tóth gabi
Hogyan tovább, ez itt a kérdés...
Az ukrán külföldi hírszerzés és a különleges műveleti erők vezetője is áldozatául esett Volodimir Zelenszkij tisztogatásainak, talán nem függetlenül attól, hogy a nyugati sajtó szerint az Északi Áramlat felrobbantását az elnök háta mögött intézték. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel a csökkenő és bizonytalan nyugati támogatásokról, a behívható emberek körének újabb kiszélesítéséről és Ukrajna kilátásairól beszélgetett a Magyar Hírlap.
Nógrádi György
– Volodimir Zelenszkij az elmúlt napokban menesztette a külföldi hírszerzés és a különleges műveleti erők vezetőjét. Összefüggésben lehet ez azzal, hogy a múlt héten újabb bizonyítékokat mutatott be a nyugati sajtó arra vonatkozóan, hogy az ukránok robbantották fel az Északi Áramlatot – esetleg az elnök tudta nélkül –, vagy mire véljük ezt az egészet?
– Kezdjük az elején. Most jutott el az USA oda, hogy azt az összeget, amit eddig adott Zelenszkijnek – havi 1,1 milliárd dollárt – már nem tudja biztosítani. Levitték 0,8-ra, de mivel a demokraták bajban vannak, így minden képlékeny. Ursula von der Leyen ugyan bejelentette, hogy az Európai Unió kifizeti az ukrán költségvetési hiány felét, de erre a bizottság elnökének nem volt felhatalmazása.
Eközben Zelenszkij leváltotta amellett, amit ön mond, az ukrán hadsereg egészségügyi főnökét is, egy vezérőrnagyot. Tehát rendkívül komoly a tisztogatás, holott a hadsereg azt kérte, mostantól a kinevezéseknél az elnök vegye figyelembe a javaslataikat.
A hadihelyzet kedvezőtlen. A napi 500-1000 méteres előre nyomulásból, amit Zelenszkij elvárna, nem lett semmi. Az ukránokkal szemben nagyon komoly dróntámadások vannak oroszok részéről, többek közt Kijev ellen, és most először mondták ki nyugati katonai szakértők, hogy hiába adják oda az F–16-osokat, a háborúban a fordulat nem lesz, a légteret az oroszok ellenőrzik és fogják a jövőben is ellenőrizni.
Tehát Zelenszkij pozíciói folyamatosan romlanak. Zárójelben jegyzem meg, hogy Mihajlo Podoljak, az elnöki hivatal vezetője bejelentette tegnap, hogy azt kéri: a lakosság tűrjön tovább, mert folytatni kell a harcot, és ha lemondanának a Krímről, megszűnne Ukrajna. Ez nem igaz, nem fog megszűnni Ukrajna, de a Krímet sem fogják tudni visszaszerezni.
– Részben érintette, hogy az USA átmeneti költségvetéséből kimaradt Ukrajna. Ehhez képest most a védelmi miniszter, Lloyd Austin elrepült Kijevbe azzal az üzenettel, hogy az Egyesült Államok továbbra is mellettük áll. Pénz híján mit akar ezzel demonstrálni?
– Az amerikai költségvetésből Ukrajna továbbra is soron kívül támogatást kap, és David Cameron új brit külügyminiszter (korábbi miniszterelnök) első útja is Kijevbe vezetett, ahol bejelentette, hogy amíg a háború tart Nagy-Britannia támogatja őket. Tehát nem mondtak le Ukrajnáról, csak a gázai háború átértékelte az amerikai politikát. Súlypont eltolódás van. Az első helyen most Izrael áll, és Ukrajna hátrébb csúszott.
– Egy friss ukrán hír szerint ismét módosítják a hadkötelezettségről szóló törvényt, hogy még több embert hívhassanak be. Van még hová szélesíteni a kört? Maradtak még tartalékai Kijevnek?
– A jelenlegi megítélésünk szerint több ukrán tartalék nincs. Ötletek persze vannak. Bejelentették, körülbelül 10 napja, hogy 2028-tól létrehozzák a hivatásos hadsereget. Ez is egy csodálatos ötlet, de a megvalósításnak két feltétele van: ehhez emberanyag kell, ami nincs, és pénz kell, ami nincs. Tehát ezek rendkívül utópisztikus elképzelések. Korábban azt is kérték, hogy Nyugat-Európából térjenek haza azok a férfiak, akik elmentek, és harcoljanak. Ment bárki is? Nem.
Az ukrán katonai és politikai vezetés között egyre nyilvánvalóbb csatározás van kialakulóban. Zelenszkij igyekszik úgy gyengíteni a hadsereg vezérkari főnökét, hogy eltávolítja pozíciójukból megbízhatónak számító embereit.
