kulcsár edina
Létrehozva: 2023.11.11.
Béketárgyalásokra készülnek az ukránok?
Erről beszélt egy tisztviselő.
Az Ukrajnával kapcsolatos globális békecsúcsra 2024 februárjában kerülhet sor – közölte november 9-én egy vezető kijevi tisztviselő, miközben Nyugaton aggódnak amiatt, hogy a gázai háború miatt nehezebb diplomáciai támogatást szerezni Kijev béketervének.
Ukrajna célja az volt, hogy még ebben az évben csúcstalálkozót tartson a világ vezetőinek részvételével, amelyen azt akarták elérni, hogy egy globális koalíció jöjjön létre Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tízpontos békeformulájának jóváhagyására. Egy magas rangú kijevi tisztviselő szerint azonban
2024 februárjában kerülhet sor a békecsúcsra
– írja az Euractiv hírportál.
Emlékeztetnek, Kijev az elmúlt időszakban több alkalommal és több tucat országgal egyeztetett Máltán, nemzetbiztonsági tanácsadók szintjén folytatott megbeszéléseket, hogy előkészítse a csúcstalálkozót. A megbeszéléseken Oroszország képviselője nem vett részt.
Ihor Zsovkva, Zelenszkij legfőbb diplomáciai tanácsadója csütörtökön azt mondta a Reutersnek, hogy Ukrajna november végén vagy december elején megszervezi a nemzetbiztonsági tanácsadók negyedik találkozóját, a globális csúcstalálkozóra pedig 2024 februárjában kerülhet sor.
Mint fogalmazott:
A csúcstalálkozóra mindenképpen sor kerül, mivel az egyszerre jelzi majd az ukrán békeformula gyakorlati megvalósításának szimbolikus kezdetét, és összegzi mindazokat az eredményeket, amelyeket ezen a téren már elértek.
A tízpontos terv tartalmazza Ukrajna területi integritásának helyreállítására, az orosz csapatok kivonására, az élelmiszer- és energiaellátás védelmére, a nukleáris biztonságra és az összes fogoly szabadon bocsátására vonatkozó felhívásokat.
Visszaesett Ukrajna támogatása?
Nyugati tisztviselők eközben azonban arról beszélnek, hogy aggódnak amiatt, hogy a közel-keleti konfliktus visszavetheti Ukrajna törekvéseit a támogatottsága kiszélesítésére, és elvonja a figyelmet Kijev ügyéről.
Zsovkva elismerte, hogy a közel-keleti események befolyásolják a régió országainak napirendi prioritásait, de megjegyezte, hogy a múlt havi máltai tárgyalásokon továbbra is részt vett Szaúd-Arábia, Bahrein és Katar is.
A múlt hónapban Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök is arról beszélt, hogy Volodimir Zelenszkijnek bele kell egyeznie a béketárgyalásokba, és el kell kezdeni azokat, mert néhány hónapon belül senki sem akar majd beszélni velük.
Ennek az országnak nincs már mivel harcolnia, és béketárgyalásokat kell kezdenie, mert néhány hónapon belül senki sem akar majd beszélni a kijevi rezsimmel
– mondta Lukasenka.
A belarusz elnök úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkij tisztában van azzal, hogy a Nyugat becsapta, és nem teljesíti a megállapodásokat. A belarusz vezető arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajnának bele kell egyeznie a béketárgyalásokba, mert néhány hónapon belül senki sem akar majd beszélni velük – írja a boszniai Alternativna TV.
Az elnök hozzátette: látni lehet, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán vezető hibás döntést hozott, s az utolsó ukránig harcol.
A kollektív Nyugat nem teljesíti a Zelenszkijnek tett ígéreteket. Ő is megérti, hogy becsapták
– fogalmazott a fehérorosz államfő.
Kiemelte: az Amerikai Egyesült Államok osztotta fel a feladatokat az ukrajnai konfliktus kezdete előtt.
Lukasenka szerint akkor az amerikaiak azt mondták Zelenszkijnek, hogy mindent megtesznek érte. Azt is ígérték neki, hogy mozgósítanak, amit csak tudnak, pénzt, fegyvert és minden mást adnak – tette hozzá a politikus.
Lukasenka hangsúlyozta, Zelenszkij beleegyezett az ilyen feltételekbe, és az utolsó ukránig harcol, de a Nyugat nem adja meg neki, amit ígért – írja a B92 szerb hírportál.
