Befogadja-e Egyiptom a palesztinokat?

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arról igyekszik meggyőzni az európai vezetőket, hogy gyakoroljanak nyomást Egyiptomra a menekültek befogadására – számolt be a Financial Times.

Cseh és osztrák tisztviselők a múlt heti EU-csúcson közvetítették az ötletet, de a franciák és a németek gyorsan elutasították a javaslatot (és ezzel párhuzamosan egy másik fórumon a britek is), azzal érvelve, hogy Egyiptom nyilvánosan ellenzi a menekültek befogadását.

A lap kiemeli, a tárgyalásokon alapvető problémát jelentett, hogy

Izrael nem volt hajlandó nyilvánosan ígéretet tenni arra, hogy a menekülteket később visszaengedik Gázába, mindez pedig jelentősen megmerevítette Kairó álláspontját az elképzeléssel szemben.

Abdel Fattah el-Szíszi elnök nemrég úgy nyilatkozott, országa elutasít minden olyan kísérletet, amely az úgynevezett palesztin kérdést katonai eszközökkel vagy a palesztinok erőszakos kitelepítésével próbálja megoldani, hiszen ez a régió országainak rovására történne.

Az állam- és kormányfők az uniós csúcstalálkozón végül abban állapodtak meg, hogy

Egyiptomnak szerepet kell vállalnia a széles körű humanitárius segítségnyújtásban a Gázai övezet lakossága számára, de nem szabad nyomást gyakorolni rá, hogy menekülteket fogadjon be.

Netanjahu határozottan azt szorgalmazta, hogy az egyiptomiak legalább a konfliktus ideje alatt fogadják be a menekülteket – mondta a lapnak egy nyugati diplomata. Egy másik – az izraeli elképzelésekkel szimpatizáló – tisztviselő szerint a Gáza elleni folyamatos izraeli támadás még vezethet az álláspont megváltoztatásához. „Itt az ideje, hogy fokozott nyomást gyakoroljunk az egyiptomiakra, hogy beleegyezzenek” – fogalmazott.

Az izraeli hírszerzési minisztérium javaslatot fogalmazott meg a Gázai övezet 2,3 millió lakosának az egyiptomi Sínai-félszigetre való áttelepítésére – írja a The Times of Israel, megjegyezve, hogy az izraeli kormány nem tekinti kötelező erejűnek a dokumentumot, bár Benjamin Netanjahu miniszterelnök a hírek szerint az EU-nál lobbizik azért, hogy a szervezet nyomást gyakoroljon Egyiptomra a menekültek befogadása érdekében.

A tízoldalas, október 13-ra keltezett dokumentumot elsőként a Sicha Mekomit, egy helyi híroldal tette közzé. A jelentés szerzői azt javasolják az izraeli kormánynak, hogy a Gázai övezet teljes lakosságát telepítsék ki. Három lehetséges alternatívát vázolnak fel.

Az elsőben egy olyan műveletre tesznek javaslatot, mely a palesztin lakosságot menekülésre készteti dél felé.

A második lehetőség szerint északi irányból kellene bevenni Gázát, majd leszámolni a Hamász harcosaival és humanitárius folyosót létesíteni, hogy a lakosság elhagyhassa a területet.

A harmadik pedig arra tesz javaslatot, hogy a gázai civil lakosságot a Sínai-félsziget északi részén lévő sátorvárosokba költöztessék, majd állandó városokat építsenek nekik. Mindhárom verzió azzal számol, hogy Izraelen belül egy biztonsági övezetet kell létrehozni, hogy megakadályozzák a kitelepített palesztinok visszaszivárgását.

A jelentés nem közölte, hogy mi lesz Gázával, ha a lakosságot kiürítik, de a szerzők ezt tartják a legkívánatosabbnak Izrael biztonsága szempontjából.

Lehetőségként megemlítik a palesztinok békés úton való meggyőzését arról, hogy önként vándoroljanak ki a területről. Ebben az esetben a dokumentum szerint a humanitárius helyzetre kellene tenni a hangsúlyt a külvilág felé való kommunikáció terén, magyarán a gázai lakosság fenyegetettségét volna érdemes kiemelni.

Egyiptom korábban leszögezte, nem kíván egy palesztin menekülthullámot befogadni. Kairó régóta tart attól, hogy Izrael a palesztinok kitelepítését akarja keresztülvinni. Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnök szerint a gázai menekültek tömeges beáramlása militánsok beáramlásával járna együtt, akik később támadásokat indíthatnának Izrael ellen, ez pedig veszélyeztetné országát.

