Az európaiak 72 százaléka szeretné, ha gyorsan befejeződne az ukrán háború

Az európaiak az orosz-ukrán háború lezárását várják el vezetőiktől, nem annak finanszírozását – olvasható a Századvég Alapítvány 28 uniós tagországra kiterjedő közvélemény-kutatásában, amelynek megállapításait csütörtökön közölték az MTI-vel.

Közleményük szerint az úgynevezett Európa Projekt kutatásban – április 26. és június 22. között 30 ezer véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú embert kérdeztek meg – az áll, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „megingathatatlan támogatásáról biztosította” Ukrajnát és – az eddig folyósított 83 milliárd eurón felül – javaslatot tett egy új, 50 milliárd eurós támogatási csomag létrehozására is.

Az összeget az uniós tagállamoknak kellene befizetniük, és abból – a tervek szerint – az EU 2027-ig finanszírozná Ukrajna kiadásait – tették hozzá.

A Századvég kutatásának eredményei alapján mindössze az uniós polgárok ötöde ért egyet a brüsszeli elképzeléssel, 72 százalékuk inkább annak alternatíváját választaná: tárgyalóasztalhoz ültetné a feleket és azonnal véget vetne a háborúnak.

Az egyetlen tagállam, amelyben a lakosság relatív többsége (49 százaléka) egyetért a bizottság stratégiájával: Észtország – tették hozzá.

A háború azonnali lezárására vonatkozó álláspontnak minden más uniós országban abszolút többsége van, és az arány 20 tagállamban eléri a kétharmadot; a leginkább békepárti országok: Magyarország (89 százalék), Görögország (87 százalék), Málta (86 százalék), Ciprus és Szlovénia (85-85 százalék) – írták.

A kutatás eredményei alapján a békepárti álláspontnak önmagában még nagyobb, 75 százalékos társadalmi támogatottsága van az Európai Unióban, és valamennyi tagállamban meghaladja az abszolút többséget.

Az országok relatív pozíciója az első kérdésnél tapasztalthoz hasonló: a békepárti tábor Észtországban és Finnországban a legkisebb (56-56 százalék), míg Cipruson (90 százalék), Görögországban (88 százalék) Magyarországon (88 százalék), Máltán (84 százalék) és Szlovákiában (84 százalék) a legnagyobb – közölte a Századvég Alapítvány.

Az ukrán-orosz konfliktus felőrlő állásháború felé halad, ami Oroszországnak kedvez és így újjáépítheti katonai erejét – közölte Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka.

A The Economist című brit hetilapban szerdán közzétett cikkében Zaluzsnij azt írta, hogy Ukrajnának kulcsfontosságú új katonai képességekre és haditechnikai eszközökre – legfőképpen légierőre – van szüksége, hogy kitörhessen az ilyen jellegű hadviselés csapdájából.

„Alapvető fegyverek, mint a rakéták és lőszerek továbbra is létfontosságúak. De Ukrajna fegyveres erőinek kulcsfontosságú katonai képességekre és haditechnikára van szüksége, hogy kitörjön az ilyen fajta háborúból. A legfontosabb a légierő”

– szögezte le Zaluzsnij cikkében, amelyet a komoly áttörést nem eredményező, öt hónapja megindított ukrán ellentámadás nyomán tett közzé.

Zaluzsnij a felőrlő háború kapcsán hangsúlyozta: „ez Oroszországnak fog kedvezni, lehetőséget teremtve, hogy újjáépítse katonai erejét, fenyegetést jelentve az ukrán fegyveres erőkre és magára az ukrán államra”.

Az ukrán hadsereg főparancsnoka rámutatott az orosz légifölényre, ami megnehezítette az ukrán csapatok haladását és ami miatt Kijev masszív dróntámadásokba fogott, hogy túlterheljék az orosz légvédelmet.

Megjegyezte,

„a legnagyobb valószínűség szerint nem lesz mély és szép áttörés”.

Mint írta, Ukrajnának hatékonyabban kell megsemmisítenie a tüzérségi állásokat és jobb aknamentesítési módszert kell találnia. Hangsúlyozta, hogy a nyugati katonai segélyek elégtelennek bizonyultak a helyenként 20 kilométer mély orosz aknazárakkal szemben.

Egyben szorgalmazta Ukrajna katonai tartalékainak megerősítését, illetve azt is, hogy kiszélesítsék a kiképezhető, illetve behívható ukrán állampolgárok körét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Ukrajna területén csak korlátozottan van lehetőség kiképzésre és rámutatott a katonai szolgálat elkerülését lehetővé tévő joghézagokra is.

