálja és bővíti a hadseregét, ami az amerikaiak szerint nyugtalanító fejlemény. Való igaz, a kínai hadsereg négyévente a teljes brit haditengerészetnek megfelelő haderővel gyarapodik.

A Business Insider pézügyi és üzleti hírportál beszámolója szerint Biden és Hszi várhatóan egy

olyan megállapodást is aláír, amely korlátozza a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazását a nukleáris fegyvereket irányító és bevető rendszerekben,

valamint autonóm fegyverrendszerekben is, ide tartozik többek közt a drónokban való alkalmazás is – közli a Fox News.

Phil Siegel, a Center for Advanced Preparedness and Threat Response Simulation (CAPTRS) nonprofit szervezet alapítója a Fox News Digitalnak azt mondta, hogy kifejezetten szükséges egy ilyen megállapodás, bár úgy vélte, hogy más nagyhatalmaknak, például Oroszországnak is részt kellene vennie a paktumban.

„Vélhetően megállapodást fognak kötni arról, hogy az MI által vezérelt autonóm fegyverek a harctéren csak felderítésre és nem harcra szolgálhatnak, különben a világ nagyon veszélyes hely lesz” – mondta Siegel.

Nukleáris baki

„Ez egy hihetetlenül rossz döntés. Kína lemaradt az USA mögött a mesterségesintelligencia-képességek terén, így

a Biden-kormányzat éppen most engedett át egy stratégiai előnyt!”

– ezt viszont Christopher Alexander fogalmazta meg a Pioneer Development Group részéről.

A technológiai fejlesztő cég vezető elemzője megkérdőjelezte egy ilyen megállapodás szükségességét, rámutatva, hogy az USA ezzel lemondana komoly stratégiai előnyéről.

„Ne bízz Kínában!”

Kína és az Egyesült Államok egyaránt versenyt futott az MI katonai integrálásával, mivel a technológia rohamosan fejlődik, megnyitva az utat a harcászatban felhasználható alkalmazások előtt. De úgy tűnik, mindkét ország felismerte a mesterséges intelligencia korlátlan használatának veszélyét is, mivel mindkét fél részese volt az év elején kötött megállapodásnak, amely jóváhagyta a mesterséges intelligencia „felelősségteljes” katonai alkalmazását – fűzi hozzá a Fox News.

Samuel Mangold-Lenett, a The Federalist online magazin munkatársa ezt azzal egészítette ki, hogy szerinte

„ostobaság azt hinni, Kína tiszteletben tart bármilyen megállapodást,

amely korlátozza a mesterséges intelligencia nukleáris fegyverek használatát”.