Az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer teljességgel valótlannak nevezte a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állításokat. Érdemes sorra venni, hogy mi a helyzet az egyes témák terén. A Magyar Nemzet máris részletezte a konzultációnak a külföldi pénzekkel történő befolyásolást érintő kérdéseit.

„Teljességgel valótlanok a magyar nemzeti konzultáció kérdéseiben megfogalmazott állítások, Ursula von der Leyen elnököt pedig nem foglalkoztatta túlzottan, hogy szerepel a plakáton” – közölte az Euronews kérdésére az Európai Bizottság szóvivője, Eric Mamer. A konzultáció tizenegy kérdése közül a külföldi pénzekkel történő befolyásolás témakörével foglalkozik.

A kérdőív utolsó, tizenegyedik kérdése szerint „Brüsszelből és a tengerentúlról küldött pénzekkel akarják befolyásolni a magyar politikát. Ön mit gondol erről?” A két válaszlehetőség: „Szigorúbban, akár törvényi szigorítással is fel kell lépni a külföldi befolyásszerzés ellen”, illetve „A jelenlegi jogi szabályozás megfelelő.”

Emlékezetes, hogy tavaly nyár végétől fokozatosan derült fény arra, hogy 2022-ben a baloldal kampányát meghatározó részben külföldről finanszírozták.

Márki-Zay Péter szervezete, a Mindenki Magyarországa Mozgalom bevételei két év alatt a kezdeti összeg 642-szeresére nőttek. 2022-ben az Action for Democracy nevű, amerikai szervezettől 1,85 milliárd forinthoz jutottak.

A Soros-birodalom örököse, Alex Soros által a közösségi médiában reklámozott, ismeretlen forrásokból pénzt gyűjtő szervezet, amelyet Karácsony Gergely és Bajnai Gordon bizalmasa, Korányi Dávid hozott létre nem sokkal a 2022-es választások előtt, összesen négymilliárd forintot is meghaladó összeget jutatott hazánkba, politikai szervezetekhez. Ennek volt része a Márki-Zay-féle szervezethez került 1,85 milliárd.

A pénzjuttatások mindenesetre a baloldal politikájába is beépültek. Ezt bizonyítja, hogy az Action for Democracy tanácsadó testületében kulcsszereplő Wesley Clark nyugalmazott tábornok, akivel Márki-Zay – elmondása szerint – a választási kampány finisében „konzultált”. Wesley Clark egyébként az egyik fő felelőse volt az 1999-es jugoszláviai NATO-bombázásoknak.

„Én abszolút nem vagyok szakértője a kérdésnek, éppen ezért más, olyan szakértőkkel konzultálok erről, mint például Wesley Clark volt amerikai négycsillagos tábornokkal – akivel egyeztettünk ebben a kérdésben –, olyan NATO-szakértővel, mint Evelin Farkas – egy magyar származású, amerikai születésű szakértő –, nagyon komoly NATO-szakértőkkel egyeztettünk ezekben a kérdésekben, és az ő véleményükre fogok hallgatni a további területeken” – mondta Márki-Zay Péter az orosz–ukrán háború kitörése után alig pár héttel, 2022. március 9-én az InfoRádió Aréna című műsorában. A kérdés a kormányfőjelölt honvédelmi és biztonságpolitikai tapasztalataira vonatkozott.

Márki-Zay a kampányhajrában egyértelműen háborúpárti álláspontra helyezkedett, egyebek közt arról beszélt, hogy akár magyar katonai támogatást is nyújtana Ukrajnának az oroszokkal vívott háborúban, ha a NATO ilyen döntést hozna. Sőt, azzal kampányolt néhány nappal a választás előtt, hogy „Ukrajna most a mi háborúnkat vívja”.

Sokatmondó, hogy Ungár Péter, a baloldali pártszövetségben részt vevő LMP elnöke szerint külföldi érdekcsoportok részéről, nem állami, hanem „szolgálati típusú emberek” részéről lehetett olyan szándék, hogy pénzzel támogassák az ellenzéket a kormányváltás érdekében.

Szintén homályos Karácsony Gergely főpolgármester 99 Mozgalmának finanszírozási háttere. Azt lehet tudni, hogy a mozgalom pénzügyeit intéző Perjés Gábor 2021 augusztusa és 2022 szeptembere között összesen tizenkilenc alkalommal készpénzben fizetett be több mint 500 millió forintnyi összeget a szervezet számlájára. A döntően Karácsony miniszterelnök-jelölti bukása után adományozott pénz több mint négyötöde euróban és fontban érkezett a 99 Mozgalomhoz.

