A kormány mindent megtesz a további magyar túszokért is

A kormány a  lehetséges további két magyar túsz szabadulását is megpróbálja majd előmozdítani, amint a nők és gyermekek után erre a férfiak esetében is megnyílik az út a Gázai övezetben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben. Hogy miért használta a lehetséges szó? Erről is beszélt a miniszter.

A minisztérium közlése szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülését követő sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva üdvözölte az Izrael és a Hamász terrorszervezet közötti tűzszünetet, minthogy az túszok szabadon bocsátását, emberi életek mentését tette lehetővé.

Rámutatott:

a szélsőségesek világossá tették, hogy egyelőre csak nők és kiskorúak elengedéséről lehet szó, és az öt elhurcolt magyar állampolgár közül hárman estek ezekbe a kategóriákba, ők már szabadok.

Ennek kapcsán leszögezte, hogy az utóbbi hetekben sokszor beszélt a katari külügyi államminiszterrel, akinek a segítségét kérte, és kollégája biztosította is erről, továbbá folyamatos tájékoztatást nyújtott a tárgyalások állásáról, amiért köszönettel tartozik Magyarország.

„Tehát mindig akkor hoztuk nyilvánosságra a túszok elengedését, amikor ők már biztonságban, izraeli földön voltak”

– tette hozzá.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy „minden bizonnyal” van még két magyar állampolgárságú férfi a Hamász fogságában.

„Ugye ez azért bizonytalan, mert egyelőre egyikükről sem kaptunk visszajelzést, egyikükről sem tudunk tartózkodási hely szempontjából, tehát sajnos nem tudunk róluk semmit” – fogalmazott.

„Vannak, akik az ilyen személyeket hivatalosan eltűntként tartják nyilván. Mi lehetséges túszként beszélünk róluk, és azon vagyunk, hogy ha majd nem csak nők és gyermekek, hanem férfiak esetében is lehetőség lesz a túszok kiszabadítására, akkor róluk megtudjuk, hogy hol vannak, jól vannak-e, élnek-e, és megpróbáljunk segíteni a kiszabadításukban”

– mondta.

„Minél hosszabb a tűzszünet, annál jobb, mert annál nagyobb van esély arra, hogy minél több ártatlan ember ki tudjon szabadulni a Hamász fogságából” – összegzett.

Három magyar állampolgár szabadult ki a Hamász fogságából. A pénteken életbe lépett tűzszüneti egyezmény szerint a terrorszervezet vállalta, hogy összesen ötven, Gázában fogva tartott izraeli nőt és gyereket enged el, cserében százötven palesztin fogolyért. A kiszabadítottak között egy 8, egy 15 és egy 18 éves magyar lány van. A körülményekhez képest jól vannak, biztonságba helyezték őket.

Megrendülten nyilatkozott egy hete a túszul ejtett két magyar állampolgársággal is rendelkező kislány, Ella és Dafna édesanyja. Izraelben várta, hogy hírt kapjon a gyermekiről. Akkor még csak remélte, hogy hamarosan újra láthatja őket.

Telefonján mutatta az elrablásukkor készült videót. A testvérpárt október 7-én hurcolták el. Édesapjuk új családjánál voltak látogatóban, amikor a Hamász terroristái rájuk támadtak.

Egy héttel később újra megölelhette lányait. Kulifai Máté, a Hetek című lap főszerkesztő-helyettese hozta nyilvánosságra közösségi oldalán a találkozás pillanatáról készült fotót, amelyhez azt írta:

felfoghatatlan dráma után megkönnyebbülés.

Ella és Dafna 51 napot töltött a Hamász fogságban. A többi tússzal együtt vasárnap szabadult ki. A Vöröskereszt munkatársai várták őket.

Rajtuk kívül még egy izraeli–magyar kettős állampolgárt engedtek el a Hamász terroristái a hétvégén.

Noga Weisst és édesanyját, a Beeri nevű kibucból hurcolták el október 7-én,

ahol egy zsidó ünnep miatt gyűltek össze.

Szijjártó Péter vasárnap este a közösségi oldalán jelentette be, hogy az Izrael és a Hamász megállapodása alapján

három magyar állampolgárt engedtek szabadon.

A külügyminiszter megköszönte a katari kormány segítségét és közölte: ezzel minden magyar túsz kiszabadult, akik az izraeli–Hamász megállapodás alapján szabadon bocsátandók, vagyis a nők és gyermekek.

