Ezért szigorították az idegenrendészeti törvényt

Idegenrendészeti szigorításra van szükség – erről múlt héten beszélt a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta: egy új idegenrendészeti törvényt kell alkotni, amely szigorúbb a korábbinál és világosan meghatározza ki, milyen jogcímen tartózkodhat Magyarországon.

Az új jogszabálytervezetet a Belügyminisztérium szerdán nyújtotta be a parlament elé. A törvényjavaslat bevezetőjében azt írják:

A tervezet úgy fogalmaz:

„Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan.”

Az új, átfogó és szigorú idegenrendészeti törvényben olyan konkrét szabályok vannak, amelyek védik a magyarokat – erről a belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt az M1-en. Rétvári Bence kiemelte, a tervezet fontos eleme az is, hogy külföldi vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehessen alkalmazni.

„Fontosak benne a létszámkorlátok, hogy nem lehet korlátlan számban bárkinek bármilyen engedélyt adni, hanem csak annyi munkavállalási célú engedély adható, ahány üres munkahely létezik Magyarországon. Több nem adható, mert a munkahely alapvetően a magyar embereket illeti meg Magyarországon, csak amit a magyar emberek nem tudnak betölteni, és ezt valaki tudja igazolni, hogy ő keresett magyar munkavállalót, valósan erőfeszítést tett azért, hogy magyar emberrel töltsön be egy munkahelyet, és nem sikerült, csak akkor gondolkozhat abban, hogy bármilyen külföldi munkavállalóval tölti be azt a munkahelyet.”

Rétvári Bence hozzátette, idegen állampolgárok számára nem alapjog a magyarországi tartózkodás. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően pedig el kell hagyniuk az országot.

A Kormány.hu oldalon közzétett dokumentum egyebek mellett szigorítaná a külföldiek Magyarországon tartózkodásának, illetve munkavállalásának feltételeit. A javaslatban kitérnek arra, hogy idehaza a munkahelyeken első helyen magyarokat kell alkalmazni, külföldi csak akkor töltheti be a meghirdetett munkát, ha arra magyar állampolgár nem jelentkezik. A kormány szerint a fokozódó migrációs nyomás miatt van szükség a törvénymódosításra.

Idegenrendészeti szigorításra van szükség – erről pénteken beszélt a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: a migrációs nyomás nő, ezért szigorítani kell a jogszabályon.

Az új jogszabálytervezetet pedig a Belügyminisztérium be is nyújtotta a parlament elé – áll a tárca szerdai közleményében. A törvényjavaslat bevezetőjében azt írják: „Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség. Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályoznunk, ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén.”

A tervezet úgy fogalmaz: „Sem a munkavégzés, sem más tartózkodás nem lehet korlátlan és nem hosszabbítható meg automatikusan.”

A Belügyminisztérium közleménye kiemeli: a javaslat szerint vendégmunkásokat Magyarországon csak a legszigorúbb szabályok mellett lehet alkalmazni. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van.

A javaslat azt is leszögezi:

a magyarországi tartózkodás idegen állam polgárai számára nem alapjog. A vendégmunkások csak korlátozott ideig tartózkodhatnak Magyarországon, ezt követően el kell hagyniuk az országot.

Az új idegenrendészeti törvény a megváltozott körülményekhez igazítja a magyar jogszabályi környezetet – mondta az M1-en ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A Századvég tanácsadója úgy fogalmazott: a szigorítását a megnövekedett migrációs nyomás indokolja, és elsősorban az esetleges kiutasítások eredményességét szeretnék növelni.

A jogszabálytervezet szigorúan szabályozza majd, hogy milyen jogcímeken lehet az országban tartózkodni – erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a múlt heti Kormányinfón.

Így a lejárt tartózkodási engedélyű vendégmunkások mellett a jogtalanul, azaz illegálisan Magyarországon tartózkodók kiutasítását is gyorsabban és hatékonyabban lehet majd végrehajtani.

Az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynöksége (Frontex) szerdán közzétett összesítése alapján az év első tíz hónapjában 331 600 ember próbált meg törvényellenes módon az Európai Unió területére lépni.

A jelentés kiemeli, hogy legutóbb 2015-ben volt ilyen magas az illegális bevándorlók száma az év első tíz hónapjában. A Frontex közlése alapján csak októberben 49 600 határsértést regisztráltak, ez 18 százalékkal több tavaly októberhez képest.

A Kanári-szigetekre igyekvő illegális bevándorlók száma idén csaknem duplájára, 27 700-ra nőtt az előző év azonos időszakához képest, amire a 2009 óta, a mérések kezdete óta nem volt példa. A nyugat-afrikai útvonalon érkezők többsége marokkói, szenegáli és nyugat-szaharai származású.

2016 után ismét rekordszintre emelkedett a határsértési kísérletek száma a földközi-tengeri migrációs útvonalon, ahol január és október között 143 600 határsértést jegyeztek fel. A legtöbben Líbiából és Tunéziából próbálnak eljutni olyan uniós területekre mint Málta vagy Szicília szigete.

Az illegális bevándorlók jelentős nyomás alatt tarják a nyugat-balkáni útvonalat is, annak ellenére, hogy 2023 első tíz hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest 22 százalékkal kevesebb, 97 300 illegális határátlépési próbálkozást regisztráltak a hatóságok az útvonalon.

Légi úton csempészett migránsokat az a bűnözői hálózat, melynek tizenegy tagját Belgiumban, Görögországban és Svédországban állították elő – tájékoztatott az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust szerdán.

A hágai közlemény szerint a hálózat főként iraki migránsokat utaztatott hamis vagy lopott okmányokkal Görögországból a brüsszeli nemzetközi repülőtérre, illetve a charleroi-i légikikötőbe. Onnan újabb hamis okmányokkal más uniós országokba vagy Norvégiába szállították az érintetteket autóval vagy szintén repülőgéppel.

A migránsoktól egyenként legalább öt-hatezer eurót (mintegy 2-2,4 millió forint) kértek egy-egy ilyen utazásért. A csempészhálózattal kapcsolatos nyomozás 2022 áprilisában kezdődött, miután a fapados járatoknak is otthont adó charleroi-i repülőtéren elfogták az egyik csempészt, aki éppen három illegális migránst kísért.

A vizsgálatok során egy szír és egyiptomi állampolgárságú tagokból álló szervezett bűnözői csoportot azonosítottak, amely egyszerre kettő-négy illegális migráns utazását segítette Görögországból Belgiumba, majd onnan tovább. A migránsok korábban illegális útvonalakon jutottak Görögországba – tette hozzá közleményében az Eurojust.

Az Európai Unió szintén hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol közleményében további részleteket közölve arról tájékoztatott, hogy a november 13-i akciónapon tizenhat házkutatást tartottak Belgiumban és Görögországban, két utazási irodánál tartottak rajtaütésszerű vizsgálatot Athénban, telefonokat és egyéb elektronikus eszközöket, számos hamisított román és a bolgár útlevelet, és közel 200 ezer euró (mintegy 80 millió forint) készpénzt foglaltak le.

A bűnözői csoport tagjai közül nyolcat Belgiumban, kettőt Görögországban, egyet pedig Svédországban fogtak el – tették hozzá.