A NATO-főtitkár szerint eljött a svéd tagság ideje

Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztoságának teljes körű szavatolása érdekében – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

A főtitkár Novák Katalin köztársasági elnökkel folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatóján kijelentette: a biztonság szavatolása szempontján fontos lenne, hogy Svédország minél hamarabb a NATO tagjává válhasson, az észak-európai ország már minden ehhez szükséges kötelezettségvállalását teljesítette.

Hangsúlyozta, hogy Svédország NATO-csatlakozásával a szövetség erősebbé válik, ezért is üdvözli a magyar köztársasági elnök támogató szavait a svéd csatlakozást illetően, amelyeket reményei szerint a magyar parlament ratifikációja követ.

„A különböző célok és elképzelések ellenére tisztában kell lennünk azzal, hogy az egység, illetve a tagországok egymást védelmező szövetségének erősítése mindannyiunk előnyére válik” – fogalmazott.

Lehetővé kell tehát tenni, ahogyan ez a múltban is történt minden tagország esetében, hogy egy demokratikus ország döntését és a kötelezettségvállalásainak teljesítését követően a NATO teljes jogú tagjává váljon – húzta alá.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: folytatni kell Kijev támogatását, nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is. A támogatás elapadása „tragédia lenne” az ukrajnaiak számára, ahogy Oroszország győzelme fenyegetést jelente a szövetségeseknek.

Szavai szerint egy esetleges orosz győzelem azt az üzenetet hordozná, hogy az erő alkalmazása, a nemzetközi jog megsértése, illetve egy másik ország elfoglalása esetén a győztes azt tehet amit akar, ez pedig sebezhetővé tenné a katonai szövetséget. Mindezek miatt is minden szövetséges biztonsági érdeke Ukrajna támogatásának fenntartása – hangsúlyozta a NATO főtitkára.

A biztonság kulcsfontosságú Magyarország és a magyar emberek számára, NATO-tagsága a biztonságot szavatol úgy az országnak, mint a szélesebb régiónak – jelentette ki Novák Katalin köztársasági elnök a NATO brüsszeli székházában szerdán.

Novák Katalin, aki Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszéléseket, újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: a béke és a stabilitás alapvető fontosságú Magyarország számára.

Magyarország hozzájárul a NATO-missziók sikeréhez, erősíti védelmét és fejleszti katonai kapacitását, hamarosan teljesíti azon kötelezettségét, hogy bruttó hazai terméke (GDP) két százalékát védelmi kiadásokra fordítja, a magyar katonák jelenléte pedig hozzájárul a nyugat-balkáni régió békéjéhez és stabilitásához – emelte ki a köztársasági elnök.

Novák Katalin hangsúlyozta: Magyarország támogatja Ukrajna önvédelemhez való jogát és folytatja humanitárius segítségnyújtását az ország számára. Leszögezte, hogy Magyarország elítéli és elfogadhatatlannak tartja Oroszország agresszióját az önálló Ukrajnával szemben.

„Legfontosabb azonban a békéhez vezető utak megtalálása. Valamint annak a megtalálása, miként lehet a béketárgyalások asztalához ülni és elérni a tűzszünetet”

– fogalmazott.

Kiemelte: nem lehet olyan kapcsolat Magyarország és Oroszország között, amely alá tudná ásni a szövetségesekkel ápolt kapcsolatokat és a kötelezettségvállalások teljesítését úgy a NATO, mint az Európai Unió kereteiben.

A közel-keleti konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarország a legmélyebben együtt érez Izraellel és elítéli az ellene intézett brutális támadást, ami – szavai szerint – ráirányítja a figyelmet a régió stabilitásának fontosságára.

A Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, az ország tagsága hozzájárulna a NATO megerősítéséhez, ezzel pedig a közös biztonsághoz.

A kárpátaljai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban kijelentette: az ukrajnai nemzeti kisebbségek helyzete kiemelten fontos Magyarország számára, különös tekintettel a magyar nemzeti kisebbségre.

„Kiemelten fontos a kisebbségi jogok tiszteletben tartása, különösen akkor, ha egy országnak ambíciói vannak a szövetségeinkhez való csatlakozás terén” – fogalmazott. Magyarország számára ez olyan kiemelt kérdés, melynek megoldása szükséges ahhoz, hogy fenntartsa támogató hozzáállását Ukrajna kihívásokkal teli küzdelmében – tette hozzá sajtótájékoztatóján Novák Katalin köztársasági elnök.

Recep Tayyip Erdogan török elnök két hete benyújtotta a parlamentbe a Svédország NATO-tagságának ratifikálásáról szóló törvénytervezetet.

Erdogan már júliusban közölte, hogy a ratifikálás a török parlamenttől függ. Az államfő szombaton telefonon beszélt Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral.

Törökország amiatt gyakorolt nyomást Svédországra, hogy hozzon intézkedéseket a két ország kapcsolatait megmérgező Korán-égetések ellen, és az elnök korábban azt is a svéd hatóságok szemére vetette, hogy nem teljesítik a Svédországba menekült kurd szakadárok kiadatására vonatkozó török kéréseket.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hétfőn üdvözölte Recep Tayyip Erdogan lépését. „Most a parlamentre vár, hogy döntsön a kérdésben” – írta az X-en. „Várjuk, hogy NATO-tagok legyünk”.