A mikroadományos ügyvéd, akinek irodájában nemrég házkutatást tartotta több sikeres alkotmányjogi panaszt és beadványt készített elő a magyar állam elleni strasbourgi pereskedések kapcsán.

A Tűzfalcsoport néhány évvel ezelőtti cikke a Soros-hálózat azon ügyvédei között említi Tordai Csabát, akik közérdekű adatigénylésekkel igyekeznek megbénítani magyar kormányzati és a közigazgatási intézményeket és akik rendszeresen járnak el az ezzel kapcsolatos perekben.

Karácsony Gergely jogi főtanácsadója visszatérő vendége a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (Open Society Foundations), valamint a tőzsdespekuláns által ugyancsak bőkezűen támogatott a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) rendezvényeinek is, amelyeken a „jogvédők” jellemzően a nemzeti alapon álló magyar kormányzatot ostorozzák.

Tordai Csaba a Soros-szervezetek világában is meglehetősen otthonosan mozog. Amellett, hogy társalapítóként jegyzi a Soros György által finanszírozott Átlátszó.hu-t, 2011 és 2017 között felügyelőbizottsági tag volt a portál mögött álló Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-ben, 2014 és 2019 között pedig társtulajdonos is volt az „oknyomozó” portálnál. Tulajdonrészétől csak akkor vált meg, amikor elfogadta Karácsony Gergely főpolgármester felkérését a jogi főtanácsadói pozícióra. Viszont az Átlátszó impresszuma szerint Tordai a mai napig a portál jogásza.

Partnerségben a Soros-féle jogvédőkkel

A rendszeresen kormányellenes tartalmakkal jelentkező híroldal hazai partnerei között egy sor olyan szervezet található, amelyeket a Soros-hálózat támogatott valamilyen formában az elmúlt években: egyebek mellett a Magyar Helsinki Bizottság, a Transparency International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Political Capital.

Maga az Átlátszó pedig csak a 2021-es évben több mint 17 millió forint támogatáshoz jutott a tőzsdespekuláns Nyílt Társadalom Alapítványokja jóvoltából.

Tordai – aki a Gyurcsány- és a Bajnai kormányokban is dolgozott, utóbbiban államtitkárként – Bajnai Gordon egykori miniszterelnökön keresztül is kapcsolódik a tőzsdespekuláns hálózatához. Az ügyvéd 2011 és 2015 között például kuratóriumi tagja volt a Bajnai-féle Haza és Haladás Alapítványnak, amelyből az Együtt nevű, 2018-ban megszűnt párt is kinőtt. Az alapítvány néhány év leforgása alatt közel egymilliárd forintnyi támogatást kapott a Soros Györgyhöz köthető Center for American Progresstől.

Bajnai Gordon; Székely Sándor — *Soros György szervezete nem volt szűkmarkú Bajnai Gordon alapítványával (Fotó: Kovács Attila)*

Bajnai pénzügyminiszterével, Oszkó Péterrel közösen volt tulajdonosa a mára már felszámolt TMC First Tanácsadó Kft.-nek, amely korábban tagja volt az ugyancsak a Bajnaihoz köthető Együtt Mozgalom hátterében megalapított Civil Support Nonprofit Kft.-nek.

Utóbbi a 2012–14-es kampányidőszakban, majd a 2022-es választás előtt volt aktív, a saját célmeghatározásuk szerint a „magyar társadalmi célú szervezetek hatásnövelésén” ügyködtek.

Baloldali aktivisták toborzókampányában

Ami nagyjából a Soros-féle soft-power gyakorlásával írható le, vagyis álcivil szervezetek hálóján, illetve médiakapcsolataikon keresztül igyekeztek javítani a baloldal győzelmi esélyeit. A Civil Support Nonprofit Kft. honlapján felsorolt együttműködő partnereik között megtalálható Soros egyeteme, a CEU, valamint a tőzsdespekuláns hálózata által az elmúlt években támogatott olyan szervezetek, mint az Artemisszió Alapítvány vagy az Asimov Alapítvány.

