A németek, a franciák és a hollandok a magyarok hátát bámulják

A magyar gáztárolókban az ország éves fogyasztásának nagyjából 65 százalékának megfelelő mennyiségű gázt lehet elraktározni. Európa legtöbb állama ennél jóval szerényebb készleteket tud csak felhalmozni: a németek, az olaszok, a franciák például csak fogyasztásuk harmadát-negyedét képesek eltárolni, miközben több országban a tíz százalékot sem ér el ez az arány- írta a Magyar Nemzet.

A tél közeledtével kulcskérdés, hogyan állnak az európai gáztárolók. Brüsszel igyekezett ez ügyben biztosra menni, amikor előírta, hogy november elsejére a tagállamok érjék el a 90 százalékos töltöttségi szintet. A kívánalom teljesült, az uniós országok ráadásul csipkedték is magukat, s nem hagyták a beszerzéseket az utolsó pillanatra. A friss nemzetközi kimutatások szerint lényegében mára teljesen tele lettek az európai tárolók.

Ki mennyit tud?

Érdemes ugyanakkor a részletes adatokat is megvizsgálni, ezekből ugyanis kiderül: közel sem ugyanakkora feladatra vállalkoznak az egyes államok, amikor a tárolóik teljes feltöltését kísérlik meg. Ez egyúttal azt is jelenti: a gázbiztonság nem mindenütt ugyanolyan mértékű.

Mint arról legutóbbi összeállításában a Magyar Nemzet is beszámolt, a legnagyobb gázmennyiség – nem meglepő módon – Németország tárolóiban fér el. Ám az már meglepő lehet, hogy a sorban Olaszország, Hollandia, Franciaország és Ausztria után Magyarország következik, a maga 6,3 milliárd köbméteres – másképpen mondva 68,6 terrawattórás – tárolási kapacitásával. A hatodik hely is kiváló, de Magyarország pozíciója ennél is jobb, ha azt vizsgáljuk: mire elég az adott ország tárolóiban elhelyezhető gáz mennyisége.

Magyarország a dobogón

A Gas Infrastructure Europe internetes oldal legfrissebb összesítése szerint Magyarország az éves fogyasztásának nagyjából 65 százalékát fedezi a tárolókban elhelyezett mennyiség. De hogy állnak ezzel a többiek? Lettország a lista megkérdőjelezhetetlen vezetője, a balti állam ugyanis saját gázfogyasztása több mint kétszeresét képes elraktározni. Ausztria neve mellett 106 százalék szerepel, vagyis a „sógorok” csak a tárolóikban lévő gázból egy teljes évig elműködnének. A harmadik legnagyobb érték viszont már Magyarországé, és rajtunk kívül hatvan százalék feletti arányszámot is csak egy állam, Szlovákia tud még felmutatni.

A németek immár csak a középmezőnyben

Ehhez képest például a cseh és a holland tárolók a helyi éves fogyasztás körülbelül felét fedezik, Németországban, Franciaországban és Romániában pedig ennél is alacsonyabb az arány: ott mindössze az éves szükséglet hozzávetőleg harminc százaléka van a tárolókban. A spanyolok, a portugálok, a belgák és a svédek pedig saját éves gázfogyasztásuk tíz százalékát sem tudják az elraktározott készletekből fedezni. Az uniós átlag egyébként 30 százalék, vagyis a magyar adat ennek több mint a duplája.

A tavalyi energiaválság éppen arra mutatott rá, hogy hetek, de akár napok alatt is a feje tetejére állhatnak a piaci viszonyok, vagyis az van a legnagyobb biztonságban, aki kellő tartalékot képes felhalmozni. Hazánk helyzete ebből a szempontból stabil, a hazai tárolók – amelyek immár lényegében tele vannak – a teljes éves fogyasztás 65 százalékát fedezhetik. Ha viszont csak a háztartásokat nézzük, akkor még jobb a helyzet: a hazánkban tárolt földgázkészlet több mint a másfélszerese a 2021-es évi lakossági fogyasztásnak.

Megközelítőleg 98 százalékos a magyar gáztárolók töltöttsége – ez derül ki az uniós, közte a hazai gázviszonyokat bemutató gázipari összesítésekből. Az adatsorokból kiolvasható, hogy a téli felkészüléssel nem csak Magyarország áll jól: az EU országai mind kilencven százalék feletti mutatót mondhatnak a magukénak.

Jobb a jók között

A statisztika több ponton kiegészítésre szorul. Egyrészt érdemes megemlíteni, hogy az unió országai brüsszeli előírást is teljesítettek: a tagállamoknak november elsejére el kellett érniük a kilencvenszázalékos feltöltöttségi arányt. Fontos adalék az is, hogy a kimutatások rendre nagyjából húsz tagállam gázügyeiről adnak hírt, nem véletlenül, több uniós állam ugyanis egyáltalán nem rendelkezik saját tárolási lehetőséggel. S az sem mellékes, hogy azok az országok, amelyek tudnak gázt tárolni, messze nem ugyanakkora kapacitást alakítottak ki. A legnagyobb gázmennyiség – nem meglepő módon – Németország tárolóiban fér el. Ám az már meglepő lehet, hogy a sorban Olaszország, Hollandia, Franciaország és Ausztria után Magyarország következik, a maga 6,3 milliárd köbméteres – másképpen mondva 68,6 terrawattóra – tárolási kapacitásával.

Mennyi az annyi?

A készletmennyiségekről közérthetőbb képet ad, ha mértékegységek helyett az adott ország korábbi felhasználását vesszük alapul. Magyarország esetében a teljes fogyasztáshoz viszonyított mutató a hatvan százalékot közelíti. Az adat a szűk uniós élmezőnybe tartozik, kétszer magasabb az európai átlagnál. Ha kizárólag a háztartásokat nézzük: a hazánkban tárolt földgázkészlet több mint a másfélszerese a 2021-es évi lakossági fogyasztásnak.

Hamar hozzáláttunk

A nemzetközi adatokból az is kiderül, hogy Magyarország már áprilisban hozzáfogott a múlt télen elhasznált készletek pótlásához, a tárolók feltöltése azóta is folyamatos. Az uniós előírásban szereplő kilencvenszázalékos szintet hazánk már augusztusban elérte.

Az EU 2022 júniusában az energiaválságnak köszönhetően elfogadott egy szabályt, amely szerint november 1-jéig legalább nyolcvan százalékon kell állniuk a tározók töltöttségének, a következő években pedig kilencvenszázalékos töltöttséggel kell rendelkeznie az államoknak.

 – jegyzi meg a Wall Street Journal amerikai lap. Ilyen körülmények között az európai gázkereskedők úgy döntöttek, hogy a tartalékokat Ukrajnára bízzák, ugyanis a területen van elég kapacitás, és a tárolók bérlése is rendkívül olcsó. 

A szlovák állami vállalat, az SPP, amely szinte a teljes hazai piacot ellátja részben orosz gázzal, szintén vizsgálja az ukrán tárolók használatának lehetőségét, ugyanis a saját tárolókapacitásai megteltek.

Azonban a piaci szereplők elismerik, hogy ez a stratégia meglehetősen kockázatos, ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy a hideg időjárásra felhalmozott gáz elveszhet a háborús helyzetben, ha a területet támadás éri. 

 – mutat rá az MND cseh energetikai vállalat.

 – mondta Leonyid Hazanov független ipari szakértő.

A piac másik félelme, hogy az ukrán hatóságok a hadi- és energiahelyzet romlása esetén könnyedén rátehetik a kezüket az uniós országok földgázára, és jogosulatlanul megcsapolhatják a félretett tartalékokat.