Az árfigyelő nagy szerepet játszott az infláció elleni harcban

Az online árfigyelő rendszer is hozzájárult az infláció egy számjegyűre csökkenéséhez. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint egyes élelmiszerek ára a kormány intézkedéseinek köszönhetően 20 százalékkal csökkent, a rendszerben listázott termékek jelentős részénél pedig átlagosan 5,5 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak.

Jelentősen csökkent a tejtermékek ára. Ahogy lényegesen, 20 százalékkal kevesebbet kell fizetni a tojásért és a lisztért is. A kormány intézkedései: a kötelező akciók és az online árfigyelő rendszer bevezetése a piacon folyamatos árversenyt okoz.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint az árfigyelő jelentősen hozzájárult az infláció egy számjegyűre csökkenéséhez. Indulása óta a megfigyelt 62 termékkategóriából 50-ben az átlagárak átlagosan 5,5 százalékkal csökkentek.

„Az elmúlt időszakban, talán az elmúlt fél-háromnegyed évben érzékelhetően alacsonyabbak az árak, amit az ember nagy örömmel vesz. Úgyhogy reméljük, hogy ez a tendencia folytatódik” – örvendett egy vásárló.

Gazdaságtörténeti bravúr lesz, ha valóban egyszámjegyű lesz az infláció – írta májusban egy balliberális hírportál, amelynek hasábjain világcsúcsnak is titulálták az egyszámjegyű infláció lehetőségét.

A bravúr sikerült, ráadásul egy hónappal korábban, mint ahogy azt a szakmai előrejelzések mutatták.

„Én optimista voltam, de azért azt, hogy ezt ennyire gyorsan és ennyire lendületesen tudja megoldani a magyar gazdaságpolitika, szerintem ezt kevesen gondoltuk volna. Nálunk nem csak az infláció, hanem a kamatok is csökkenek. Ezek ösztönözni fogják a gazdaságot, a jeleket pedig már most is lehet látni” – mondta Sebestyén Géza gazdaságpolitikai szakértő, aki szerint a kormány infláció-letörő intézkedései hatékonyak voltak, így a következő időszakban már gazdasági növekedés várható.

„A kormány célja, az egyszámjegyű infláció elérése már teljesült. Ha az izraeli háború nem robbantja be az olaj és gázárakat, akkor várhatóan továbbra is kedvezően alakul az árindex” – mondta a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet munkaerőpiaci szakértője az M1-en.

„A becslések azt jelentik, hogy novemberben 7 százalék alatti inflációs rátánk várható, december környékén pedig már talán a 6 százalék környékére is eljutunk. A jövő évben összesen 4 és 6 közötti értéket vár több előrejelző műhely is” – fogalmazott Szalai Piroska.

A magyar gazdaság egyre kedvezőbb helyzetben van – mutatja az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 21 országra vonatkozó nemzetközi felmérése is.

A reáljövedelem-növekedés 2023 második negyedévében Magyarországon volt a legnagyobb.

A háztartások reáljövedelme  – amibe a bérek, egyéb juttatások, nyugdíj és a családtámogatási ellátások is beletartoznak – itthon 3 százalékkal emelkedett, ezzel Magyarország Portugáliát, Belgiumot és Németországot is megelőzte.

„A kormány legfontosabb feladata idén az infláció letörése volt, jövőre pedig már a gazdasági növekedés visszaállítása lesz a cél”

– fogalmazott Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök azt mondta: a gazdasági növekedés a munkahelyek megvédésével és gyarapodásával, béremeléssel és az életszínvonal emelkedésével jár.

Szakértői becslések szerint szeptemberben Magyarországon már reálbér-növekedés történt. Mivel december elsejétől a minimálbér és a garantált bérminimum is emelkedhet,

januárban 1,2 millió ember kap magasabb bért.

A legkisebb fizetést keresők béremelése a piaci szektorban is béremelést okoz, várhatóan két számjegyűt.

