Észak-Izraelben utakat zárnak le

Észak-Izraelben utakat zártak le s hatóságok és felszólították az embereket, hogy maradjanak óvóhelyek közelében a Libanon felől érkező rakéták miatt – jelentette a helyi média kedden.

Galileában, a libanoni határ közelében lezárták az utak jelentős részét. A hadsereg azt közölte, hogy nem konkrét biztonsági incidens miatt, hanem a helyzet felmérése után döntöttek az utak lezárásáról, mert az ország északi határán korábban összecsapások voltak, s megszaporodtak a Libanonból kilőtt rakéták.

Kedden a hadsereg egyik harckocsija megtámadott egy olyan terrorista sejtet libanoni területen, amely páncéltörő rakétát próbált Izraelre indítani Stula falu térségében. Korábban az izraeli erők a Hezbollah állását lőtték Libanonban.

Előzőleg hétfő délután ismét mintegy harminc rakétát lőttek ki Libanonból Izrael felé, melyek közül többet a Haifa melletti agglomerációban semmisítettek meg – olyan területen, melyet a Hezbollah rakétái a 2006-os második libanoni háború óta nem értek el.

A Hamász jelentkezett a támadás elkövetőjeként, de izraeli értékelések szerint a Hezbollahhal egyeztették a rakéták indítását.

A Hamász irányításával iszlamista szervezetek robbanószerkezeteket telepítenek az utakra Ciszjordániában – jelentették az izraeli biztonságiak kedd reggel.

A Jediót Ahronót című újság hírportáljának, a ynetnek nyilatkozó biztonsági forrás szerint a Hamász vezette terrorszervezetek robbanószerkezeteket helyeznek el az utak és a polgári infrastruktúra alá Ciszjordánia palesztin városaiban.

„Továbbra is azon fogunk dolgozni, hogy feltárjuk és hatástalanítsuk a haderőinket és cselekvési szabadságunkat veszélyeztető szerkezeteket. Emellett a polgári infrastruktúra használatáról van szó, amely szó szerint minden nap több ezer embert, köztük gyermekeket veszélyeztet”

– hangsúlyozta a biztonsági szakember.

„Ahol felmerül a pokolgép gyanúja, – a dzseníni menekülttáborban, Núr as-Sámszban vagy más helyeken, – ott a központi parancsnokság alatt álló mérnöki erők gondoskodnak a hatástalanításáról” – tette hozzá.

Palesztin jelentések szerint az izraeli hadsereg razziáján hétfő este Rámalláh közelében letartóztatták az Iszlám Dzsihád egyik magas rangú vezetőjét, Dzsuma Abdullah al-Taijját.

Taijja korábban azért ült izraeli börtönben, mert terrorista sejtet hozott létre Rámalláh térségében, amely több tucat fegyveres támadást hajtott végre izraeliek ellen.

Az izraeli hadsereg kora reggel rajtaütést hajtott végre a terrorista infrastruktúra felszámolására Núr as-Sámsz menekülttáborban és Tulkarem körzetében. A katonai szóvivők jelentése szerint a hadművelet során tűzharc tört ki, melyben drónnal légi támadást hajtottak végre a terroristák ellen, s legkevesebb egy palesztin fegyveres életét vesztette. Összecsapás alakult ki a Hebron melletti Szair faluban is, ahol a katonák megöltek egy palesztint, aki rájuk lőtt.

Izrael miniszterelnöke hétfő este kijelentette, hogy országa határozatlan ideig „teljes felelősséget vállal a biztonságért” a Gázai övezetben, miután véget ér a Hamász elleni háború, és ismét elutasította a tűzszünet lehetőségét.

Az ABC News amerikai hírtévé kérdésére, hogy a háború után kinek kellene kormányoznia, Benjámin Netanjahu úgy válaszolt: „Azoknak, akik nem akarják folytatni a Hamász útját”. „Izrael határozatlan időre átveszi a teljes felelősséget a biztonságért” a palesztin területen, „mert láttuk, mi történik, ha nem tesszük. Amikor nincs meg ez a felelősségünk a biztonságért, akkor a Hamász terrorjának olyan mértékű kitörését látjuk, amelyet el sem tudtunk képzelni” – mondta.

A televíziós interjú során Netanjahu ismét elutasította a Gázai övezetben a tűzszünet gondolatát a palesztin iszlamista mozgalom által az Izrael elleni október 7-i, a konfliktust kirobbantó támadás során elrabolt túszok szabadon bocsátása nélkül.

„Nem lesz tűzszünet, általános tűzszünet Gázában a túszaink szabadon bocsátása nélkül” – mondta. „Ami pedig (…) a kis szüneteket illeti – egy óra itt, egy óra ott –, már megvoltak” – tette hozzá.

„Feltételezem, hogy megvizsgáljuk a körülményeket, hogy az áruk – humanitárius áruk – bejuthassanak, vagy a túszaink távozhassanak. De nem hiszem, hogy általános tűzszünet lesz”

– ismételte meg.

