A legtöbben a migráció ellen szavaztak Hollandiában

Orbán Viktor miniszterelnök gratulált Geert Wilders jobboldali pártvezetőnek a Hollandiában szerdán tartott előrehozott parlamenti választáson aratott győzelméhez – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A szerda esti telefonbeszélgetésben Orbán Viktor elmondta: fontos számára, hogy az elsők között gratuláljon a „földrengésszerű” választási győzelemhez. Orbán Viktor sok sikert és kitartást kívánt Geert Wildersnek a következő időszak politikai tárgyalásaihoz.

A miniszterelnök korábban az X közösségi portálon (korábban Twitter) angol nyelvű bejegyzésében azt írta: „Eljött a változások szele! Gratutálok Geert Wildersnek a holland választásokon aratott győzelemhez!”.

Előrehozott választásokat tartottak szerdán Hollandiában. Erre azután került sor, hogy az országot 12 éve vezető Rutte idén júliusban lemondott, mivel nem jutott egyezségre koalíciós partnereivel a migrációt érintő kérdésekben, például a bevándorlók családegyesítésének kezelésében. A 98 százalékos feldolgozottsága mellett közölt részeredményekből kiderült, hogy

a jobboldali Geert Wilders által vezetett Szabadságpárt (PVV) lett a befutó, mely a voksok legkevesebb 25 százalékát szerezte meg, amivel a 150 képviselői helyből 37-et szerezhet meg törvényhozásban,

szemben a 2021-ben elért 17 hellyel. Az ezt megelőző választásokon a Szabadságpárt 2017-ben 20, 2012-ben 15, 2010-ben pedig 24 mandátumot szerzett. Wilders pártja a 2006-os választáson debütált, akkor kilenc mandátumot szerzett.

„Barátaim, hallotok engem? Harmincöt mandátum. Hollandia legnagyobb pártja lettünk! Az emberek véleményt formáltak, és azt mondták: elegünk van ebből. El fogjuk érni, hogy a hollandok újra az elsők legyenek” – fogalmazott győzelmi beszédében a nemzetközi sajtó által gyakran csak „holland Trumpnak” nevezett Wilders, aki azt is hozzátette: „többé egyetlen párt sem hagyhat figyelmen kívül minket, együtt akarunk működni más pártokkal.”

„Kemény munka lesz, de készen állunk a kormányzásra”

– hangoztatta a Szabadságpárt vezetője.

A győzelem megvan, de lesz kormány is?

Mindazonáltal a kormányalakítás messziről sem tűnik lefutott meccsnek. A balközép Munkáspárt és a Zöld Baloldal vezetője, Frans Timmermans az előrejelzések szerint 25 mandátummal a második helyen végez, és már jelezte, esze ágában sincs együttműködni a Szabadságpárttal. A jelenleg kormányzó jobboldali-liberális Szabaddemokrata Néppárt (VVD), és Mark Ruttét követő új vezetője, Dilan Yesilgöz, kapta a harmadik legtöbb voksot, ami 24 mandátumra lehet elég. Egyelőre a néppárti-szabadságpárti koalíció sem tűnik valószínűnek.

Wilders mellett a legnagyobb meglepetést Pieter Omtzigt kereszténydemokrata politikus frissen alakult pártja, az Új Társadalmi Szerződés (NSC) szolgáltatta, mely nagyjából 20 mandátumot kaphat a holland parlament alsóházában. Egy PVV vezette kormányban való részvétele viszont már csak azért is kizártnak tekinthető, mert felesége török származású, így finoman szólva sem kompatibilis a bevándorlás-kritikus és gyakran kemény szavakat használó Wildersékkel. (Bár egyes orgánumok szerint Omtzigt mégiscsak nyitott volna a tárgyalásokra.)

Mivel a kormányalakításhoz abszolút többségre van szükség, Wildersnek alaposan fel van adva a lecke, hiszen Hollandiában jellemzően igencsak sok párt jut be a parlamentbe a rendkívül alacsony küszöb miatt, tehát egyáltalán nem biztos, hogy a győztes párt képes lesz többségi koalíciót létrehozni.

Igaz, Wilders már előrebocsátotta, akár kisebbségi kormányzást sem tart kizártnak.

Nagy meglepetések az eredményeket tekintve már nem várhatóak, ám azt hozzá kell tenni, hogy a külföldön élők által postán küldött szavazatok számlálása napokig is eltarthat.

„Kemény munka lesz, de készen állunk a kormányzásra” – szögezte le a választásokon győzedelmeskedő párt vezetője, Geert Wilders. A holland politikai életben különcnek számító Wilders nincs könnyű helyzetben, hiszen koalíciós partner(ek)et kellene találnia, vagy élete első kormánya – Hollandiában egyébként nem túlzottan szokatlan módon – kisebbségi kormány lesz.

Geert Wilders, a holland parlamenti választás győztese igen szoros kapcsolatot ápol Magyarországgal, a magyar kormányt pedig barátjának tekinti − írja a Világgazdaság. 

Szijjártó Péter is elmondta Geert Wildersről, hogy szembe megy a nemzetközi mainstreammel és egy olyan politikusak tartja, aki megérti Magyarországot és tisztában van az illegális migráció veszélyeivel. 

Persze, ennél sokkal szorosabb szálak is fűzik Magyarországhoz, hiszen felesége, Krisztina Wilders magyar, akinek leánykori neve Márfai Krisztina és Nyírparasznyáról származik. 