Ahogy említettük, a békeformula-tárgyalásokon nem vesz részt Oroszország, és már korábban elutasította Zelenszkij béketervét.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő korábban zsákutcának nevezte Zelenszkij béketervét, és arra is emlékeztetett, hogy Moszkva is számos különböző kezdeményezést javasolt, és Oroszország kapcsolatban áll a partnerekkel ebben a témában.
A béketervezet a következő 10 pontból áll:
1. Nukleáris biztonság
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz haderőnek azonnal ki kell vonulnia a zaporizzsjai atomerőmű területéről és visszaadni annak ellenőrzését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) és Ukrajnának.
Ezen kívül arra kérte a G19 államokat (G20 Oroszország nélkül), hogy a budapesti memorandumra hivatkozva gyakoroljanak nyomást Oroszországra, hogy ne használjon nukleáris fegyvereket Ukrajnában.
2. Élelmiszer-megállapodás
A politikus arra kérte a résztvevőket, hogy hosszabbítsák meg az ukrajnai gabonaexportról szóló megállapodásokat és vonjanak be új országot a szerződés feltételeinek biztosításába.
3. Energiaellátás
Zelenszkij arra kérte a találkozó résztvevőit, hogy segítsenek Ukrajnának helyreállítani az Oroszország által lerombolt energiaellátási infrastruktúrát. Az ukrán politikus szerint ha Ukrajna energiaellátása veszélybe kerül, egész Európa energiaellátása veszélybe kerülhet.
Első lépésként arra kérte a „G19-et,” hogy mérjék fel az energiaellátásban keletkezett károkat.
4. Fogolycsere
Az ukrán elnök szerint több tízezer ukrán állampolgár, köztük 11 ezer gyerek él a mai napig orosz fogságban vagy orosz területekre deportálva, Zelenszkij az ő szabadon engedésüket kérte.
Cserébe az ukrán elnök is hajlandó elengedni az összes orosz hadifoglyot.
5. Ukrajna területi integritása
Zelenszkij szerint az ENSZ 2-es számú cikkelye világosan definiálja Ukrajna területét, Oroszország ezt a rendelkezést megsértette az invázióval.
Az ukrán elnök szerint ezen a területen nem lehet kompromisszum, mert a nemzetközi törvényeket nem szabad szelektíven alkalmazni.
Oroszország szeptember 30-án négy megyét annektált Ukrajnából, ebből most már egyet sem ellenőriznek teljes egészében. A Krímet 2014-ben annektálták. Kijev hivatalosan mind az öt megyére igényt tart.
6. Orosz csapatok kivonása
Zelenszkij szerint azonnal béke lesz Ukrajnában, ha az orosz haderő kivonja csapatait az országból.
„Ez azonnal az ellenségeskedés teljes beszüntetését fogja eredményezni” – fogalmazott Zelenszkij.
7. Háborús bűnösök felkutatása és jóvátétel
Volodimir Zelenszkij egy különleges igazságügyi testület felállítását szeretné, melynek feladata az orosz háborús bűnösök felkutatása és elszámoltatása.
Az elnök ezen kívül azt is szeretné, ha Oroszország akár a bűnösök vagyonelemeinek elkobzásán keresztül, jóvátételt fizetne a háborúért.
8. Környezetvédelem
Mind az állatvilágra, mind az erdőkre, mind a mezőgazdasági területekre nézve súlyos károkat okozott az orosz agresszió, Zelenszkij szerint legalább 6 millió haszonállat és 50 ezer delfin halt meg az orosz invázió miatt.
Az ukrán elnök nemzetközi segítséget kér a fertőtlenítéshez, aknamentesítéshez és az ukrán természeti erőforrások visszaállításához. Szerinte ehhez pénzre és technológiára egyaránt szükség lesz.
9. Eszkaláció elkerülése
Zelenszkij biztonsági garanciákat szeretne Ukrajna területi integritására nézve, melyet az ország nemzetközi partnerei egyaránt szavatolnak. Az általa ideálisnak gondolt keretrendszer kész is van már, szerinte ezt „még idén alá kell írni.”
Érdekes módon az ukrán elnök ezt a rendszert nem a NATO-n belül képzeli el, sőt, kihangsúlyozza, hogy Ukrajna „nem tagja a nemzetközi szövetségi rendszereknek.”
10. Háború lezárása
Végül az egyezményt azzal kell zárni, hogy ki kell mondani: a háborúnak vége.
Mi az orosz reakció?
Zelenszkij szerződési tervezetét Oroszország azonnal elutasította Dimitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint az ukrán elnök ötletei „nem vehetők komolyan,”szerinte Kijev „nincs önálló döntéshozatali helyzetben.”
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
