Ez nem korrupció? Ursula von der Leyen így "segíti" a férjét

A Magyarország elleni brüsszeli támadásokban meghatározó szereplő az Európai Bizottság, amelynek elnöke, Ursula von der Leyen, aki – miközben a szavakban a jogállamiság mellett és a korrupció ellen száll síkra –

előszeretettel hozza helyzetbe családtagjai érdekeltségeit

– írja a Magyar Nemzet.

Nem az oltóanyag a fontos, hanem az oltás – hangsúlyozta a Covid-járvány közepén az Európai Bizottság elnöke a közös uniós vakcinabeszerzés kapcsán.

A Magyar Nemzet cikkéből kiderül, hogy a német politikusnak talán mégis fontos lehetett maga az oltóanyag is.

Ursula von der Leyen férjét, Heiko von der Leyent a koronavírus-járvány idején, 2020 decemberében nevezték ki az amerikai Orgenesis nevű gyógyszergyártó vállalat egészségügyi igazgatójává – olvasható a cikkben.

A lap szerint a cég szorosan együttműködik az Európai Bizottság vakcinabeszerzési botrányában szereplő Pfizerrel. Rámutatnak, hogy a befolyásos és gazdag részvényesek ellenére az Orgenesis éves bevételei mégis csak azután emelkedtek rekordszintre, hogy 2021 tavaszán

Ursula von der Leyen és a Pfizer elnöke sms-ekben tárgyalt arról, hogy az EU 35 milliárd dollár értékben vásárol vakcinát az amerikai gyártótól.

A Heiko von der Leyent egészségügyi igazgatóként sorai közt tudó vállalat 2021-ben és 2022-ben is 36 millió dollár éves nyereségre tett szert, miközben az addigi rekord 21 millió dollár volt 2018-ból – teszi hozzá a Magyar Nemzet.

Az írásban kiemelik:

az Európai Bizottság botrányos körülmények között lebonyolított Pfizer-vakcinabeszerzése és a Heiko von der Leyenhez köthető Orgenesis rekordbevételei közti időbeli egybeesés minimum gyanús,

arról már nem is beszélve, hogy 2022 májusában egy Orgenesis által vezetett konzorcium négymillió eurós támogatást nyert az Európai Innovációs Tanács egyik programján.

A Magyar Nemzet úgy fogalmaz: miközben tehát az Európai Bizottság visszatartja a Magyarországnak jogosan járó uniós forrásokat, addig az Európai Bizottság elnökének férjét alkalmazó cég támogatására eurómilliókat ad Brüsszel.

Nem ez volt az első alkalom, hogy a bizottság elnöke bajba került az időközben eltűnt szöveges üzenetei miatt. Ursula von der Leyen, Angela

Merkel minisztereként is sms-ben kötött tanácsadói szerződéseket.

Ráadásul egy olyan hadiipari céggel, amelynél a bizottság elnökének egyik fia is jól fizető állást kapott.

A The New York Times pert indított az Európai Unió ellen Ursula von der Leyen szöveges üzenetei miatt, melyeket a Pfizernek küldött – ezzel a címmel jelentetett meg cikket  korábban a Politico című hírportál. Azt írják: a per az Európai Unió Bírósága előtt fog zajlani. Az amerikaiak azzal érvelnek, hogy a bizottságnak jogi kötelessége lenne kiadni az üzeneteket, amelyek információkat tartalmazhatnak a több milliárd euró értékű Covid–19-dózisok megvásárlásáról szóló üzletekről. A keresetet még január 25-én adták be.

Ursula Von Der Leyen 2020 decemberében jelentette be, hogy jóváhagyták a Pfizer-oltóanyag használatát az unióban. Ez volt az első koronavírus elleni vakcina, amely engedélyt kapott az Európai Bizottságtól. Így az első 300 millió adaggal napokon belül elkezdődtek az oltások a tagállamokban. Néhány hónappal később újabb, összesen 1,8 tized milliárd vakcina beszerzéséről egyezett meg az Európai Bizottság az amerikai Pfizer–Biontechhel. Időközben azonban felmerült a gyanú, hogy a megállapodás nem volt szabályszerű.

2021 áprilisában a The New York Times számolt be arról, hogy a 35 milliárd eurós beszerzésről Ursula von Der Leyen egészen egyszerűen SMS-ben egyezett meg a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával. Hogy pontosan mi volt az SMS-ekben, azóta sem derült ki, az üzeneteknek ugyanis nyoma veszett.

Hatalmas botrány kerekedett, több európai parlamenti képviselő lemondásra szólította fel Ursula von der Leyent. Volt aki például azt kifogásolta, hogy Ursula von der Leyen férje, Heiko von der Leyen az egyik amerikai gyógyszerészeti cég orvosigazgatója. Ezért összeférhetetlen, hogy a vakcinabeszerzésől a bizottság elnöke egyszemélyben tárgyaljon.

Az Európai Számvevőszék is szerette volna megismerni az Urusla von der Leyen és a Pfizer-vezér közötti üzenetváltás tartalmát, ám az Európai Bizottság illetékesei megtagadták ezt a kérést, mondván, ezek nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá.

