A német kormánypártok csak a marihuána ügyében értenek egyet

Németországban a magas energiaárak, a gyenge külföldi kereslet, valamint a magas kamatok megtették hatásukat. Lassan szétesik a kormánykoalíció is - írja a hirado.hu.

A német alkotmánybíróság döntése, amely kimondta, hogy az egyes, költségvetésen kívüli alapok forrásait csak az eredeti célokra lehet fordítani, nem lehet más alapokba korlátok nélkül átcsoportosítani, gyakorlatilag milliárdokat „töröl” a szövetségi költségvetésből, és akár

további fél százalékponttal is visszavetheti jövőre az Európa legnagyobb gazdaságát.

A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusai korábban nehezményezték, hogy ezzel a döntésével a kormány megkerülte volna az adósságféket. A hitelt egy válságos évben a válság leküzdésére vették fel az adósságfék kivételeire hivatkozva, majd az eredetitől teljesen eltérő célokra használták fel egy nem válságos évben, amikor az adósságfék alól már nem volt kivétel. Ezért beadvánnyal fordultak az alkotmánybírósághoz, amely most úgy határozott, szép próbálkozás, de ez az adósságfék alkotmánysértő megkerülése, nem lehet csak úgy szórni mindenfelé a válságkezelésre szánt közpénzt.

Úgy tűnik, a kormánypártok sejthették, hogy tilosban járnak – legalábbis erre utal Katja Mast, a legnagyobb kormánypárt, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti ügyvivőjének reakciója, aki szerint készültek erre a forgatókönyvre, így ez nem fogja borítani a következő évi költségvetés elfogadásának folyamatát.

A Covid-válság alatt, 2021-ben a német törvényhozás, a Bundestag még Angela Merkel kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánya alatt, egy költségvetés-módosítással 60 milliárd eurós hitelfelvételről döntött. A 22,6 ezer milliárd forintra rúgó összeg valamelyest meghaladja a magyar költségvetés kiadási főösszegének felét, de ez még német viszonylatban is óriási pénzt jelent. Jelentős részben ebből kívánták finanszírozni azokat a lakosság és a vállalkozások felé folyósított Covid-segélyeket, amelyekkel sikerült elkerülni a német gazdaság teljes összeroppanását.

A német alkotmány 2009 óta úgynevezett adósságfékkel korlátozza Németország eladósodását: a 16 tartomány kormányai számára tilos új hitelt felvenni, a szövetségi költségvetés pedig legfeljebb a nominális GDP 0,35 százalékát nem meghaladó mértékben adósodhat el évente. A 60 milliárd euró a GDP 0,35 százalékát természetesen messze meghaladja; erre a hitelfelvételre csak azért volt lehetőség, mert az adósságféket válság esetén nem kötelező alkalmazni.

Ezeket a pénzeket szerette volna a kormány átrakni az éghajlatvédelmi és átalakítási alapba, amit a Bundestag meg is szavazott. Az alkotmánybíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a kormány lépése alkotmányellenes. Azért is kellemetlen fejlemény ez Olaf Scholz kancellárnak, mert kormánya eddig nagymértékben támaszkodott a különalapokra az éghajlati és ipari programjai finanszírozása érdekében.

Olaf Scholz német kancellár mosolyog az ARD közszolgálati televízió hagyományos nyári interjúmûsorának kezdete elõtt Berlinben 2023. július 2-án (Fotó: MTI/EPA/Filip Singer).

Annak ellenére, hogy előző hónapban a gazdasági tárca még – rendkívül csekélynek mondható – 1,3 százalékos növekedést jósolt jövőre, most már egyre biztosabbnak tűnik, hogy a befektetési források elvesztése miatt inkább fél százalékpontos csökkenés várható.

A döntés tovább fokozta a meglévő feszültségeket Olaf Scholz már amúgy is a szakadék szélén táncoló kormányában, amely lassan teljesen elveszíti támogatottságát.

A kancellár koalíciós partnerei társaságában ígéretet tett arra, hogy megtalálja a módját a költségvetési lyuk betömésének. Ez azonban korántsem lesz egyszerű feladat.

A szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner határozottan ellenzi a további adóemeléseket, a szocdemek és a zöldek viszont a szociális kiadások megvágását nem engedik keresztülvinni. A jövő évi költségvetésben kevesebb állami fedezet lesz a gazdaság és az infrastruktúra támogatására – figyelmeztetett Lindner.

Robert Habeck gazdasági miniszter kitart amellett, hogy a döntés visszavetheti az ipari termelést, gátat szab a klímavédelmi célok teljesítésének, ráadásul számos munkahely szűnhet meg miatta. Habeck ebben vélhetően nem téved, azt azonban nem teszi hozzá, hogy az egész helyzet a német kormány kapkodó, a válságot nem kezelő, hanem tovább mélyítő gazdaságpolitikája miatt alakult ki.

A hiányzó források kiváltása hitelfelvétellel jelenleg lehetetlennek tűnik, hiszen éppen most állították vissza az alkotmányban is rögzített adósságfékrendszert.

Hogy úrrá legyenek a súlyos gondokon, Habeckék első körben megemelik az éttermi áfát 7-ről 19 százalékra, hiába lobbizott ellene az ágazat csődhullámmal riogatva.

A kormányt tépázó nehézségekkel kapcsolatban a Politico nemrég arról írt, hogy a szivárványkoalíció ambiciózus programjai közül gyakorlatilag az összes elvérzett. Hiányzik a sokat hangoztatott Zeitenwende, a német hadsereg 100 milliárd eurós átalakítása, és Berlin várhatóan továbbra sem teljesíti a védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzéseit. Még ott sem – ahol a pártoknak sikerült kompromisszumot kötniük, mint például a gyermekjóléti kiadások növeléséről szóló e heti megállapodás – úgy alakultak a dolgok, ahogyan megegyeztek, ugyanis az így született jogszabály alig hasonlít annak közösen elfogadott tervezetére.

A gyermekjóléti reformot szorgalmazó zöldminiszter például eredetileg 12 milliárd eurós költségvetést kért, és végül csak 2,4 milliárd eurós ígéretet kapott.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy azon kevés területek egyike, ahol a pártok közös nevezőre jutottak, a kannabisz legalizálása volt.

Németországban negyedik hónapja nem tér magához a gyáripar. Különösen gyengén teljesít az autóipar, az elektromos berendezéseket gyártó ipari kapacitás és a gyógyszergyártás.

A vártnál nagyobb mértékben csökkent a német ipari termelés szeptemberben, és félő, hogy a gyárak aktivitása az év végéig zuhanórepülésben marad – derült ki a németországi statisztikai hivatal, a Destatis adataiból.

A kimutatásból kiderül, hogy a korábban Európa gazdasági húzóországaként emlegetett Németországban az ipari termelés 2023 szeptemberében havi szinten 1,4 százalékot zuhant, az augusztusi 0,1 százalékos esést követően, ami jóval alulmúlta a korábban született, 0,1 százalékos csökkenésre vonatkozó előrejelzéseket.

A legnagyobb zuhanást az autóipar, az elektromos berendezések és a gyógyszergyártás területén mérték, míg a gépipar erősen teljesített a hónap során, a termelés ezen a területen 4,1 százalékkal nőtt. Az ipari termelés a beruházási javak, a félkész termékek és a fogyasztási cikkek esetében is csökkent. Az energiatermelés 1,7 százalékot esett, az építőipar pedig változatlan maradt. Az idei esztendő harmadik negyedévét figyelembe véve az ipari termelés 2,1 százalékot esett az előző három hónaphoz képest.

Miután a német és a magyar gazdaság ezer szálon, szorosan kötődik egymáshoz, így a német ipari termelés alacsony szintje rossz hír a magyar beszállítók számára is.

Ha a német cégek alacsony fordulatszámon pörögnek, akkor a magyar partnereik sem számíthatnak a tőlük érkező rendelések nagymértékű növekedésére. Így tehát az adat végeredményben a magyar gazdaság növekedési lehetőségeit is befolyásolja, jelen esetben hátrányosan – olvasható a Világgazdaság cikkében.