Tordai Csaba személyesen is a baloldal ügyének előmozdításán dolgozott a 2022-as választás kampányában: ő vezette a Tiszta Választásokért Alapítványt, amely a Bajnai Gordon által meghirdetett „20K – Húszezer ember az ország tízezer pontján egy teljes napon át” nevű baloldali aktivistatoborzó kezdeményezés oldalának üzemeltetéséért felelt.

Érdekesség, hogy Tordai jogásztársa az Átlátszónál, Sepsi Tibor szakértőként működött az alapítványnál az említett időszakban.

Mióta házkutatásokat tartottak munkatársainál, először jelent meg a nyilvánosság előtt a főpolgármester, aki ezúttal sem örült a sajtó kérdéseinek. Sok kérdésre nem adott egyenes választ, azt azonban leszögezte, hogy Tordai Csaba továbbra is a bizalmi embere marad.

Lassan nem telik el úgy hét, hogy ne tartanának a NAV munkatársai házkutatást Karácsony Gergely 99 Mozgalmának gyanús pénzügyeivel kapcsolatban. Az ügy akkor robbant ki, amikor feloldották a titkosítás alól a Nemzeti Információs Központ jelentését. A beszámolóból kiderült, hogy Karácsony Gergely párttársa, Perjés Gábor tizenkilenc alkalommal több mint félmilliárd forintot fizetett be a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom számlájára, forinton kívül fontban és euróban is.

Először Karácsony jogi főtanácsadójánál, Tordai Csaba irodájában tartottak a NAV munkatársai házkutatást, itt fontos bizonyítékokat foglaltak le. Később pedig a már említett Perjés Gábornál is.

Hosszas hallgatás után pénteken este egy nyilvános eseményen jelent meg Karácsony Gergely, ahol a Magyar Nemzet kérdésre elárulta, hogy Tordai továbbra is a bizalmi embere marad. Sőt, a főpolgármester azt is bevallotta, hogy a részben külföldi eredetű pénzeket azt követően, hogy ő már nem volt miniszterelnök-jelölt, kampányra költötték. Azt azonban nem volt hajlandó elárulni, hogy ez mit is jelent pontosan és a sajtó további kérdéseire nem adott választ.

Bírósági döntés ellenére sem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének és üres papírokat küldött az érdeklődő sajtónak a 2006 őszén tartott kormányülések összefoglalóiról Tordai Csaba még 2009-ben, Gyurcsány Ferenc Miniszterelnöki Hivatalának államtitkáraként. A Gyurcsány-korszak bizalmi emberének nevéhez fűződik az is, hogy egy magáncégre bízták a 2010 előtti kormányülések hangfelvételeinek kezelését. Ezek fényében nem meglepő, hogy a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom gyanús „mikroadományainak” a lepapírozásában is kulcsszerepet játszhatott a főpolgármester jogi főtanácsadója, akinek irodájában a napokban okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a nyomozók.

A vitán felül álló megbízhatóság elengedhetetlen feltétele annak, hogy valaki kulcsszerepet kapjon olyan ügyletekben, mint a baloldal külföldi támogatási botrányának részeként megismert félmilliárdos „adománygyűjtés”. Ilyen bizalmi ember Tordai Csaba, akinek az ügyvédi irodájában november 9-én a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom gyanús pénzügyei miatt, költségvetési csalás és pénzmosás gyanújával indult eljárás keretében okirat-hamisítás bűncselekményét alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a nyomozók.

Tordai régóta bizalmi embere a baloldal vezérének, Gyurcsány Ferencnek, amit számos tény, és korábbi esemény igazol. Az elmúlt napokban felidéztük már, hogy Karácsony Gergely főpolgármester jogi főtanácsadója a Gyurcsány-kormányok idején több fontos pozíciót is betöltött. Az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője volt, majd 2007-ben a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) államtitkára lett és maradt Gyurcsány Ferenc lemondását követően is, a 2009 tavaszán alakult Bajnai-kormány alatt. Korábbi sajtóhírek szerint Tordai annyira erős embernek számított a baloldalon, hogy egyes esetekben ő vezette a kormányülést Gyurcsány távollétében.