Az uniós ombudsman vizsgálata azt állapította meg, hogy Von der Leyen stábja szándékosan hátráltatta a munkájukat, amikor azt állította, nem talált semmiféle szöveges üzenetet. Emily O’Reilly álláspontja szerint a bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.

Német lapinformációk szerint egyrészt megbüntethetik Ursula von der Leyent a Pfizerrel kötött szerződés miatt, másrészt további vizsgálatok várhatók a kétes vakcinabeszerzés ügyében.

Az uniós ombudsman arra jutott, hogy Von der Leyenék szándékosan hátráltatták a munkáját, amikor azt állították, semmiféle szöveges üzenetet nem találtak a bizottsági elnök és Bourla között. Később kiderült, hogy állítólag csak a belső dokumentum-nyilvántartást tekintették át, az sms-eket nem, mondván, azok túlságosan „rövid életűek”, ezért nem tartoznak a szakpolitikával kapcsolatos dokumentumok megőrzésére vonatkozó uniós jogszabály hatálya alá – számolt be a Politico alapján a Magyar Nemzet.

A korábban szintén korrupcióval gyanúsított magyarellenes uniós biztos, Vera Jourová is az sms-esek „rövid életű, múlandó jellegével” védte Von der Leyent.

Emily O’Reilly ombudsman álláspontja szerint viszont a bizottság tagjainak viselkedése nem felelt meg az uniós szabályok által megkövetelt átláthatóságnak, és meg sem próbáltak átfogó kutatást végezni az ügyben.

Az ügy további fejleményeként egy belga lobbista, Frédéric Baldan 2023 áprilisában feljelentette Ursula von der Leyent a Pfizer-vakcinák beszerzése miatt egy belga bíróságnál.

Az Euroactiv cikke szerint Baldan egy uniós akkreditációval rendelkező lobbista, aki azért fordult a bírósághoz, mert úgy vélte, Von der Leyen döntésével nemcsak aláásta országának államháztartását, de az általános közbizalmat is gyengítette a belga kormánnyal szemben. Baldan a feljelentésben azt is hangsúlyozta, hogy a Pfizer-vakcinabeszállítóként kivételes helyzetet élvezhetett az Európai Unió területén, és így a Belgium számára eljuttatott 40,4 millió koronavírus elleni oltóanyagból 27,9 millió darab az amerikai vállalattól származott.

Az Európai Bizottság elnöke egyébként azzal védekezett, hogy nem vett részt a tárgyalásokban, ezért az üzenetek sem befolyásolták az üzlet menetét.

Nem véletlen, hogy Ursula von der Leyen megpróbálta kisebbíteni az sms-tárgyalás jelentőségét, a Pfizer-vakcinák beszerzése ugyanis pénzügyi veszteséget is okozott az Európai Uniónak:

az amerikai Pfizerrel és a német BioNTechhel kötött megaszerződés értelmében Brüsszel 2020 vége és 2023 között 35 milliárd dollár értékben vásárol 900 millió adag vakcinát, további 900 millió adagra szóló opcióval.

Az egy oltásra jutó 19,5 eurós ár azért elképesztően magas, mert a Pfizer mindössze 5,9 eurós „önköltségi” áron adott el vakcinákat az Afrikai Unió országainak. Az EU-val kötött ügylet révén az amerikai-német cég tehát nagyjából 25 milliárd eurós extraprofitot könyvelhet el.

Ezek után nem véletlen, hogy az uniós intézmények megpróbálják eltussolni az ügyet. 2023. január 11-én az EP Covid–19 bizottsága arra jutott, felszólítja a bizottság elnökét, hogy jelenjen meg az Európai Parlament előtt a gyanús körülmények között történt vakcinabeszerzés kapcsán.

Később azonban az utóbbi hónapok korrupciós botrányaitól megtépázott Európai Parlament úgy döntött, hogy zárt ajtók mögött, „valamikor a jövőben” kérdezi ki a kétes vakcinabeszerzés kapcsán Ursula von der Leyent.

A koronavírus elleni vakcinák beszerzését vizsgáló EP különbizottsági eljárása sem hozott több eredményt, ráadásul tényfeltárás helyett titoktartásra kellett felesküdniük az ebben szerepet vállaló EP-képviselőknek.

A bizottságot 2022 márciusában állította fel az Európai Parlament, és az akkori tervek szerint a demokratikus elszámoltathatóság visszaállítása volt a célja. 2023. május 30-án azonban – alig több mint egy héttel a bizottság záróülése előtt – az Európai Parlament vakcinák beszerzésével foglalkozó bizottságában részt vevő képviselők egy kiválasztott csoportja titoktartásra esküdött fel, és csak bizalmasan tájékoztatták őket az Európai Bizottság és a Pfizer között létrejött új vakcinaüzlet eredményéről. A jelenlévők nem jegyzetelhettek és a mobiltelefonjukat sem vihették be az ülésterembe. A brüsszeli Politico szerint az egyik képviselő asszisztense, akit nem hívtak meg az ülésre, véletlenül értesült a találkozóról, amikor összefutott az egyik kollégájával, aki beszélt róla.