Erre jó a Nemzeti Konzultáció

A nemzeti konzultáció megfelelő eszköz arra, hogy a választók kifejezzék a legfontosabb politikai kérdésekkel kapcsolatos akaratukat- írja az Alapjogokért Központ. Ezt támasztják alá az eddigi tizenkét társadalmi egyeztetés adatai, amelyeket általában olyan baloldali és brüsszeli politikai szereplők szoktak csak megkérdőjelezni, akik nem képesek a magyar kormányhoz hasonló legitimációt felmutatni, illetve nem is feltétlenül ambicionálják az emberek elképzeléseinek tényleges megismerését, főként nem azok figyelembevételét. A baloldal rendszerint annak ellenére bojkottálja – a magyar emberek véleményének megkérdezésére irányuló – konzultációkat, hogy némely egyeztetésen több ember nyilvánította ki véleményét, mint ahányan a Gyurcsány vezette összefogásra adták le voksukat a 2019-es európai parlamenti választásokon. Ebből is látszik, hogy a guruló dollárokkal kitömött pártok a demokráciát csak mímelni, nem pedig gyakorolni szeretik. 

Az eddigi nemzeti konzultációk alkalmasak voltak arra, hogy érdemben befolyásolják a politikai folyamatokat. Az elsőt 2010-ben tartották, melynek során kimondottan a nyugdíjasok véleményére volt kíváncsi a kabinet az őket érintő ügyek és döntések kapcsán. Már ekkor is 200 ezren válaszoltak a feltett kérdésekre. A magyar kormány később kikérte a választók véleményét egyebek mellett az Alaptörvénnyel, Soros György hazánkkal szembeni fellépésével, a családvédelemmel és legutóbb Brüsszel szankciós politikájával összefüggésben is. A témák súlyának megfelelően rendre nagyszámú válaszadó küldte vissza a konzultációs íveket, 2017-ben a Soros-tervről szóló társadalmi párbeszéd volt ilyen szempontból a legsikeresebb, amelyben majdnem 2,4 millióan vettek részt. A 6 évvel ezelőtti kérdőívet többen küldték vissza, mint ahányan a 2019-es EP-választáson (1,4 millió szavazat) vagy a 2022-es országgyűlési választáson (1,9 millió szavazat) támogatták szavazatukkal a baloldali pártokat. 

Az ellenzék ennek ellenére rendszeresen lehurrogja a nemzeti konzultáció intézményét. Azzal azonban, hogy többször kísérletet tettek annak leutánzására, sokszorosan bevallották, hogy egy sikeres politikai innovációról van szó, egyben meghazudtolták saját, kormányzati kezdeményezésekkel szembeni kritikájukat. Az már más kérdés, hogy az ő próbálkozásaik meglehetősen gyengére sikerültek, ami azzal hozható összefüggésbe, hogy képtelenek odaállni olyan ügyek mellé, amelyekkel kapcsolatban átütő társadalmi igény mutatható ki. Jól látható, hogy nem az emberek akaratát akarják érvényesíteni, hanem külföldi megrendelőik által meghatározott érdekeket szolgálnak ki, és saját politikai termékeiket tukmálnák rá a választókra. Az első utángyártott „bóvli konzultációt” a Jobbik dobta piacra 2017-ben. A „valódi nemzeti konzultációnak” nevezett kampányukkal saját bevallásuk szerint is mindössze 200 ezer választót tudtak megmozgatni. 2018 augusztusában az MSZP indított „átfogó” egyeztetést, amelyet azonban mindössze húszezren töltöttek ki. 2020-ban a Momentum próbálkozott hasonlóval, igencsak mérsékelt sikerrel. Fekete-Győrék a kezdeményezés elnevezésével járó szellemi munkával sem bíbelődtek, egyszerűen kölcsönvették a „valódi nemzeti konzultáció” brandet, hogy megmozgassanak 15 ezer szavazópolgárt. Karácsony Gergely „budapesti lakógyűlésére” 136 ezer reakció érkezett, nem véletlen, hogy ezzel ők maguk sem nagyon büszkélkedtek. 

Brüsszel is próbálkozott már azzal, hogy kapcsolatba lépjen az emberekkel az Európa jövője elnevezésű konferenciasorozattal. 2021 áprilisa és 2022 májusa között – tehát meglehetősen tág időkeretben – tartottak egyeztetéseket erről kontinens szerte, melyen 705 ezernél is kevesebben fejtették ki gondolataikat. Az, hogy egy tagállami kormány konzultációin is rendre többen vesznek részt, már önmagában is sokatmondó, ám a nagyságrendek érzékeltetése céljából érdemes rögzíteni, hogy az Európai Unióban mintegy 360 millió választópolgár él. Ez azonban nem vette el Ursula von der Leyen kedvét attól, hogy azt a fals tartalmi következtetést vonja le, hogy az európaiak követelik a tagállamok egyhangú döntéshozatalának megszűntetését, vagyis a nemzetállami érdekérvényesítés sarokkövének félredobását. Az Európai Bizottság a beérkezett válaszokat, javaslatokat is kettős mércéjük szemüvegén keresztül vették figyelembe: számos – az Alapjogokért Központ által is összegyűjtött – reprezentatív választ bármilyen indokolás nélkül törölték a rendszerből. Az adatok fényében az Európai Bizottság szóvivőjének a legutóbbi – elhibázott szankciók témájában indított, 1,4 millió visszaküldött ívet számláló – magyar nemzeti konzultációval kapcsolatos lekicsinylő reakciója is legfeljebb az abszurd humor kategóriájába sorolható. Peter Stano így vélekedett: „Tudomásul vettük a magyarországi konzultáció eredményét és a nagyon alacsony részvételt is”. 