A szervezet egy másik tagja, Pusztai Erzsébet idén júliusban arról beszélt, hogy „valószínűleg ezek külföldi támogatók, akik euróban támogatták a mozgalmat.” Hogy pontosan kik voltak ezek a nagylelkű támogatók, azt máig nem lehet tudni. Az ügyben azonban büntetőeljárás van folyamatban.

Végül, de nem utolsósorban, Brüsszel is megnyitotta a pénzcsapot. Ugyan a Magyarországnak járó uniós források döntő részét továbbra is elzárva tartják, azonban a baloldali média pénzelése mellett egy sor balliberális aktivistacsoport finanszírozásába is beszálltak. Ahogy arról a Magyar Nemzet idén szeptemberben beszámolt, erről Donáth Anna hosszasan vallott: „a két évvel ezelőtti munka eredménye pedig most a magyar civilekhez is elért. Négy magyar civil szervezet összesen 1,4 milliárd forintot kapott ebből a keretből. A pénzt a magyar civilek között fogják pályázati rendszer keretében szétosztani”. A szóban forgó összeget az Ökotárs Alapítvány vezette négytagú konzorcium nyerte el, amelynek további tagjai az Autonómia Alapítvány, a Kárpátok Alapítvány–Magyarország és a Közösségfejlesztők Egyesülete.

Ezen szervezetek rendszeres résztvevői a kormányellenes tüntetéseknek. Az Ökotárs vezetője, Móra Veronika 2021-ben például azt hangoztatta, hogy ki kell állni a Stop, Soros! törvényjavaslat ellen, amelyet az Országgyűlés azért alkotott, hogy a milliárdos spekuláns által finanszírozott szervezetek átláthatóbban működjenek.

Donáth Anna 2023 tavaszán a Magyar Hangnak nyilatkozott a Momentum és a civil szervezetek közötti kapcsolatokról, amely alapján az a kép rajzolódik ki, hogy az EP-képviselő korántsem önzetlenül igyekszik forrást biztosítani a kormányellenes civileknek. A Kompország című YouTube-műsorban Donáth arról beszélt, hogy „érdekes dolog, hogy mikor hogyan használjuk a civileket” a politikában.

Új megvilágításba helyezik Karácsony Gergely korábbi kijelentéseit azok a napokban nyilvánosságra került nyomozati információk, amelyek bűncselekmények gyanúját vetik fel a főpolgármester által alapított 99 Mozgalom pénzügyi manőverei kapcsán.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai két hete házkutatást tartottak Tordai Csaba – Karácsony jelenlegi jogi főtanácsadója – ügyvédi irodájában a 99 Mozgalom gyanús pénzügyeivel összefüggésben. A nyomozati cselekmény során bizonyítékokat foglaltak le a hatóság munkatársai, mivel Tordai irodájában hamisíthattak meg több, az adománygyűjtés körülményeiről szóló jegyzőkönyvet. A dokumentumok hitelesítőiként ugyanis két MSZP-s munkatárs neve szerepel, de az érintettek csupán egy jegyzőkönyv aláírását ismerték el, a többi kilencre tehát valakik aláhamisították a nevüket.

A NAV házkutatást tartott Perjés Gábor törökbálinti otthonában is, ahová egyébként a 99 Mozgalmat korábban bejegyezték. Perjés az a II. kerületi párbeszédes önkormányzati képviselő, akit Karácsony „pénzhordó” embereként ismerhettünk meg az 506 milliós forintos adománygyűjtésnek álcázott botrányban, hiszen ő fizette be 19 részletben a 99 Mozgalom OTP bankban vezetett számlájára a félmilliárd forintnak megfelelő, többségében eurót és angol fontot. Perjés a Magyar Nemzet riporterének kérdéseire csak azt ismételgette, hogy „nem nyilatkozom”.

– Ha kutatás van valahol, meg utána lefoglalás, ez azt jelenti, hogy megindult egy büntetőeljárás – ezt már Futó Barnabás nyilatkozta a Magyar Nemzet kérdésére. Az ügyvéd szerint a megalapozott gyanú fennáll, a nyomozó hatóság elindította az eljárást, ez pedig jelen esetben lehet pénzmosás vagy hamis okirat felhasználása, esetleg csalás is.

Fontos részleteket tartalmazott az OTP Bank feljelentése is. A 99 Mozgalom számlavezető bankja vizsgálatot indított az ügyben és megállapították, hogy az állítólagos adománygyűjtő ládákban elhelyezett bankjegyek nagyrészt újak és gyűrődés mentesek, több esetben egymás utáni sorszámúak voltak. A pénzintézet ezután büntetőeljárást kezdeményezett hamis magánokirat felhasználásának gyanúja miatt. Ezek a tények is cáfolják a mikroadományokról és a ládikákról szóló mesét.