A fogyasztói árak októberben átlagosan 9,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, szeptemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek, ezen belül a járműüzemanyagok 3,8, az élelmiszerek 0,1 százalékkal lettek olcsóbbak – jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszerek ára 10,4 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt, ezen belül leginkább a cukoré (54,4 százalék), a csokoládé és kakaóé (23,8 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (szintén 23,8 százalék), valamint a büféáruké (22,0 százalék).

A termékcsoporton belül a tojás ára 16,9, a liszté 15,4, a sajté 6,4, a margariné 4,2 százalékkal csökkent.

A KSH jelentése szerint a háztartási energia 16,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 33,5, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 5,4, a palackos gázért 4,7 százalékkal többet kellett fizetni.

A járműüzemanyagok ára 30,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 21,3, az üdülési szolgáltatás 17,8, a járműjavítás és -karbantartás 16,3, a sport- és múzeumi belépők 14,7 százalékkal többe,

az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal kevesebbe került.

A szeszes italok, dohányáruk ára 11,6, ezen belül a szeszes italoké 13,7 százalékkal nőtt.

A tartós fogyasztási cikkekért 0,7, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 10,4, a fűtő- és főzőberendezésekért 5,9, az új személygépkocsikért 4,7, a szobabútorokért 4,4 százalékkal többet, a használt személygépkocsikért 9,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. Az állateledelek ára 29,3, a mosó- és tisztítószereké 20,0, a testápolási cikkeké 9,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 4,3 százalékkal magasabb lett.

Szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.

Az élelmiszerek ára is átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött egy hónap alatt, ezen belül a margarin 2,5, a sajt 1,2, a cukor 1,1, a liszt 1,0 százalékkal kevesebbe, a csokoládé, kakaó 2,2, az alkoholmentes üdítőitalok 0,7 százalékkal többe kerültek.

A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal csökkent. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek 3,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa ára 1,2 százalékkal csökkent, a vezetékes gázé nem változott.

A megfigyelt élelmiszerek árainak július elejéhez képest mért mérséklődése mintegy 0,4 százalékpontos inflációcsökkentő, illetve több mint 1,3 százalékpontos élelmiszerinflációt csökkentő hatással járhatott a KSH inflációs fogyasztói kosarának súlyait figyelembe véve.

Az árfigyelő indulása óta a tojás és a lisztek ára több mint 20 százalékkal csökkent, illetve a spagetti ára is közel 20 százalékkal lett kevesebb. A tejtermékek ára mintegy 9 százalékkal mérséklődött, a leginkább a natúr joghurt ára csökkent, 12 százalékkal, viszont a kefír, a vaj és a trappista tömbsajt is közel 10 százalékkal lett olcsóbb.

A zöldségek és konzervek szintén 9 százalékkal lettek olcsóbbak az árverseny fokozásának köszönhetően. A hústermékek kategóriájában a pulykamellfilé ára változott a legnagyobb mértékben, közel 15 százalékkal lett kedvezőbb az oldal indulása óta, a csirkeszárny ára csaknem 10 százalékkal mérséklődött, továbbá a sertéskaraj és a csirkecomb is megközelítőleg 5 százalékkal kerül kevesebbe.

Az elmúlt két hét alatt 28 termékkategóriában mérséklődtek tovább az átlagárak.

Ebben az időszakban leginkább a citrom, a sárgarépa, a kelkáposzta és a csemegeuborka ára csökkent, 6-9 százalék közötti mértékben.

A vaj és a csemegekukorica-konzerv is több mint 4 százalékkal lett olcsóbb, továbbá a csirkemellfilé, a fejes káposzta, az almalé, a párizsi, a pasztőrözött 1,5 százalékos zsírtartartalmú tej, illetve a sertészsír ára is 3 százalékot meghaladóan mérséklődött.

Az online platform népszerűségét jelzi, hogy az elindulása óta már közel 1,35 millió látogatója volt. A szabadszavas keresések száma meghaladta a 840 ezret, amelyek során az elmúlt két hét során legtöbbször a tej, sajt, csirkemell, cukor és tojás szavakra kerestek az árfigyelőt felkeresők – ismerteti közleményében a minisztérium.