„Próbáljuk megoldani ezeket a problémákat. Bevezetünk egy egységes nyilvántartást a hadkötelesek számára és ki kell terjesztenünk a kiképezhető, illetve behívható állampolgárok személyi körét”

– írta. „Bevezetjük »a harci gyakornokságot«, amelynek keretében a frissen behívott és kiképzett személyzetet tapasztalt harctéri egységekbe helyezzük, hogy felkészítsük őket” – tette hozzá az ukrán hadsereg főparancsnoka.

A tábornok hangsúlyozta, a légierő mellett az elektronikus hadviselésben, vagyis a kommunikációs és navigációs jelek zavarásában is sokat kell javulniuk. Szerinte egy olyan háború esetében, amelyet robbanótöltetekkel repülő drónok uralnak, ez kulcskérdés. Oroszország ebben jobban áll – tette hozzá.

„Fontos megérteni, hogy ezt a háborút nem lehet megnyerni az elmúlt generáció fegyvereivel és elavult módszereivel. Elkerülhetetlenül késedelemhez és ennek következtében vereséghez vezetnek”

– fogalmazott Valerij Zaluzsnij.

Ukrajna annak ellenére is vereséget szenved az ellene folyó háborúban, hogy a NATO új fegyvertípusokat szállít neki, erői kimerülőben vannak – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy szerdai moszkvai parancsnoki tanácskozáson.

Mint mondta, az ukrán hadsereg „kétségbeesetten” és „sikertelenül” próbál támadni Zaporizzsja, Donyeck és Herszon környékén, ami súlyos veszteségekhez vezet számára.

„Az ukrán fegyveres erők kimerülnek, a személyi állomány egyre inkább demoralizált”

– hangoztatta Sojgu.

Állítása szerint az orosz alegységek ezzel szemben előre nyomulnak, kedvezőbb állásokat elfoglalva. Méltatta a 25., a 138. és a 114. gépesített lövészdandár harci érdemeit.

A miniszter közlése szerint az orosz légvédelem az elmúlt hónap folyamán az ukrán légierő több mint 1400 eszközét semmisítette meg, köztük 37 repülőgépet és hat ATACMS harcászati rakétát.

„Szeretném megjegyezni, hogy a 37 repülőgép majdnem kétszerese annak a mennyiségnek, amelynek szállítását F-16-os repülőgépből garantáltan megígértek Ukrajnának. Vagyis ha a légvédelmi rendszerünk így dolgozik, ez körülbelül 20 napi munkát jelent”

– hangoztatta Sojgu.

Az orosz védelmi minisztérium szerdai hadijelentése szerint az orosz légierő vadászgépei az elmúlt nap folyamán lelőttek két ukrán Szu-27-es repülőgépet a donyecki régió felett, a légvédelem és a rádióelektronikai harc eszközei elfogtak nyolc HIMARS-és Uragan-rakétát, egy JDAM irányított légibombát és 48 drónt.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kormányzója szerda délután a Telegram-csatornáján azt írta, hogy

a régió légterében hét, a Krímre kilőtt ukrán rakétát fogtak el. Öt közülük a levegőben semmisült meg, kettő pedig a földre zuhanva robbant fel, de személyi sérülést és anyagi kárt nem okozott.

Mihail Razvozzsajev, Szevasztopol kormányzója reggel – több mint két órán át tartó – légiriadót rendelt el, és közölte, hogy a légvédelem légi célpontokra mér csapást a Krím felett. A Kercsi-szoroson áthaladó Krími hídon átmenetileg felfüggesztették a közlekedést.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz védelmi tárcának az elmúlt napra vonatkozó összesítése szerint

orosz erők két ukrajnai frontszakaszon négy rohamot vertek vissza, amelyekben mintegy 1040 ukrán katona esett el vagy sebesült meg. A moszkvai jelentés szerint az ukrán fél vesztesége a kupjanszki és a donyecki frontszakaszon egyaránt elérhette a 245 főt.

A tájékoztatás a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg még egyebek mellett két vezetésipontot, több lőszerraktárt, három harckocsit a donyecki frontszakaszon – köztük egy német Leopardot -, öt páncélozott harcjárművet, három amerikai gyártmányú M777-es tarackot, valamint két lengyel Krab és egy brit AS-90-es önjáró tarackot.