tóth gabi
Rendeznék a soraikat és újra támadnának.
Az amerikai külügyminiszter szerint ha Izrael most tűzszünetet kötne a Gázai övezetben, az lehetőséget adna a palesztin Hamász iszlamista szervezetnek arra, hogy rendezze sorait, és az október 7-ihez hasonló újabb támadásokat kövessen el.
Antony Blinken szombaton Ammánban tanácskozott több arab ország külügyminiszterével. A tárgyalás után jordániai és egyiptomi hivatali kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: egyetértés van a felek között abban, hogy a status quo nem fenntartható a Hamász uralta Gázai övezetben.
Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszter kijelentette: Izrael „háborús bűncselekményeket” követ el, és nem lenne szabad engedni, hogy a nemzetközi jog fölött álljon. Hozzátette azt is, hogy az amerikai külügyminiszternek vezető szerepet kell játszani a háború lezárásában.
Folytatódnak az izraeli légi támadások a Gázai övezetben. A térségből is támadások érték Izraelt. Az Egyesült Államok után Kanada is csatlakozott az átmeneti tűzszünet szorgalmazóihoz. Az izraeli miniszterelnök szerint azonban csak akkor hajlandóak szüneteltetni a támadást, ha a Hamász további túszokat enged szabadon.
Pánik és zűrzavar tört ki egy gázai kórház előtt. A palesztin hatóságok szerint péntek este izraeli rakéta csapódott be az intézmény közelében. A hatóságok több mint tíz halálos áldozatról és mintegy hatvan is sebesültről számoltak be.
Az izraeli hadsereg szerint azért lőttek a mentőkocsira, mert abban iszlamistákat szállítottak. Az eset után a palesztin hatóságok ismételten a gázai egészségügyi ellátás hívták fel a figyelmet.
„Jelenleg már szinte semmilyen ellátást nem tudunk adni a sérülteknek. A legsúlyosabb eseteket kénytelenek vagyunk Egyiptomba szállíttatni. Arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy a segélycsomagok mellett orvosi csapatokat is küldjenek, mert nincs elég emberünk” – nyilatkozta Ashraf Al-Qudra, a gázai egészségügyi minisztérium szóvivője.
Péntek este Gázából érkező rakéták csapódtak be a határ izraeli oldalán. Elsőként a határ közelében tartózkodó újságírók számoltak be a támadásról. Bár ezúttal senki nem sérült meg, a lassan egy hónapja tartó háborúban eddig már több mint harminc helyszíni tudósító vesztette életét.
Az izraeli védelmi erők szombaton újabb felvételeket osztottak meg Gázaváros ostromáról. Közleményük szerint legutóbbi támadásaikban sikerült megsemmisíteniük a Hamász három megfigyelőállomását. Szakértők szerint a Debrecennél is kisebb területű övezet alatt megközelítőleg ötzáz kilométernyi alagútrendszer található.
Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium Diplomáciai Műhelyének vezetője az M1-en arról beszélt, hogy az iszlamisták gerilla-támadásokkal lassítják az izraeli csapatok előrenyomulását.
Izraeli találat ért egy mentőautót Gáza városában pénteken, többen életüket vesztették a csapásban.
Az izraeli hadsereg arra hivatkozott, hogy a mentőautó szélsőségeseket szállított, míg Asraf al-Kidra, a gázai egészségügyi hatóságok szóvivője szerint sebesülteket evakuált a Gázai övezet északi részéből délre.
Kidra elmondta, hogy
A szóvivő szerint több helyen is támadás érte a konvojt, ideértve az as-Sifra kórház kapuját és a nagyjából egy kilométerre lévő Anszár teret.
Az izraeli hadsereg közölte, hogy a Hamász egyik terrorista sejtje által használt mentőautót azonosítottak, majd csapást mértek rá a hadműveleti övezetben. A hadsereg azzal vádolta a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista palesztin szervezetet, hogy harcosait és fegyvereit szállítja mentőautókban.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója mikroblogján arról írt, hogy
Leszögezte, hogy a pácienseket, egészségügyi dolgozókat és a kórházakat óvni kell. Kidra korábban arról számolt be, hogy a súlyos sebesülteket mentőkkel fogják a palesztin terület déli részébe, onnan pedig Egyiptomba szállítani kezelésre.
Izrael azt állítja, hogy a Hamász parancsnoki állásokat és alagútbejáratokat alakított ki az as-Sifra kórház területén. A Hamász és a kórház vezetése is tagadta, hogy a fegyveresek az egészségügyi intézmény területét bázisként használnák.
Az utóbbi hetek palesztinpárti tüntetésein „csúnyán elmosódtak” a határok az ártatlan palesztinok sorsa iránt aggódók és a Hamász terrorizmusának támogatói között – írta szombaton megjelent cikkében Sir Ephraim Mirvis, a 300 ezres lélekszámúra becsült brit zsidó közösség országos főrabbija.
Mirvis a The Times című konzervatív brit napilapban közölt írásában felidézi, hogy Manchesterben már a Gázát uraló Hamász iszlamista terrorszervezet által Izrael ellen október 7-én elkövetett támadás másnapján nagyszabású tüntetést tartottak, „Manchester támogatja a palesztin ellenállást” feliratú transzparensek alatt.
A főrabbi szerint mindez olyan világnézetről árulkodik, amelyben csecsemők szándékos lemészárlását, nők megerőszakolását, civilek lefejezését „ellenállásként” lehet bemutatni.
hanem azokban a mecsetekben is – jóllehet ezek kisebbségben vannak –, amelyekben gyűlöletre, sőt erőszakcselekményekre uszítják a hívőket a zsidók ellen, miközben a muszlim vallási elöljárók többsége hallgat.
Sir Ephraim Mirvis leszögezi: az emberiességen ejt szégyenfoltot az a tény, hogy a jelek szerint oly sokan nem érzékelik a Hamászt és Izraelt elválasztó morális távolságot.
Éppen abban az időszakban, amikor minden eddiginél világosabban meg kellene látni, hogy mit jelent a Hamász által hirdetett „ellenállás”, „dzsihád”, „felkelés” vagy „intifáda”, a brit városokban és világszerte is mind többen szorgalmazzák a Hamász e céljainak megvalósulását, márpedig ez gyűlöletteljes szélsőségesség, amelyet nevén kell nevezni – írta a The Timesban közölt cikkében a brit főrabbi.
Londonban és több más brit nagyvárosban a Hamász októberi terrortámadása óta minden hétvégén nagyszabású palesztinpárti tüntetéseket tartottak, amelyeken rendre több tízezren vettek részt, és a szervezők a következő hetekre is hasonló demonstrációkat terveznek.
Éles vita bontakozott ki a jövő szombatra tervezett hasonló tüntetés körül, az a nap ugyanis az első világháborút lezáró tűzszünet évfordulója, amely Nagy-Britanniában hagyományosan a háború áldozatainak emléknapja.
amely minden évben a központi megemlékezés helyszíne.
Rishi Sunak brit miniszterelnök ugyanakkor szombati nyilatkozatában provokatívnak nevezte a jövő szombati emléknapra tervezett tüntetést. Sunak szerint fennáll annak az egyértelmű kockázata, hogy a demonstráció során meggyalázzák a Cenotaph-ot és más háborús emlékműveket.
Suella Braverman brit belügyminiszter szombati nyilatkozatában „gyűlöletfelvonulásnak” minősítette a jövő hétre tervezett tüntetést. Braverman szerint is egyértelmű a közrend súlyos megsértésének, erőszakcselekmények elkövetésének a kockázata, ha az emléknapra meghirdetett demonstrációt megtartják.