Egyiptom ugyanakkor nem feltétlenül volna a palesztin menekültek utolsó állomása. A dokumentum azzal számol, hogy Egyiptom, Törökország, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek támogatják a tervet, akár anyagilag, akár azzal, hogy menekültként, hosszú távon pedig állampolgárként fogadják be a Gázai övezet kitelepített lakóit. Kanadát „nagyvonalú” bevándorlási politikája szintén potenciális bevándorlási célponttá teszi – jegyzi meg a jelentés.

Első pillantásra ez a javaslat a nemzetközi jog szempontjából „bonyolult” lehet, ismerik el a szerzők. Hozzáteszik:

„Meglátásunk szerint a lakosság evakuálása utáni harcok kevesebb civil áldozattal járnának, mint amire akkor lehetne számítani, ha helyben maradnának.”

A dokumentum elveti a ciszjordániai székhelyű Palesztin Hatóság hatalmának visszaállítását a Gázai övezetben, és egy helyi rezsim támogatását is. A Palesztin Hatóság fennhatóságának visszaállítása „a palesztin nemzeti mozgalom példátlan győzelmét jelentené” – vélik a jelentést írók –, egy olyan győzelmet, amely „izraeli civilek és katonák ezreinek életét követeli, és ellentétes Izrael biztonsági igényeivel”.

Folytatódott az izraeli hadsereg előrenyomulása Gázában, állításuk szerint a Hamász több tucat fegyveresét ölték meg. Izrael újból a gázai övezet északi részének evakuálására szólított fel, amely már háborús övezetnek minősül. Ciszjordániában is fegyveres összecsapások voltak az éjszaka, többen még reggel is robbanások hangjairól számoltak be.

Házról házra járnak az izraeli katonák Gázában, ahol teljes erővel zajlik a szárazföldi előrenyomulás.

A hadsereg vasárnap több olyan felvételt is közzétett, amelyen állításuk szerint a szárazföldi offenzívában részt vevő alakulatok előre nyomulása látható.

A fegyveres erők szóvivője hétfőn több tucat iszlamista likvidálásról számolt be. Állításuk szerint az éjszaka megölték a Hamász több tucat terroristáját, valamint megsemmisítettek több katonai egységet és az infrastruktúra egy részét. Izrael emellett újból felszólította a Gáza északi részén élőket, hogy hagyják el a hadszíntérré vált lakhelyüket.

Az izraeli hatóságok a gázai al-Kudsz kórház kiürítésére is felszólítottak.

Ezt azzal magyarázták, hogy a környéket hamarosan műveleti területté nyilvánítják. Az intézményben jelenleg több, mint 800 beteget ápolnak. Rajtuk kívül még több ezer civil tartózkodik az épületben, akik a légitámadások elől kerestek menedéket. Egész családok költöztek be a kórház épületébe minden holmijukkal együtt, hogy ott a padlón aludjanak. Közben folyamatosan érkeznek az újabb és újabb sebesültek, a beteghordók pedig csak nagy nehézségek árán képesek keresztüljutni az embertömegen.

Az dolgozók azt mondják:

nem ürítik ki a kórházat, mert ez sok beteg számára a biztos halált jelentené.

„Nincsenek eszközeink az al-Kudsz kórház evakuálására. Sok betegünk van az intenzív osztályon. Ha őket evakuálnánk, belehalnának. Ezért utasítjuk vissza az evakuálási parancsot. Felszólítjuk a nemzetközi közösséget, hogy azonnal avatkozzon be, hogy megállítsa a kibontakozó humanitárius katasztrófát” – mondta a Palesztin Vörös Félhold szóvivője.

Nem csak Gázában dúlnak azonban véres harcok. Az izraeli hadsereg az éjszaka razziát hajtott végre a dzseníni menekülttáborban Ciszjordániában. A katonák tűzharcba keveredtek a palesztin fegyveresekkel. Négy palesztin meghalt és sokan megsérültek. A harcok sújtotta utcákon a mentősök segítettek a civilek evakuálásban.

Az összecsapások hétfőn reggel is folytatódtak. Palesztin fiatalok kövekkel dobálták meg az utcán haladó izraeli buldózereket, miközben robbanások és fegyverropogás hangja hallatszott a távolból.

Északon is folytatódtak a harcok. A dzsihadisták két emberük haláláról számoltak be, akik az izraeli katonákkal kitört tűzharcban vesztették életüket a libanoni határnál. Egy izraeli tartalékos katona pedig akkor vesztette életét, amikor a határ közelében felborult egy tank.