Volodimir Zelenszkij felmentette az ukrán fegyveres erők egészségügyi szolgálatának parancsnokát, Tetjana Osztascsenko tábornokot, és reformokat jelentett be a katonák orvosi ellátásában. Az ukrán elnök az új védelmi miniszterrel, Rusztem Umerovval közösen tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, „nincs időnk eredményekre várni, gyors cselekvésre van szükség, hogy változásokat érjünk el.”
A dolog érdekessége, hogy
Szergej Naev vezérezredes, a hadsereg egyesített erőinek parancsnoka és Olekszandr Tarnavszkij, a Tavrija hadműveleti-stratégiai csoport parancsnoka sajtóhírek szerint szintén távozhatnak helyükről.
A hadsereg főparancsnokának helyettese és legfőbb segítője, Hennagyij Csasztjakov november elején Kijev melletti otthonában halt meg tisztázatlan körülmények között, amikor felrobbant a kezében egy születésnapi ajándékba kapott kézigránát. Zaluzsnij Telegram-oldalán a következőket írta: „Ma tragikus körülmények között, saját születésnapján, családja körében életét vesztette helyettesem és közeli barátom, Hennagyij Csesztjakov ezredes. Az egyik ajándékcsomagban működésbe lépett egy ismeretlen robbanószerkezet.”
A vezérkari főnök egyébként nemrég az Economist című brit lapban tett közzé egy írást, amelyben kifejtette, az orosz–ukrán konfliktus felőrlő állóháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez és így újjáépítheti katonai erejét, valamint hogy az ukránok által nyáron indított ellentámadás gyakorlatilag kudarcot vallott, a továbbiakban már nem lehet áttörésre számítani, és az ukrán erők védekezésre kényszerülnek.
Három frontszakaszon nyolc rohamot vert vissza az orosz hadsereg, a harcokban az elmúlt nap folyamán több mint hatszáz ukrán katona esett el vagy sebesült meg az érintkezési vonal mentén – közölte vasárnapi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint a legtöbb támadást – hatot – a Donyeck környékén vívott harcokban hiúsították meg, ahol az ukrán emberveszteség meghaladta a 240 főt. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között nevezett meg egy repülőgépüzemanyag- és két lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, két gyalogsági harcjárművet, egy lengyel Krab önjáró tarackot, két Vilha- és HIMARS-rakétát, valamint 31 drónt.
Herszon megyében az orosz haderő három partraszálló hajót semmisített meg a legénységével együtt, a RIA Novosztyi hírügynökség szerint kettőt Bolsoj Potyomkin-sziget közelében, egyet pedig a Dnyeperen való átkelés közben. A Moszkva megyei Noginszk közelében vasárnapra virradó éjjel a légvédelem lelőtt egy, az orosz főváros felé tartó drónt.
Az orosz erők vasárnap újabb tüzérségi támadást intéztek a dél-ukrajnai Herszon város ellen, az eddigi információk szerint hat helyi lakos sérült meg, köztük egy három- és egy hatéves gyermek – közölte Roman Mrocsko, a település katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon.
A megyei ügyészi hivatal hozzátette, hogy a lövedékek megrongáltak egy többszintes lakóházat.
Natalja Humenyuk, az ukrán déli műveleti parancsokság sajtóközpontjának vezetője egy vasárnapi tévéműsorban azt mondta, hogy az ukrán erők Herszon megyében a Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján 3-8 kilométer távolságra kényszerítették visszavonulásra az orosz csapatokat. Megjegyezte, hogy bár a térségből érkező jelentések naponta 4-10 megsemmisített orosz tüzérségi rendszerről szólnak, a megszállók változatlanul heves tüzérségi támadásokat intéznek a folyó ukrán ellenőrzés alatti jobb partja ellen.
Az ukrán légierő a Telegramon arról számolt be, hogy az éjjel az ország területét támadó húsz orosz Sahid típusú drónból 15-öt semmisítettek meg.
Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról tájékoztatott, hogy az éjszakai dróntámadás károkat okozott egy közelebbről nem megnevezett infrastrukturális létesítményben a régió egyik járásában, az eddigi információk szerint senki sem sérült meg.
Az Oroszországgal határos északkeleti Szumi megye katonai adminisztrációja arról adott hírt, hogy az orosz erők a régió határmenti része ellen egy nap alatt 25 tüzérségi támadást hajtottak végre, aminek következtében két helyi lakos sérült meg. Hozzátette, hogy 11 kistérségben 189 robbanást jegyeztek fel.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében kiemelte, hogy folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Avgyijivkánál, amelyet az orosz erők igyekeznek körülzárni. A front több helyén indítottak rohamot az orosz csapatok, az elmúlt 24 órában 71 összecsapásra került sor.
A vezérkar közölte, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 1190-nel 318 570-re nőt. Az ukrán erők szombaton megsemmisítettek egyebek mellett 13 orosz harckocsit, 18 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 29 drónt.