Ausztria fenntartja az ellenőrzést a magyar és a szlovén határon

Ausztria a hétvégén újra meghosszabbította a határellenőrzést a Magyarországgal és Szlovéniával közös határszakaszain. Először október 4-én jelentettek be ilyen intézkedést, majd ezt szombaton újra meghosszabbították. Bécs indoklása szerint Európában megnövekedett a terrorfenyegetettség, ezért kell tovább ellenőrizni a schengeni belső határokat.

Élénk, de folyamatos a forgalom a hegyeshalmi magyar–osztrák határátkelőn. Az autók mindkét irányban csak lelassítanak a határt jelző táblánál, megállniuk most azonban nem kell.

Az osztrák kormány az erősödő migrációs nyomás miatt először október 4-én állította vissza a határellenőrzést, ideiglenesen. Majd november 11-én meghosszabbította azt. Azt állítják:

az a céljuk, hogy elvágják az embercsempész-útvonalakat, és megakadályozzák, hogy terroristák szivárogjanak be Ausztriába.

Gerhard Karner belügyminiszter a terrorizmus, illetve az embercsempészet elleni fontos lépésként értékelte ezt az intézkedést. Úgy fogalmazott, amíg a schengeni határok külső védelme nem megoldott, addig Ausztriának kötelessége gondoskodni saját határairól – számolt be a Híradó ausztriai tudósítója.

A célirányos ellenőrzéssel a hatóságoknak nem célja, hogy zavarják az ingázókat, hiszen naponta több ezer munkavállaló kel át ezeken a határokon munkába menet.

De hasonló a helyzet a kisebb határátkelőknél is.

„Hegyeshalomnál van az egyik legforgalmasabb határátkelő Magyarország és Ausztria között. Ugyan fél évvel meghosszabbodott az ellenőrzés németajkú szomszédainknál, de azt tapasztaltuk, hogy az úgynevezett kishatáron zavartalanul halad a forgalom. A Magyarország és Ausztria között ingázóktól pedig azt az információt kaptuk, hogy

inkább a nagyobb teherautókat és a kamionokat veszik szemügyre a kinti rendőrök”

– mondta el a köztévé helyszíni tudósítója.

Ausztriában Magyarország mellett az osztrák–szlovák és az osztrák–cseh határt is ellenőrzik. De azt is tervezik, hogy az  osztrák–olasz határra is kiterjesztik az ellenőrzést.

Nem Ausztria az egyetlen uniós tagállam, amely félti a biztonságát. Az elmúlt hetekben

több ország is bejelentette a határellenőrzés meghosszabbítását a migrációs nyomás miatt.

Forrás: M1

Az uniós tagországok közül Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Svájc részlegesen visszaállította a határellenőrzést a fokozódó migrációs nyomás miatt (MTVA grafika)

Az osztrák illetékesek szerint az ellenőrzések kezdete óta

több tucat embert vettek őrizetbe emberkereskedelem és illegális migráció elősegítése miatt,

ezért indokoltnak tartják az ideiglenes határellenőrzés fenntartását.

Állandó jelleggel visszavezette a határellenőrzést Németország Csehországgal, Lengyelországgal és Svájccal közös határain. A döntést azzal indokolják, hogy meg kell állítani az illegális migrációt és az embercsempészetet.

Az osztrák belügyminiszter hangsúlyozta:

nemzetközi együttműködésre van szükség az embercsempész-maffiák és a terrorveszély visszaszorítására.

Az embercsempészek azonban gyorsan reagálnak az ilyen döntésekre, ha Németország meghozta azt a döntést, hogy újból visszavezeti a határellenőrzéseket, akkor számítani lehet arra, hogy elkerülő útvonalakon szállítják az embercsempészek a migránsokat, ezt szeretné Ausztria mostani döntésével kiküszöbölni.

Olaszország is a szigorúbb határellenőrzés mellett döntött.

Szombattól fokozottan ellenőriznek azért, hogy ezzel is csökkentsék a terrorveszélyt.

Szlovénia már hetek óta szigorít: a szlovén–horvát és a szlovén–magyar szakaszt figyelik kiemelten, legalább tíz napig. Közben zöldről sárgára emelték a terrorfenyegetés szintjét.

„Még a legnagyobb szkeptikusok számára is világos, hogy ez nem vicc, figyelembe véve, hogy mi történik Izraelben. Az onnan érkező bevándorlók első hullámában sok terrorista lesz” – mondta Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt elnöke.

Egyre több uniós ország félti a biztonságát

Ez az oka, hogy napról napra egyre többen jelentik be a határellenőrzés visszaállítását. Több uniós tagország még október elején, a migrációs nyomás miatt vezetett be ilyet, néhányban ezt november közepéig meghosszabbították.

Már az európai unió is visszaállítaná a határok ellenőrzését. Az Origo arról számolt be, hogy

Brüsszel feláldozná a schengeni rendszert azért, hogy betelepítse a migránsokat.

A Reuters elemzését idézik és azt írják: a brüsszeli terrortámadás ellenére is mentegetik a migrációs paktumot, a kötelező betelepítésbe ráadásul belekényszerítenék a közép-európai országokat, köztük Magyarországot is.

