Elhalasztották a fogolycserét és a tűzszünetet Izraelben

Leghamarabb péntekre tolódott csütörtökről az Izrael és az iszlamista Hamász terrorszervezet közötti egyezmény végrehajtása, a tűzszünet és az első izraeli túszok szabadulása – közölte Cahi Hanegbi, az izraeli nemzetbiztonsági tanács elnöke csütörtökre virradó éjjel.

Cahi Hanegbi bejelentette, hogy péntek előtt nem kezdik meg az elraboltak szabadon bocsátását, de hozzátette, hogy a felek között folyamatos és előmutató a kapcsolattartás.

Politikai források szerint azért tolódott el a Hamásszal kötött megállapodás, mert a szervezet még nem nyújtotta be azoknak az izraelieknek a listáját, akiket csütörtökön szabadon engednek, és még nem írta alá a megállapodást Katarral, amely garantálja az egyezmény végrehajtását.

Szerda este sajtótájékoztatót tartott Tel-Avivban Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Joáv Galant védelmi miniszter és Beni Ganz miniszter, a szűk hadikabinet tagja. „A katonai és politikai erőfeszítések együttesen tették lehetővé túszaink szabadon bocsátását” – mondta Netanjahu, és közölte, hogy köszönetet mondott erőfeszítéseiért Joe Bidennek, az Egyesült Államok elnökének.

Életét vesztette egy izraeli légicsapásban Libanonban a libanoni síita milícia, a Hezbollah öt tagja, köztük parlamenti frakcióvezetőjük fia is – jelentette a helyi média Izraelben csütörtökön

Az Iránból támogatott Hezbollah terrorszervezet közleménye szerint „a jeruzsálemi úton mártírhalált halt” öt harcosuk, köztük Szarrádzs Raád, a Hezbollah parlamenti tömbje vezetőjének, Mohamed Raádnak a fia. Az izraeli erők még szerdán lőtték a Dél-Libanonban fekvő Bejt Dzsahún egyik épületét, ahol a Hezbollah magas rangú tagjai voltak.

Egy másik, libanoni autóra mért légicsapásban a Hamász jelentése szerint meghalt a Hamász libanoni katonai ágának parancsnokhelyettese, és a négy megölt utas közül ketten török állampolgárok voltak. Libanoni lapértesülések szerint Izrael drónnak mért csapást egy autóra az ország déli részén.

Az izraeli-libanoni határon a gázai háború kezdete óta összecsapások zajlanak. Izrael és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet között október 7-én háború kezdődött a Hamász terrortámadása miatt, amelyben terroristák ezrei Izraeli területre behatolva meggyilkoltak mintegy 1200 embert, és mintegy 240 túszt az övezetbe hurcoltak.

Az ezt követő napoktól Izrael északi, libanoni határvidékén is támadások indultak, a Hezbollah, a Hamász és más terrorcsoportok naponta lövedékekkel, és fegyveres osztagok Izraelbe indításával támadják a határ körzetét, ahonnan a lakosságot kitelepítették, és az izraeli hadsereg tüzérségi és légicsapásokkal válaszol.

A határvillongások kezdete óta 107 ember halt meg Libanonban, az áldozatok között legkevesebb 14-en civilek voltak, közülük hárman újságírók. A Hezbollah szerdán bejelentette, hogy a gázai háború kitörése óta 79 katonája esett el a harcokban, heten Szíriában. Izraelben hat katona és három civil vesztette életét.

A libanoni légicsapás néhány órával azután történt, hogy Izrael és a Hamász között megállapodás született a gázai harcok négynapos felfüggesztéséről, melyhez a Hezbollah bejelentette csatlakozási szándékát.

Többtucatnyi beteget evakuáltak szerdán a gázai al-Sifa kórházból, és az övezet déli részében lévő egészségügyi intézményekbe viszik át őket – közölte a palesztin Vörös Félhold segélyszervezet.

A veseelégtelenségben szenvedő betegeket a rafahi Abu Juszef al-Nadzsar kórházba, a háborús sebesülteket pedig hán-júniszi Európai Kórházba szállítják, miután a napokban már 31 koraszülöttet kimenekítettek az al-Sifa kórházból – tették hozzá.

A nemzetközi bírálatok dacára továbbra is a kórház területén és annak közvetlen közelében tartózkodnak az izraeli katonák. Izrael a létesítmény kiürítését sürgeti, azzal vádolva háborús ellenfelét, a Hamász palesztin iszlamista szervezetet, hogy terrorista célokra használja az épületegyüttest, valamint a kórház alatt futó, kiterjedt alagútrendszerben van a parancsnoki központja.

Három arab ország külügyminisztere üdvözölte szerdán az Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet közötti ideiglenes tűzszünetről szóló megállapodást, de azt is elmondták, hogy ennek a Gázai övezetben folyó harcok teljes beszüntetése felé tett első lépésnek kell lennie, és a tűzszünetet meg kell hosszabbítani.

Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia külügyminiszterei londoni sajtótájékoztatójukon elmondták, hogy a megállapodás, amely túszok szabadon bocsátását és a romba döntött Gázai övezetbe irányuló segélyek növelését is magában foglalja, végső soron a kétállami megoldásról szóló tárgyalások újrakezdéséhez is vezethet.

A szerdai ideiglenes tűzszüneti megállapodás értelmében Izrael és a Hamász négynapos tűzszünetben állapodott meg, hogy lehetővé tegye ötven gázai túsz szabadon bocsátását százötven Izraelben fogva tartott palesztinért, valamint a humanitárius segélyeknek az övezetbe történő bejutásáért cserébe.