„Ez akadályozná a túszaink kiszabadítására irányuló erőfeszítéseinket, mert az egyetlen dolog, ami hat ezekre a bűnözőkre és a Hamászra, az a katonai nyomás, amit mi gyakorolunk” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy felelős-e az október 7-i támadásért, Netanjahu azt válaszolta: természetesen.

„Nincs kétség, és ezt a háború után kell megoldani” – mondta, hozzátéve, hogy

kormánya „egyértelműen” nem teljesítette a nép védelmére vonatkozó kötelezettségét.

Október 7. óta a hatóságok szerint több mint 1400 ember halt meg Izraelben, többségükben civilek, akiket a Hamász támadásának napján öltek meg, amely a leghalálosabb volt Izrael történetében.

A Hamász több mint 240 túszt is ejtett. A Gázai övezetet – ahol 2007 óta a Hamász van hatalmon – ért izraeli megtorló bombázásokban 10 022 ember halt meg, többségük civil, köztük több mint négyezer gyermek – közölte a Hamász egészségügyi minisztériuma hétfőn.

Bunkerromboló bombákkal próbálja az izraeli légierő felszámolni a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet föld alatti védelmi rendszerét – tudatta az izraeli katonai szóvivő.

Éjjel az izraeli légierő bunkerromboló bombákat használt, amelyek behatolnak a föld alá, hogy károsítsák a Hamász földalatti alagút-, bunker-, és lőszerraktár-rendszerét, melyeket a civil lakosságot élő pajzsként használva lakóépületek, kórházak, iskolák és közintézmények alá építettek – tudatta az izraeli hadsereg.

Az izraeli légierő hírszerzési irányítással hétfő reggel megölte a Hamász több magas rangú parancsnokát, köztük Dzsamál Muszát, a terrorszervezet különleges biztonsági egységének főnökét.

Az utóbbi órákban a vadászgépek mintegy négyszázötven katonai célpontot támadtak, köztük katonai egységeket, megfigyelőállásokat, páncéltörő állásokat. A szárazföldi erők átvették az irányítást egy jelentős Hamász erődítmény fölött az övezet északi részén, amely megfigyelőállomásokat, kiképző komplexumokat és terrorista alagutakat tartalmazott.

A haditengerészet a Földközi-tenger irányából lőtt páncéltörő rakétakilövőket és a terrorszervezet további célpontjait. Heves tűzpárbaj volt Bét Hanúnban és Hán-Junisz külvárosában.

Jonatan Konrikosz, az izraeli hadsereg nemzetközi szóvivője vasárnap este azt mondta, hogy Izrael két órára abbahagyta a tüzelést, hogy a palesztinok átjussanak a Gázai övezet északi, harcok sújtotta részéből a biztonságosabb déli részébe. Egyúttal ismételten felszólították a palesztinokat, hogy vonuljanak délre.

Az izraeli erők két részre osztották az övezetet, s középen folyosót nyitottak a harcok elől menekülő palesztinok számára. Becslések szerint

a még mindig az északi részén élő több százezer gázai közül hétfőn sokan fognak útnak indulni dél felé. Az izraeli hadsereg szerint a Hamász fegyverrel igyekszik megakadályozni, hogy a civilek délre meneküljenek.

Jordánia légiereje vasárnap éjfélkor sürgős orvosi segélyt dobott le a Gázai övezetben működő jordániai tábori kórháznak. „Kötelességünk segíteni a gázai háborúban megsérült testvéreinket. Mindig ott leszünk palesztin testvéreink mellett” – tudatta II. Abdalláh jordániai király az X-en. Egy magas rangú izraeli tisztviselő közölte, hogy a jordániai segélyszállítmányok izraeli egyeztetéssel és jóváhagyással érkeztek az övezetbe.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap este beszélt a vöröskereszt elnökével, Miriana Spolirikkal, és sürgette, hogy a vöröskereszt követelje az izraeli túszok azonnali szabadon bocsátását – ahogy azt a nemzetközi jog megköveteli.

Netanjahu azért is síkra szállt, hogy a vöröskereszt tartsa fenn azon jogát, hogy haladéktalanul meglátogathassa az összes elrabolt izraelit biztonságuk és egészségük biztosítása érdekében.

Vasárnap este heves rakétatűz érte a Gázai övezetből Izrael középső és déli részének városait, melyet a Vaskupola légvédelmi rendszer rakétái elhárítottak. A rakéták kilövése után Izraelben megszólalnak a légiriadó szirénái, és az emberek az óvóhelyekre menekülnek.

Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) bejelentette, hogy Ohio osztályú atomtengeralattjáró érkezett a Közel-Keletre. A háború kezdete óta az Egyesült Államok két repülőgép-hordozót küldött a régióba, a Gerald Fordot és a Dwight Eisenhowert.