Ferenc pápa megint csak a békét sürgette

Minden ember élete szent, legyen keresztény, zsidó, muszlim, akármilyen nép vagy vallás tagja – mondta a katolikus egyházfő vasárnap a Szent Péter téren.

A katolikus egyházfő délben mondott beszédében hangsúlyozta: nincsen pillanat, amikor ne gondolna a súlyos helyzetre Izrael és a palesztin területek között.

„Közelségét” fejezte ki mindazokkal, akik szenvednek, akár palesztinokról, akár izraeliekről van szó. „Átölelem őket ebben a sötét pillanatban, és sokat imádkozom értük” – hangoztatta Ferenc pápa.

A harcok leállítását sürgette, úgy vélve, hogy a fegyverek soha nem fognak békéhez vezetni. „A konfliktus ne szélesedjék! Elég volt! Elég, testvérek, elég!”

– ismételte a pápa.

Gázában a sebesültek azonnali ellátását, a civil lakosság védelmét szorgalmazta, még több humanitárius segítséget az „elgyötört palesztin népnek”. Másrészt az izraeli túszok szabadon engedését sürgette, elsősorban a gyerekekét és az idősekét.

Ferenc pápa azt mondta, „minden ember élete szent, legyen keresztény, zsidó, muzulmán, akármelyik néphez vagy valláshoz tartozzon, értékes Isten szeme előtt, és joga van békében élni”.

A pápa azt kérte, ne veszítsük el a reményt annak érdekében, hogy

„az emberiesség érzése felülkerekedjék a rideg szíveken”.

Az egyházfő megemlékezett a Szudánban zajló polgárháborúról is, amely súlyos humanitárius helyzetet teremtett több millió menekülttel. Ferenc pápa a nemzetközi közösség fellépését kérte azért, hogy a humanitárius segélyszállítmányok célba érkezhessenek, valamint békés megoldást sikerüljön találni a helyzetre.

„Senki se adja fel a fegyverek elhallgattatásának lehetőségét” – jelentette ki a katolikus egyházfő a vatikáni Szent Péter téren mondott vasárnapi áldásában.

„Tűzszünetet!” – emlékeztetett Ferenc pápa Ibrahim Faltasz atyának, a Vatikán egyik szentföldi képviselőjének nemrég tett televíziós felhívására. Majd hozzátette: „azt mondjuk »tűzszünet, tűzszünet«. Testvéreink és nővéreink álljatok meg! A háború mindig vereség, mindig”.

Minden nap telefonon beszél a Gázában található katolikus plébániával, ahol több mint ötszázan találtak menedékre – mondta el Ferenc pápa első tévéhíradós interjújában, amelyet a RAI olasz közmédia sugárzott szerda este.

Ferenc pápa hangsúlyozta, a Hamász terrorista szervezet október 7-i izraeli támadása óta követi a helyzetet.

Kifejtette, minden háború vereségnek számít, mivel „háborúval nem lehet semmit se megoldani, miközben a békével minden nyereség”. A legbölcsebb megoldásnak két egymás mellett élő állam létrehozatalát nevezte, és ezzel egy időben rendkívüli státuszt szorgalmazott Jeruzsálem városának.

A katolikus egyházfő elmondta, hogy

naponta telefonon beszél a Gázai övezetben található Szent Család plébániatemplommal, amelyet jelenleg az egyiptomi plébános-helyettes vezet, de egy argentin nővér is szolgál ott, valamint Kalkuttai Szent Teréz anya nővérei, akik beteg gyerekeket látnak el.

A pápa információi szerint a plébánián 536-an találtak menedékre, közöttük muzulmánok is.

Ez a háború bennünket is érint, többek között azért, mert a Szentföldön zajlik – mondta Ferenc pápa. Hozzátette, félelmei vannak a konfliktus kimenetelével kapcsolatban.

Az antiszemitizmus erősödéséről úgy vélte, a holokauszt óta „az antiszemitizmus el volt rejtve, de sose múlt el”.

Békét sürgetett Ukrajnában is: azt mondta, megérti Kijev álláspontját, tudja, mennyit szenvedett az ukrán nép a történelem során, „de békére van szükség, a háborút le kell állítani, a tárgyalás az egyetlen megoldás”.

Ferenc pápa a RAI1-híradó igazgatója, Gian Marco Chioccia kérdéseire válaszolt. Ez volt az első interjú, amelyet pápa televíziós híradónak adott.