A magyar kormány folyamatosan tartotta a kapcsolatot a túszok családjával és mindent megtett a kiszabadításukért.

Erről beszélt az M1-en az MCC geopolitikai műhelyének vezető kutatója. Somkuti Bálint hangsúlyozta: ez egy kényes művelet volt, amely sikerrel zárult.

„Nagyon kényes és összehangolt művelet volt, amelyet sok esetben külsős csapatok is megpróbálnak megzavarni. Tegnap arra is volt precedens, hogy később kerültek elengedésre a túszok, mert a Hamász úgy ítélte meg, hogy nem teljesültek a feltételek, tehát ez egy

nagyon bonyolult és összetett művelet volt, amelyben nem lehet előre semmit sem tudni biztosan”

– magyarázta Somkuti Bálint.

Jelenleg még két magyar állampolgárságú túsz várja, hogy a Hamász szabadon engedje.

Izrael és a Hamász megállapodott, hogy két nappal meghosszabbítják a tűzszünetet és további túszokat, foglyokat engednek el – jelentette be a katari külügyminisztérium.

A megállapodás katari és egyiptomi közvetítéssel való létrejöttét a palesztin iszlamista szervezet is megerősítette Gázában, hozzátéve, hogy a tűzszünet meghosszabbítása „a korábbi feltételek alapján” történik.

A gázai humanitárius szünet meghosszabbítására szólított fel hétfőn Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, mert szerinte ez teszi lehetővé, hogy a térségben élő emberek megkapják a számukra égetően szükséges segélyt, és még több túsz kiszabadulhasson.

Brüsszeli sajtótájékoztatóján a norvég politikus üdvözölte, hogy a Hamász és Izrael közötti megállapodás több túsz elengedéséhez vezetett. Kiemelte, hogy a régióban tapasztalat szenvedés, még fontosabbá teszi a politikai megoldás szükségességét. Mint mondta, a NATO-szövetségesek jelen vannak a tágabb közel-keleti térségben, a többi között az iraki kapacitásépítő missziók révén.

„Drón- és rakétacsapásokat tapasztaltunk amerikai támaszpontok ellen Szíriában és Irakban, valamint kereskedelmi hajók elleni támadásokat, mindez az eszkaláció kockázatának növekedésére mutat rá. Iránnak vissza kell fognia szövetségeseit”

– hívta fel a figyelmet.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmondta, hogy a szövetség tagállamainak külügyminiszterei kedden egyeztetést folytatnak a helyzetről.

„Oroszország visszahozta a háborút Európába. Kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai és migrációs zsarolással destabilizálni igyekszik demokráciáinkat” – mutatott rá. Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben Moszkva migránsokat szállított a finn határra, emiatt le kellett zárni átkelőhelyeket. Hangsúlyozta, hogy a NATO szolidaritást vállal új tagállamával, Finnországgal, és üdvözölte, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) segít megerősíteni a finn határokat.

Stoltenberg elmondta továbbá, hogy a NATO megerősíti Ukrajna hosszú távú támogatását, és a szövetségesek egyetértenek abban, hogy az ország a szervezet tagja lesz.

„Ukrajna visszafoglalta az Oroszország által elfoglalt területek 50 százalékát. Szuverén, független nemzetként győzedelmeskedett. Eközben Oroszország politikailag, gazdaságilag és katonailag is gyengébb lett”

– hangoztatta.

Kínával kapcsolatban Stoltenberg hangsúlyozta: a távol-keleti ország nem ellenfél, a Pekinggel való párbeszédet pedig fenn kell tartani, sok területen – például éghajlati és fegyverzetellenőrzési kérdésekben – együtt kell vele működni.

Rámutatott azonban, hogy néhány kínai kormányzati intézkedés kihívást jelent a szövetségesek biztonságára nézve, és a NATO-nak együtt kell dolgoznia a válaszlépéseken.

A nyugat-balkáni helyzetről szólva a NATO-főtitkár kiemelte, hogy a többi között Oroszország rosszindulatú kísérleteket tesz a feszültség szítására a régióban.

„A NATO máris további 1000 katonát vezényelt Koszovóba. Vizsgáljuk továbbá a békefenntartó kontingensünk tartósabb növelését”

– jelentette ki.

Végezetül, Stoltenberg sürgette, hogy Magyarország és Törökország mihamarább fejezze be Svédország NATO-csatlakozásának ratifikációját.