A nemzeti konzultáció a szavazópolgárokkal való egység keresésének és felmutatásának eszköze, a nemzeti egyetértési pontok beazonosításának és képviseletének gyakorlata. Csak akkor működik jól, ha kezdeményezői arra használják, hogy a választói akaratot magukkal vigyék a tárgyalóasztalokhoz. Ha ez a logika megfordul, akkor a fegyver a visszájára sül el.  

Az Alapjogokért Központ felidézte: az eddigi konzultációk során a magyar emberek támogatásukról biztosították a kormányzatot egyebek mellett olyan fontos kérdésekben, mint hazánk új alaptörvényének megalkotása, a bevándorlás és terrorizmus kérdésének kezelése, valamint a családvédelem. Ezzel a magyarok nem csupán a belpolitika szereplőinek fogalmazták meg igényeiket, hanem az európai és a nemzetközi politikai térnek is jelezték, hogy az ország jövőjét érintő legfajsúlyosabb ügyekben milyen döntést várnak el Magyarország képviselőitől.  

Az előttünk álló egyeztetés – ahogyan az már korábban többször is látható volt – ismét a kormány legitimációját erősítheti meg a brüsszeli vitákban. 

– hívták fel a figyelmet. 

A nemzeti konzultáció annak ellenére sikeres és hatékony, véleményeket becsatornázni képes formula, hogy rengeteg kritikát és alaptalan vádat fogalmaznak meg az egyes kérdőívekkel szemben. Sőt, az ellenzéki pártok rendre bojkottálják a politikai egység megteremtését célzó kérdések megtárgyalását is. Ennek célja egyértelmű: figyelmen kívül hagyni a választók akaratát és a jövőben bevezetésre kerülő intézkedések társadalmi legitimációját akarják lerontani – közölte az Alapjogokért Központ.

Az új nemzeti konzultációban három olyan gazdasági témájú kérdés is lesz, amelyekben Brüsszel megtámadta Magyarországot, és rá akarja kényszeríteni saját akaratát – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő egy videóban, mely Magyarország kormányának Facebook-oldalán jelent meg. A kormányszóvivő szerint ezek olyan kérdések, amelyek jelentősen meghatározzák a magyar gazdaságot és a magyar családok mindennapjait is. 

– emlékeztetett Szentkirályi Alexandra.

Hozzátette, azt a rezsitámogatást akarják eltörölni, amelynek köszönhetően az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a lakossági gáz és áram ára, havonta átlagosan 181 ezer forinttal csökkenti energiaszámláit. Arról is megkérdezik a magyar embereket, hogy mit gondolnak arról: Brüsszel a kamatstopot is el akarja törölni – egészítette ki. Ez egy olyan intézkedés, amely háromszázezer családot és közel harmincezer vállalkozást véd a háború miatt megemelkedett banki kamatoktól. 

A kormányszóvivő úgy folytatta, emellett arról is megkérdezik a magyarokat, hogy mit gondolnak Brüsszel azon tervéről, amellyel megszüntetné a hazai extraprofitadót is. Ezt a kormány azokra a nagyvállalatokra vetette ki, amelyek a járvány és a háborús válság idején jelentős extraprofitot halmoztak fel. – Hamarosan jön tehát a nemzeti konzultáció, mindenki elmondhatja a véleményét a mostani brüsszeli vezetés politikájáról. Nemcsak a háborúról és a migrációról, hanem gazdasági kérdésekben is – mondta Szentkirályi Alexandra.

– mondta korábban  Orbán Viktor. A novemberben induló új nemzeti konzultáció során 10-11 kérdésben kérik ki az emberek véleményét. Szerinte Brüsszelben változtatni kell a migráció és a gazdaságpolitika ügyében is, mert képtelen gazdasági ötletek is vannak az asztalon.

A múlt pénteken Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy újra nemzeti konzultációt indít a kormány, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára most jelezte azt is, hogy már formálódnak a kérdések, most véglegesíti őket a kormány. 

A témakörökkel kapcsolatban Dömötör Csaba felsorolta: Brüsszelben az orosz–ukrán háború finanszírozását várják el tőlünk, hogy erre adjunk több pénzt; az új migrációs csomagról már döntöttek, hiába tiltakozott Magyarország, így ez a két téma biztosan szerepelni fog a konzultációban. 

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a kamattámogatás, extraprofitadó, rezsicsökkentés eltörlését kéri Brüsszel, ezzel párhuzamosan pedig többletforrás befizetését is kérik, úgy, hogy mi még nem kaptunk pénzt tőlük. 

Az államtitkár tapasztalatai szerint számít a brüsszeli vitákban, ha a kormány álláspontját adott esetben több mint egymillió magyar ember erősíti meg. 

Mi Európa érdeke? 

Dömötör Csaba elmondta azt is, hogy amit most tesz az unió, az sem Magyarországnak, sem Európának nem jó: beletolnák Európát a háborúba, rontják a kontinens versenyképességét, és éppen betonba öntik a hanyatlást. 

Az államtitkár jelezte, hogy postai úton, és interneten is ki lehet majd tölteni ezt a konzultációt is. Jó pár hétig tart majd ezúttal is, hogy mindenki megkapja az íveket, és hagynak időt arra is, hogy visszaküldjék a magyar emberek a kitöltött konzultációt.