Netanjahu figyelmeztetett arra, hogy azok a bűntettek, amelyeket most a Hamász a Gázai övezetben visz véghez, holnap akár Párizsban, New Yorkban vagy bárhol máshol a világban megtörténhetnek. „Ezért a világ vezetőinek a Hamászt kell elítélnie, nem pedig Izraelt” – szögezte le a miniszterelnök.

A Gázai övezet békés polgári lakosainak sorsáért egyedül a Hamász iszlamista terrorszervezetet terheli a felelősség, nem pedig Izraelt – szögezte le Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton, válaszul Emmanuel Macron francia elnök Izraelt bíráló kijelentéseire.

A francia államfő a BBC brit közszolgálati televíziónak adott, péntek este közzétett interjújában úgy fogalmazott: a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légitámadások „tényszerűen a civil lakosságot érik”, és ezt semmi nem indokolhatja. Macron egyúttal felszólította Izraelt, hogy vessen véget a polgári lakosságot sújtó légicsapásoknak.

Netanjahu – a hivatala általa nyilvánosságra hozott közlemény szerint – emlékeztetett arra, hogy Izrael azért lépett háborúba, mert „a terrorszervezet brutálisan meggyilkolt több száz izraelit, több mint kétszázat pedig fogságba ejtett”.

Hangsúlyozta, hogy Izrael mindent megtesz azért, hogy ne tegyen kárt civilekben, felszólítja őket a harcok által érintett területek elhagyására.

Ezzel szemben a Hamász mindent megtesz annak megakadályozására, hogy a polgári lakosok elhagyják a nem biztonságos területeket, és fegyveresei élő pajzsként használják őket.

Az izraeli miniszterelnök szavai szerint a Hamász kegyetlen körülmények között tart fogságban nőket, gyermekeket és idős embereket, amivel emberiesség elleni bűntettet követ el.

Ezen felül a terrorszervezet fegyveresei iskolákat, mecseteket és kórházakat használnak főhadiszállásként.

Izraelnek abba kell hagynia a Gázai övezet civil lakosságát érő bombatámadásokat – mondta a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva a francia elnök.

Emmanuel Macron a BBC által péntek este ismertetett interjúban nem zárta ki az orosz-ukrán konfliktus tárgyalásos megoldásának lehetőségét.

A közel-keleti konfliktus fellángolásáról szólva úgy fogalmazott:

a Gázai övezetben végrehajtott izraeli légitámadások „tényszerűen a civil lakosságot érik”, és ezt semmi nem indokolhatja.

Macron szerint a bombatámadásokban csecsemők, nők, idős emberek halnak meg. Erre semmi ok, semmi jogosultság nincs, „éppen ezért arra szólítjuk fel Izraelt, hogy ezt fejezze be” – mondta a BBC-interjúban a francia elnök.

Hozzátette: a Párizsban e héten tartott nemzetközi békefórumon a résztvevő kormányok és szervezetek arra az egyértelmű véleményre jutottak, hogy az egyetlen lehetséges megoldást a hadműveletek humanitárius célú felfüggesztése, majd tűzszünet elrendelése jelentheti, mert így lehet megvédeni a civileket, „akiknek semmi közük a terroristákhoz”.

Emmanuel Macron kijelentette: reméli, hogy tűzszüneti felhívásához más nyugati hatalmak, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is csatlakozik. A francia elnök hangsúlyozta: Franciaország egyértelműen elítéli a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet Izrael ellen elkövetett október 7-i támadását. A támadásában 1400 izraeli meghalt, háromezren megsérültek, és a Hamász 240 túszt Gázába hurcolt.

„Osztozunk Izrael fájdalmában, és osztjuk azt a szándékát is, hogy megszabaduljon a terrorizmustól”

– mondta Macron a BBC-interjúban. Megismételte ugyanakkor, hogy ez sem jogosítja fel Izraelt a gázai civilek folytatólagos bombázására.

A francia államfő az ukrajnai háborúról szólva „kolonializmussal és imperializmussal” vádolta Oroszországot. Kijelentette: ha Oroszország számára lehetővé válik a háború megnyerése, azzal „új birodalmi erő” jönne létre Európában, amely fenyegethet más egykori szovjet köztársaságokat, például Georgiát és Kazahsztánt, de akár az egész kontinenst is.

Hozzátette ugyanakkor: eljöhet az ideje a tisztességes, jó tárgyalások elkezdésének is, annak, hogy „visszaüljünk tárgyalóasztalhoz és megoldásra jussunk Oroszországgal”.

Amíg Gáza lakosságának túlnyomó része szegénységben él és a Hamász október 7-i támadása következtében háborúban áll Izraellel, addig a terrorszervezet vezetői luxuskörülmények között élnek Katarban. Izraeli beszámolók szerint az iszlamista terrorszervezet vezetői több milliárd dolláros vagyont halmoztak fel Katarban – írja a Magyar Nemzet.

„A számok megdöbbentők, ha azt nézzük, mekkora mennyiségű pénzt tudtak felhalmozni egyes terrorista vezetők. Nincs elszámoltathatóság ezekben az országokban, amelyek ténylegesen államilag támogatják a terrorizmust” – jelentette ki Jonathan Schanzer, az izraeli Demokráciák Védelméért Alapítvány kutatási alelnöke.