Az illegális migráció hatalmas veszélyt jelent Európa számára, ezt sokáig próbálták tagadni Európa liberális politikusai, mára azonban mindenki számára világossá vált, hogy Brüsszelben lekicsinyelték az illegális migrációval járó veszélyeket – írta a külgazdasági és külügyminiszter korábban a Facebook-oldalán.

Szijjártó Péter – a posztjához csatolt kép alapján arra a hírre reagálva, hogy Szlovénia felfüggeszti a schengeni egyezményt, és határellenőrzést vezet be a magyar határon – közölte: a párhuzamos társadalmak kialakulása és a terrortámadások, valamint a közelmúlt terrorcselekményei az európai emberek fizikai biztonságát fenyegetik.

Ugyanakkor kárt szenved az európai gazdaság is, hiszen a schengeni zónán belüli határellenőrzések nehezítik és lassítják a kereskedelmi forgalmat és a vállalatok határon átnyúló működését – tette hozzá.

A tárcavezető hangsúlyozta: Európa versenyképessége napról napra romlik, a migráció és az ennek következtében megnőtt terrorfenyegetettség miatt lezárt határok most ennek az amúgy is megroggyant versenyképességnek adnak egy nagy pofont.

„Itt az ideje váltani, itt az ideje változtatni. Ha Brüsszel nem változtat migrációs politikáján, könnyen ott találjuk magunkat, ahol nem akarjuk: Európa régi határok által szétszabdalt korszakában” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Az Európai Unió továbbra sem a külső határok védelmére fekteti a hangsúlyt, nem az európai emberek biztonságára, hanem a kötelező szétosztásra; a mostani konfliktusból érkező migránsok között Hamász-harcosok is lehetnek – figyelmeztetett a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1  műsorában.

Bakondi György szerint a terrorcselekmények újabb hulláma azt mutatja, hogy a prognózisok, amelyek az illegális migráció súlyos belbiztonsági hatásaira figyelmeztettek, nagyon is reálisak voltak; objektív tény, hogy az illegális migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár.

Azt mondta: az Európai Parlament (EP) előtt lévő újabb migrációs paktumot azért szeretnék gyorsan elfogadni, mert a mostani helyzet az európai emberekben rettegést kelt, és a jövő évi európai uniós választáson „ezek a félelmek talán elérik azt a szintet, hogy a lakosság változtatási szándéka megjelenik az EP összetételében”.

A tömeges, ismeretlen személyazonosságú emberek bűnözők által szervezett, erőszakos behatolása az unióba nem humanitárius kérdés, ahogyan azt Nyugat-Európában láttatni szeretik, hanem szuverenitási és belbiztonsági kérdés – mondta a főtanácsadó. Hozzátette, akik ideológiai, politikai meggondolásból lépnek föl, azok másképp látják.

Emlékeztetett arra, hogy „volt egy Soros-terv”, amely évente egymillió bevándorlóval számolt, és az ENSZ friss adatai szerint tavaly éppen egymillió illegális migráns érkezett Európába. A Soros-terv konzekvens végigvitele súlyos fenyegetést jelent – állapította meg Bakondi György.

Úgy vélte, az illegális migráció erőltetése mögött álló politikai megfontolás lényege, hogy ezek a tömegek hamar állampolgárságot kapnak, szavazóbázist képeznek, és „nyilvánvalóan a konzervatív, keresztény pártokra nem fognak szavazni”.

A főtanácsadó közölte: a terrorcselekmények újabb hulláma összefügg a Hamász Izrael elleni, példa nélküli súlyosságú támadásával. Európa-szerte Hamász melletti szimpátiatüntetések zajlanak, és súlyos bűncselekményeket, terrorcselekményeket követtek el.

A brüsszeli terrorcselekmény elkövetőjéről felidézte: tunéziai állampolgár, aki már három éve jogellenesen tartózkodott Belgiumban, és állítólag a titkosszolgálatok felügyelete alatt állt. „Egyszer csak gondolt egyet, előhúzott egy AK-47-es géppisztolyt, és két svéd futballszurkolót kivégzett az utcán” – fogalmazott Bakondi György.

Hozzáfűzte, kiderült az is, hogy a kiutasításról szóló döntést általában postázzák, de a tunéziai terroristának „elvitték a lakcímére, ám sajnos nem tudták átadni, mert nem volt otthon”. Így aztán három évig illegálisan tartózkodott Belgiumban, tipikus esete az alvó ügynöknek – jegyezte meg a főtanácsadó.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Bakondi György kijelentette: a magyar kormány 2015 óta konzekvensen azt az álláspontot képviseli, hogy a tömeges illegális migráció „nem jó dolog”, és kezelése elsősorban szuverenitási és belbiztonsági kérdés.

Számos tény mutatja, hogy az illegális bevándorlás és a bent lévő nagy létszámú muszlim népesség a táptalaja annak, hogy súlyos következményei legyenek a bevándorlásnak – mondta a főtanácsadó.

Hangsúlyozta: Magyarország részt vesz „mindazon rendőri és titkosszolgálati együttműködésekben, amelyek a terrorista cselekmények megelőzését, felderítését, az embercsempészek szétzúzását célozzák”. Emellett mindent megtesznek annak érdekében, hogy „ne jöjjön létre olyan nagy létszámú népesség, amelyben el tudnak vegyülni a terroristák”.