A migrációt illetően Ferenc pápa kifejtette, migrációra szükség van, ha Európában települések néptelenednek el gyermekhiány miatt. Ugyanakkor a bevándorlók integrációja nélkül a migrációs politika nem működik. Az egyházfő a Belgiumban született vagy ott felnőtt emberek által elkövetett terrorista-támadásokat hozta fel példaként.

Méltatta a nők egyre növekvő szerepét az egyházban, hangsúlyozva, hogy a Vatikánban egyre magasabb hivatali pozíciókat töltenek be.

„A nők olyan dolgokat is megértenek, amelyeket mi férfiak nem”

– mondta. Ezzel egy időben teológiai problémának nevezte és kizárta a nők pappá szentelése lehetőségét. A papi cölibátust módosítható egyházi törvénynek nevezte, de úgy vélte, nem a cölibátus megszüntetésétől függ a papok számának növelése.

Megerősítette, hogy elődjétő,l XVI. Benedek pápától két kartondoboznyi dossziét kapott a függőben levő problémákról, és azok egy részét már elkezdte megoldani.

„Az egyháznak soha nem szabad elszakadnia saját gyökereitől, máskülönben visszafelé halad. A hagyományok őrzése nem jelent mozdulatlan konzervativizmust”

– hangoztatta Ferenc pápa. Úgy vélte, egyik pápára, így rá sem lehet ráhúzni a jobboldali vagy baloldali címkét, inkább az számít, hogy munkáját mennyire végzi következetesen.

A 2013-ban kezdődött pápasága egyik legnehezebb pillanatának a szíriai békéért ugyanabban az év szeptemberében, a Szent Péter téren tartott imádságot nevezte: hangsúlyozta, nem volt elég tapasztalata, és félt, hogy téved, nem helyesen cselekszik.

A katolikus egyházfő kijelentette, hogy az emberiség elveszítette a béke útját, és nem talál vissza rá. Úgy vélte, sötét időket élünk. Az emberiség a testvériség helyett Káint és Ábelt választotta – hangoztatta Ferenc pápa.

A bazilikában tartott ima elején az egyházfő megállt a főoltárnál kiállított Szűz Mária ikonnál. „Irgalmasságot kérünk, irgalmasság királynője; békét, béke királynője! Rázd fel a lelkét annak, aki a gyűlölet csapdájába esett, váltsd meg azt, aki a konfliktusokat élteti és szítja” – könyörgött az egyházfő.

Azt kérte, Szűz Mária szárítsa fel a gyerekek könnyeit, akik mostanában sokat sírnak.

Támaszt szorgalmazott a magányosoknak és időseknek, segítséget a sebesültek és betegek számára, védelmet mindazoknak, akiknek el kellett hagyni otthonukat és szeretteiket, vigaszt a reményvesztetteknek.

Ferenc pápa a Hamász iszlamista palesztin szervezet október 7-i terrortámadását követően jelentette be, hogy imavirrasztást tart. Korábban többször is az Izraelben ejtett túszok azonnali szabadon engedését sürgette, valamint a gázai lakosság humanitárius segítését.

A szentszéki diplomáciát vezető Pietro Parolin bíboros pénteken újságíróknak elmondta, a Vatikán azt reméli, hogy a helyzet nem súlyosbodik.

Kulcskérdésnek jelenleg a túszok szabadon engedését nevezte, amely esetén – a bíboros szerint – az izraeli szárazföldi támadás is elkerülhető lehetne Gázában. A szentszéki államtitkár megerősítette, hogy Ferenc pápa készen áll találkozni a túszok családtagjaival.

A mai kor egyik legnehezebb kihívásának a teremtett világ védelmét nevezte. Bejelentette, hogy

december első napjaiban részt vesz Dubajban az ENSZ COP28 éghajlatváltozás csúcstalálkozóján.

A személyét érintő kérdésekre válaszolva Ferenc pápa elmondta, hogy utoljára 1975-ben járt a tengerparton, felidézte első szerelmét, és Argentínába emigrált olasz családját. Elmondta, hogy hitét sohasem veszítette, de volt, amikor sötét ösvényekre lépett és Istent kereste. Jónak nevezte egészségi állapotát: bélműtétei ellenére mindent ehet, és térdfájdalmai is enyhülnek – mesélte el.