A Hamász vezetői, Kalid Maszal és Iszmail Haníje fejenként négymilliárd dolláros, míg a szervezet politikai ágának vezetője, Musza Abu Marzúk mintegy hárommilliárd dolláros vagyonnal rendelkezik.

„Minél tovább maradnak távol a Gázai övezettől, annál nagyobb luxusban élnek” – mondta Schanzer.

A terrorcsoport a becslések szerint évente több mint egymilliárd dollárt keres egy olyan globális pénzügyi hálózaton keresztül, amely magában foglalja a kriptovalutákat, az ingatlanokat, a törvényes üzleteket, valamint a gázai lakosok megadóztatását és zsarolását. Ezek a pénzügyi manőverek tették a Hamászt a világ egyik leggazdagabb terrorszervezetévé.

A jelentések régóta arról szólnak, hogy a Hamász egyik vezetőjének műveleti bázisa a dohai Four Seasons hotel volt. Maszal 2015-ben sajtótájékoztatót is tartott a katari szálloda báltermében. A a szállodalánc azonban a Fox Newsnak adott nyilatkozatában közölte: „A Four Seasons megerősíti, hogy Iszmail Haníje nem a Four Seasons Hotel Dohában lakik, és nem is tartózkodik ott. A közösségi médiában keringő, ennek ellenkezőjére utaló információk valótlanok.”

Schanzer szerint Katart és Törökországot is ki kell emelni, két olyan országot, amelyek biztonságos menedéket nyújtottak a Hamásznak, azonban a terrorcsoport legnagyobb finanszírozója továbbra is Irán.

„Az első és legfontosabb lépés, amit az Egyesült Államok tehet a Hamász finanszírozásának megszakítása érdekében, az lenne, hogy nem juttatna több pénzt Iránnak. Nincs többé túszdiplomácia, nincs hatmilliárd dollár a túszokért cserébe. Egyik sem történhet meg, ha meg akarjuk semmisíteni a Hamászt, a Hezbollahot és a többi terrorszervezetet”

– mondta Schanzer.

A Biden-adminisztráció számos Hamász-tisztviselőt és pénzügyi műveletet szankcionált az október 7-i mészárlás után, beleértve a gázai készpénzátutalási műveleteket, valamint a katari és törökországi műveleteket. Az Egyesült Államok közel ezer olyan személyt és szervezetet vett célba, akiket terrorizmussal és a terrorizmus finanszírozásával vádolnak az iráni rezsim és annak meghatalmazottjai közül.

Katar nemrég kijelentette, hogy a háború után újragondolja kapcsolatait a Hamásszal.

Ötvenezer palesztin hagyta el szerdán Gáza északi részét azon a humanitárius folyosón keresztül, amit az izraeli hadsereg biztosít, hogy a civilek biztonságban elhagyhassák a harcműveleti területté nyilvánított Észak-Gázát. Izrael folytatta légicsapásait a térségben, a szárazföldi csapatok pedig Gázavárosban harcolnak. A hadsereg beszámolója szerint 130 alagút és föld alatti rejtekhely bejáratát semmisítették meg.

Földgépekkel tár fel elrejtett alagutakat az izraeli hadsereg. A Hamász terrorszervezet legfontosabb infrastruktúrája keresztül-kasul beszövi egész Gázát.

A terrorszervezet több száz kilométernyi alagutat épített ki az elmúlt évtizedekben,

tudatosan készülve arra, hogy a föld alatt biztonságban legyenek a fegyveresek.

„Ezt használják, hogy szabadon mozoghassanak a föld alatt” – mondta egy izraeli katona.

Az izraeli hadsereg egyik legfontosabb feladatának tartja ezeknek az alagutaknak a megsemmisítését. Nagyon sokat kórházak, iskolák, sűrűn lakott negyedek alá építettek. A hadsereg bejelentése szerint

a harcok megkezdése óta 130 alagútbejáratot találtak meg és robbantottak fel.

Az izraeli védelmi erők bejelentése szerint 10 órányi harc után Észak-Gázában a dzsabáliai menekülttáborban megsemmisítették a Hamász egyik erődítményét. Beszámolójuk szerint több terroristát megöltek, fegyvereket foglaltak le és egy alagútbejáratot is megtaláltak közvetlenül egy óvoda alatt, ami egy hatalmas föld alatti óvóhelyre vezetett.

Palesztin források szerint Izrael légicsapást is mért a dzsabáliai menekülttáborra, emiatt rengeteg a sebesült, sokan az összedőlt házak romjai alá szorultak.

Észak-Gázát az izraeli hadsereg már korábban hadszíntérré nyilvánította,

és felszólította a lakosságot, hogy a humanitárius folyosókon hagyják el a területet. Szerdán 50 ezren keltek útra, az izraeli hadsereg szerint azért ilyen sokan, mert

a Hamász eddig akadályozta a civilek menekülését, de már elveszítette ellenőrzését a térség felett.

„Nincs tűzszünet, folytatjuk a harcot a Hamász ellen. A civilek elhagyják Észak-Gázát, mert rájöttek, a Hamász élő pajzsként használta őket” – mondta Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője.

A Hamász-terror rövidesen egész Európát érintheti