Mindezek ismeretében érdemes felidézni, mit mondott eddig az ügyről Karácsony Gergely, a saját miniszterelnök-jelölti előválasztási kampányának támogatására 2021 tavaszán létrehozott 99 Mozgalom alapítója.

Aki nem látott és nem tudott semmit

A főpolgármester a botrány kirobbanása után kínos, gyakran zavaros és abszurd magyarázkodásba kezdett, helyenként önmagának is ellentmondva.

Tavaly ősszel egy kérdésre még azt válaszolta, hogy kis összegű mikroadományokból gazdálkodott a mozgalma, majd idén június 7-én az Index podcastműsorában azt mondta a főpolgármester, hogy nem kis, hanem nagy ládikákban gyűlt össze a félmilliárd forint. A műsorvezető kérdésére aztán úgy magyarázkodott, hogy „nyilván nagyon sokan vannak olyanok, akik gazdag emberek, és euróban tartják a pénzüket, vagy egyébként magyar állampolgárok vagy nem magyar állampolgárok, nem tudom…”

Ugyanebben a műsorban azt is kijelentette, hogy Perjés Gábor az egyedüli ember, aki ezt a pénzt, az összegyűjtött adományokat a bankszámlára be tudta fizetni, és a jogszabály szerint járt el minden szempontból. Karácsony – állítása szerint – nem vett részt az adománygyűjtő rendezvényeken. Ezt azzal indokolta, hogy nem akarta tudni, ki az, aki pénzügyileg támogatja.

Június 26-án egy Facebook-bejegyzésben Karácsony ismét arról írt, hogy „az egyesület a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően zárt adománygyűjtő láda útján gyűjtött mikroadományokat. Ezeket az adományokat az egyesület ügyvezetője fizette be az egyesület bankszámlájára a jogszabályi követelményekkel összhangban”.

Ellentmondások

Itt érdemes megállni egy pillanatra és összegezni Karácsony magyarázkodásának lényegét. A 99 Mozgalom alapítója szerint anonim adománygyűjtés zajlott, neki személy szerint fogalma sincs az adakozókról – pontosabban egy nevet megemlített a fent idézett műsorban, Bojár Gábor baloldali nagyvállalkozóét, aki nyíltan vállalta, hogy támogatta Karácsony kampányát. A főpolgármester saját bevallása szerint szándékosan távol tartotta magát az adománygyűjtés egész folyamatától, nem is akarta tudni, hogy kik támogatják.

Közben a nyilatkozataiban határozottan kijelentette, hogy a 99 Mozgalom adománygyűjtése minden szempontból a jogszabályoknak megfelelően történt. Ezen a ponton adódik a jogos kérdés: ha igaz, hogy Karácsony Gergely egyáltalán nem folyt bele a mozgalom pénzügyeibe, akkor milyen információk alapján győződött meg arról, hogy minden törvényesen zajlott?

Az utóbbi másfél hétig talán még jóhiszemű feltételezésként is lehetett értelmezni a főpolgármester kitartó állítását a jogszerűségről, mintegy kiállásként a kollégái mellett. Időközben azonban olyan, a cikkünk elején idézett nyomozati események történtek, amelyek alapvetően kétségbe vonják a félmilliárdos adománygyűjtés jogszerűségét.

Karácsonyt az újabb tények sem zökkentik ki

Ezek után nézzük, mit mondott az ügyről egy friss, pénteki interjúban Karácsony Gergely a Telexnek!

„Két út áll előttem: az egyik az, hogy azt mondom, amit eddig is mondtam, a másik az, hogy hazudok. Ezt az utóbbi utat nem szeretném járni. Még egyszer, sokadjára: ez egy anonim adománygyűjtés volt, és éppen ezért nem tudom megmondani, honnan érkezett a pénz. Minden más hazugság. Két dolgot azonban szeretnék hozzátenni: semmilyen jogszabálysértés nem történt, és egyetlenegy fillér közpénz sem volt az előválasztási kampányomban. Szerintem ez a kulcskérdés.”

Magyarán, mintha az elmúlt két hétben semmi nem történt volna, nem foglaltak volna le okirat-hamisítás gyanúját alátámasztó bizonyítékokat a főpolgármester jogi főtanácsadójának irodájában a 99 Mozgalom adománygyűjtése miatt indult nyomozás során. Karácsony ma is ragaszkodik ahhoz a két alapállításához, hogy nem ismeri az adományozókat, mert anonim gyűjtés volt, illetve hogy mindent a jogszabályoknak megfelelően tettek.

Brüsszel tagadja, de pénzzel befolyásolná a magyar politikát