Botrányos átadás-átvétel

Az sem véletlen, hogy a 2010-es kormányváltáskor is Tordai – mint a MeH jogi és közigazgatási államtitkára – vezényelte le az átadás-átvételt, ami végül botrányba fulladt. Az elektronikus levélfiókokért felelős Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) szakemberei kiürítették a Bajnai-kormány minisztereinek, államtitkárainak és miniszteri titkárságvezetőinek e-mail-fiókjait. Erről Tordai Csaba tájékoztatta az érintetteket.

Üres papírokkal „tettek eleget” a sajtó adatkérésének

Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa, hiszen Gyurcsányék bizalmi embere még a kormányváltás előtt több hajmeresztő akciónak is főszereplője volt. Az Origó 2009-ben számolt be arról, hogy üres papírokat kaptak a Miniszterelnöki Hivataltól, amikor a 2006-os zavargások idején tartott kormányülések összefoglalóit kikérték. Bár jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumot nem lehet teljesen titkosítani, a MeH úgy vélte, hogy teljesítette a törvény előírásait, még úgy is, hogy minden szót kitörölt a szövegből. Az illetékes államtitkár, azaz Tordai Csaba a megváltoztathatatlan, sötét múltra és nehezen meghatározható fogalmakra hivatkozott – írta cikkében az Origó.

A portál a 2006. szeptember 1-jétől november 15-ig terjedő időszak (az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatalának ideje) és a 2008. szeptember 1-jétől 2009. január 20-ig terjedő időszak (a globális hitelválság és a többször újratervezett költségvetés ideje) alatt megtartott kormányülések összefoglalóit és mellékleteit kérte ki a MeH-től. Azt remélték, ezekből a dokumentumokból többet megtudatnak arról, hogy az adott időszakokban hogyan reagált a kormány, milyen módon értékelte a kialakult helyzetet, milyen javaslatok merültek fel a miniszterek heti rendszerességgel tartott munkamegbeszélésein.

A hivatal azonban üres papírokkal, teljesen kitakart, fehér lapokkal tudta le az adatkérést, pedig jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy a dokumentumokat nem lehet teljes egészében visszatartani. Kiderült, hogy a MeH egységesen államtitokként kezelte a 2008 előtti kormányüléseken történteket.

Szembementek az Alkotmánybíróság döntésével

Tordai Csaba akkor furcsa magyarázkodásba kezdett az Origó érdeklődésére, mondván, hogy kétféle oka van a hiányzó adatok visszatartásának. Az összefoglalók írásáért és kezeléséért felelős államtitkár szerint a 2008-as anyagot főleg a benne lévő döntés-előkészítő adatok miatt nyirbálták meg, a 2006-ost pedig azért, mert a bírósági döntés ellenére még mindig államtitoknak számítanak a MeH szerint. Ezzel szemben 2006 júliusában már alkotmánybírósági határozat is kimondta, amit aztán az ítélőtábla a gyakorlatban alkalmazott: titkosítani az egész összefoglalót nem, csakis az egyes adatokat lehetett volna, a titoktörvény szigorú előírásainak megfelelően – emlékeztetett a portál.

Magáncégnek adták át húsz év kormányüléseinek a hanganyagát

Szintén Tordai nevéhez fűződik, hogy az 1989 és 2010 közötti kormányülések hangfelvételeinek gondozását kiszervezték egy magáncégnek. Ezt a Magyar Nemzet adta hírül a 2010-es kormányváltás után. A lap beszámolója szerint a második Gyurcsány-kormány első ülése csak tíz percig volt nyilvános. A megbeszélésen elhangzottakat azonban szó szerint rögzítették, a kormányülések rejtjelezett hangfelvételeit a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő titkos ügyiratkezelési iroda vette fel és tárolta. Az 1989 és 2010 közötti kormányülések hangfelvételeinek digitalizálását és visszakódolását azonban a MeH már egy magáncégre, a Rádió Recorder Kft.-re bízta.

Brüsszelben is kavart hazánk ellen a mikroadományos ügyvéd