Feiszál bin Farhán Ál Szaúd szaúdi külügyminiszter szerint folytatni kell a humanitárius segítségnyújtást,

és ezt a későbbiekben nem szabad további túszok szabadon bocsátásától függővé tenni. „A gázai civil lakosságot a túszok fogva tartása miatt büntetni teljességgel elfogadhatatlan” – tette hozzá.

A Hamász vélhetően több mint 200 túszt tart fogva, akiket a Hamász fegyveresei október 7-én hurcoltak el Izraelből. A terrortámadásban izraeli közlések szerint mintegy 1200 embert megöltek.

A szerdai megállapodás az első tűzszünet abban a háborúban, amelyben az izraeli bombázások a Hamász által uralt Gázai övezet nagy részét a földdel tették egyenlővé.

A gázai hatóságok szerint 13 300 civil halt meg a sűrűn lakott kis területen, és a 2,3 millió lakos mintegy kétharmada földönfutóvá vált.

A Londonban tanácskozó három arab külügyminiszter egy többnyire muszlim országokból álló, úgynevezett kapcsolattartó csoportot irányít, amely Izrael legfontosabb szövetségeseinél és az ENSZ Biztonsági Tanácsánál lobbizik azért, hogy vessenek véget a gázai háborúnak, és lépjenek előre az izraeli-palesztin konfliktus végleges megoldása felé.

A Hamász tagadja ezt.

A Hamász uralta övezet egészségügyi minisztériuma szerint a katonák jelenlére miatt a működésképtelenné vált létesítményben rekedt 259 beteg és legalább 19 egészségügyi dolgozó. Súlyos hiány van ivóvízből és gyógyszerekből, valamint nincs áram.

Rijád al-Maliki palesztin külügyminiszter Londonban az arab külügyminiszterek találkozóján elmondta, hogy életét vesztette egy család több mint ötven tagja a Gázai övezet északnyugati részén található Dzsabálija menekülttáborban egy izraeli támadásban.

„Csak ma reggel Dzsabálijában a Kadúra család 52 tagját ölték meg”

– közölte. „Nálam van a lista a nevekkel, 52-en szerepelnek rajta, kiirtották őket a nagyapától az unokákig” – mondta.

A Hamász fegyveresei október 7-én meglepetésszerű támadást indítottak Izrael ellen, betörtek az ország déli részébe, mintegy 1200 embert meggyilkoltak, háromezret megsebesítettek, 240 túszt elhurcoltak. Izrael válaszul hadműveletet indított a szervezet felszámolására. Az offenzívában a gázai vezetés szerint már legkevesebb 14 ezer palesztin halt meg, köztük legalább 5800 gyerek.

Ferenc pápa izraeli túszok családtagjait és palesztinokat fogadott a Vatikánban

A katolikus egyházfő a szerdai általános audiencia előtt a vatikáni Szent Márta-házban külön fogadta az izraeli túszok családtagjainak tizenkét fős delegációját, és külön a Gázában élő palesztinok tízfős csoportját az audienciaterem különszobájában. Az izraeliekkel és a palesztinokkal is fél-fél órát töltött.

A palesztinokat között muzulmánok és keresztények is voltak, valamint olyanok, akiknek rokonai izraeli börtönben vannak. A delegációt Gabriel Romanelli atya, a gázai katolikus templom plébánosa kísérte, és egy pap a helyi görög-ortodox egyház képviseletében. Ferenc pápa az audiencián beszélt a találkozókról: azt mondta, meghallgatta mindkét fél beszámolóit, és érezte mindkét fél mély szenvedését.

„Ez már nem háború. Azon túlléptünk, ez terrorizmus. Azt kérem, a béke útján haladjunk, imádkozzatok a békéért!” – hangoztatta Ferenc pápa.

Azt mondta, az Úr segítsen a problémák megoldásában, mivel „az indulatok elszabadulása a végén mindenkit megöl”.

Az izraeli családtagok sajtókonferencián számoltak be a pápával tartott találkozójukról. Nadav Kipnis, a Gázába hurcolt egyik izraeli túsz rokona hangoztatta, hogy semmilyen egyenlőségjelet nem lehet tenni a civileket pajzsként használó Hamász terrorista szervezet és a civileket védelmező Izrael állam közé.

Az egyik túsz rokona úgy vélte, jól sikerült a találkozó Ferenc pápával, aki figyelmet szentelt nekik. Más szerint nem volt elég idő a túszul ejtettek történeteire, és az egyházfő nem ítélte el a Hamász terrorista szervezetet.

A túszként fogva tartott 19 éves Karina testvére, Alexandra Ariev köszönetet mondott Ferenc pápának, hangoztatva, biztos benne, hogy az egyházfő a túszok szabadon engedésén dolgozik.

„Mindannyian a háború ellen vagyunk, és nem akarjuk, hogy akár az egyik, akár a másik oldalon emberek haljanak meg” – mondta Alexandra Ariev. Arra szólította fel az olasz kormányt, ítélje el a terrorizmust, mivel – tette hozzá – terrorista támadás mindenhol előfordulhat.

A palesztin delegáció tagjai szintén sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy meghívták Ferenc pápát Gázába. „Nem voltak elvárásaink, de a pápa egyértelműen fogalmazott, és népirtásról beszélt” – számoltak be az egyházfővel folytatott beszélgetésről. A sajtótájékoztatón képeket mutattak be meghalt vagy megsebesült palesztin gyerekekről.

A szentszéki szóvivő Matteo Bruni úgy reagált, Ferenc pápa nem használta a palesztin csoport tagjaitól idézett kifejezést. A pápa ugyanazt hangoztatta, amit az általános audiencián is elmondott a helyzet súlyosságára utalva – hangsúlyozta a szóvivő.