A holland politikussal  még 1992-ben házasodtak össze, Geert Wilders azóta sokszor járt már Magyarországon, sokszor járnak hazánkban és látogatnak el a magyar faluba, ahonnan Bunyós Pityu, az ismert zenész is származik.

Geert Wilders és pártja megnyerte tegnap a holland választásokat, de sok tárgyalás áll még előttük, mielőtt kormányt alakíthatnának.

A Magyar Nemzetnek Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője arról beszélt, a holland választók Wilders megválasztásával erős üzenetet küldtek a migráció elutasításáról.

Hollandiában előre hozott választásokat tartottak, amire azért került sor, mert Mark Rutte, az országot 12 éve irányító jobboldali-liberális miniszterelnök kormánya idén júliusban lemondott, miután nem jutott egyezségre egy migrációs politikai kérdésben, a menekültek családegyesítésének kezelésében. A végén a Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) nyert, ők 38 mandátumot szereztek meg. A jobboldali-liberális Szabaddemokrata Néppárt (VVD) 24 mandátumot szerzett, Frans Timmermans baloldali összefogásának 24 képviselője lett. 

Hiába Wilders győzelme, lehet, hogy nem kerül hatalomra, ugyanúgy járhat, mint a közelmúltban láthattuk, hogy hiába győzött Lengyelországban a Jog és Igazságosság párt (PiS), vajmi kicsi az esélyük a kormányalakításra, de legutóbb Spanyolországban is egy abszurd koalíciónak köszönhetően sem a nyertes párt kormányozhat végül, és ez a helyzet előfordulhat Hollandiában is.

 − mondta el Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője. Előfordulhat, hogy a választási győzelemről lemaradó pártok koalíciója alakíthat kormányt, ez pedig egészen a holland választási rendszer sajátosságához vezethető vissza, ami listás és arányos választási rendszer és minden pártnak esélyt nyújt a bejutásra. Ezzel pedig egy nagyon töredezett, nem egységes, tarka-barka parlamentet hoznak létre, amiben nehéz stabil koalíciót kialakítani. Mark Rutte, volt miniszterelnöke is csak azért tudott a hatalmon maradni olyan sokáig, mert ravaszul játszotta a lapjait. 

− emelte ki Mráz.

Előfordulhat így, hogy kihagyják Wilderst a kormányzásból: hiába kapott 38 mandátumot a pártja, akkor ellenzékből nem lesz beleszólása és semmilyen szinten nem tud irányítani majd. Egyelőre egy hosszadalmas tárgyalássorozat veszi kezdetét, aminek a kimenetelét rengeteg minden befolyásolhatja. Az a forgatókönyv is előfordulhat, hogy a PVV-nek végül a VVD-vel kell koalícióra lépnie, ha kormányozni akarnak. Azaz, bármi történik is, biztosan egy sokszínű koalíció kerül majd hatalomra Hollandiában. 

Annak a karriernek a vége, amit rengeteg botrány és hazugság övezett és amiben rengetegszer játszotta ki egymás ellen a mindenkori szövetségeseit. Egyre erősebbek a hangok, hogy az egykori miniszterelnök bejelentkezett a NATO-főtitkár pozíciójára, ez pedig jól leírja, hogy milyen állapotban lehet most a brüsszeli elit. Pártja, a VVD pedig látványosan nem tudott versenyre kelni a PVV-vel.

Frans Timmermans, a holland politikába nyáron visszatérő, magyargyűlölő politikus szerepvállalása a belpolitikában még a hollandok között sem váltott ki euforiát. 

 − emelte ki a szakértő.

Összeurópai kérdés a migráció visszaszorítása

A holland választási kampány egyik meghatározó témájává vált a migráció kérdése. Már az előre hozott választást is azért kellett megtartani, mert Mark Rutte megoldhatatlannak nevezte a nézeteltéréseket migrációs ügyben és az akkori négy vezető párt közösen arra a következtetésre jutott, hogy nem lehetséges semmilyen megállapodás.

Miután csak tavaly majdnem megduplázódott az országba érkezők száma, ami pedig tovább súlyosbította az amúgy is súlyos lakhatási válságot. A most győzelmet arató Wilders pedig a kampány során  ígéretet tett, hogy gátat szab a „migránscunaminak”.

A hollandok Wilders megválasztásával pedig erős üzenetet küldtek a migráció elutasításáról, ami jól mutatja, hogy a jövő évi európai parlamenti választások során milyen kiemelt kérdéssé válhat a migráció kérdése. Látszik, hogy bár sokak szerint a migráció csak magyar kérdés, de egy-egy ilyen választási eredmény is mutatja, hogy egyre inkább összeurópaivá válik.

 − emelte ki a szakértő. „Ez egyelőre ígéretesnek tűnik a júniusi parlamenti választások kapcsán − tette hozzá. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Hollandia volt az, aki a társulási egyezményt Ukrajnával elutasította. A nemzeti konzultációban felvetett több kérdéssel is tud azonosulni a holland lakosság. 

 próbálják befolyásolni a holland belpolitikát azzal, hogy senkit nem hagynának tárgyalni vele. Ezzel pedig el akarják érni, hogy semmilyen befolyása ne lehessen a holland kormányban sem. Biztosak lehetünk benne, hogy Brüsszel hangadói mindent meg fognak tenni azért, hogy megakadályozzák a hatalmát.