Vörös festék Hamasz-módra, így "ünnepelt" a magyar baloldal

A dollármilliókkal kitömött baloldali politikusok és néhány száz hívük ezúttal is csak azt adták ami a lényegük. A Momentum úgy kezdte az ünnepet, hogy reggel vörös festéket öntött a Karmelita kolostor elé. A mintát nyilvánvalóan az európai HAMASZ-párti  szélsőbaloldaltól vették, ők szoktak így demonstrálni, a momentumosoknak még erre sincs saját ötletük. Délután a baloldal csupán pár száz embert tudott az utcára vinni a fővárosban. Még Karácsonyék hivatalos ünnepségével és az odaszervezett aktivistákkal is jóval kevesebben voltak, mint Veszprémben, ahol sok ezren hallgatták Orbán Viktort, méltóságteljesen ünnepelve.

Legfeljebb kétezren lehettek az Oktogonon, de ehhez már kellettek a főváros hivatalos rendezvényére odaszervezett emberek. Az anarchista demonstrálók később megtámadták a köztévé riporterét, Császár Attilát.

Óriási kudarcba fulladt a baloldal október 23-ra szervezett tüntetése. Mindössze néhány száz ember ment ki a rendezvényre, a Hősök terére. Végül nagyjából 850-en érkeztek meg az Oktogonhoz. A tömeg létszáma később is legfeljebb kétezer fő lehetett.

A vonulás után az Oktogonnál felállított színpadon beszédet mondott Karácsony Gergely főpolgármester, valamint a Tanítanék Mozgalom, a diákszervezetek és néhány, magát civilnek mondó baloldali szervezet képviselői. 

A menet elindult a Hősök teréről, majd az Andrássy úton vonult az Oktogonig.

Nem okozott meglepetést, hogy a tömegben felbukkant a keresztényellenes kirohanásával nemrég a hírekbe került baloldali aktivista, Pankotai Lili is, akitől a Hír TV tudósítója, Móna Márk próbált interjút kérni, de az aktivista ezt visszautasította. Rajta kívül Ujhelyi István, valamint a házépítési botrányba keveredett Tordai Bence párbeszédes országgyűlési képviselő is tiszteletét tette a megmozduláson.

Karácsony Gergely a demonstráción arról beszélt, hogy nem engednek 56-ból, nem engednek 89-ből, és nem engednek abból, hogy hazánk egyszer újra köztársaság legyen.   (Vajon most mi?) A főpolgármester úgy vélekedett, hogy a köztársaságot kivették az ország nevéből és az állam működéséből is, és azt mondta, hogy ma az állam köztársaság helyett egy részvénytársaság. Továbbá szerinte ma Budapest köztársaság, és az is marad.

A tüntetésen atrocitás érte a közmédia riporterét. Miközben a munkáját végezte – interjút igyekezett készíteni a Tanítanék Mozgalom vezetőjével –, az egyik tüntető leöntötte.

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának baloldali képviselői ismét azért kampányoltak Brüsszelben, hogy az Európai Bizottság továbbra se járuljon hozzá a hazánknak járó uniós források feloldásához. Magyarország nemzeti ünnepén éppen az igazságügyi reformcsomag teljesítését kifogásolták, többek között a Magyar Helsinki Bizottság és meg nem nevezett szakértők véleményére hivatkozva. Cseh Katalin, Daniel Freund és társaik továbbra is kitartanak amellett, hogy a magyar kormány rosszhiszeműen járna el a neki járó források felhasználásakor. A sajtótájékoztató kapcsán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodájának elemzése mégis emlékeztet: a mérföldkövek értékelése és a források odaítélésének eldöntése kizárólag az Európai Bizottságon múlik.

Daniel Freund és barátai úgy gondolják, hogy Magyarország nem teljesítette azokat a mérföldköveket, amelyek az EU által Magyarországnak a „Helyreállítási és reziliencia terv” (RRF) keretében folyósítandó forrásokhoz szükséges – kommentálta az MCC Brussels a Daniel Freund (Zöldek) német EP-képviselő, Cseh Katalin (Renew/Momentum) és baloldali képviselőtársaik által tartott október 23-i brüsszeli sajtótájékoztatót.

Ők is megvizsgálták

A sajtótájékoztatón a finn Petri Sarvamaa, az Európai Néppárt (EPP) finn képviselője a tényállást ismertetve elmondta, hazánk teljesítette azt az igazságügyi reformcsomagot, ami az RRF-ből neki járó, befagyasztott 13 milliárd eurós finanszírozás feloldásához szükséges. A politikus leszögezte, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság között zajló egyeztetésekben most Brüsszelen a sor, hogy válaszoljon. Mint mondta, ez a következő két hétben várható. A baloldali képviselők pedig azért gyűltek ma itt össze, hogy megosszák aggodalmaikat a Bizottsággal.

A magyar igazságügyi reformokról szóló értékelésüket tömören ismertetve Sarwamaa elmondta: „nem tűnik elég jónak”, ezért arra kérték az Ursula von der Leyen vezette testületet, hogy várják meg, amíg a magyar szabályozások a gyakorlatban is kifejtik hatásukat. Emellett pedig méltatta Daniel Freundot, aki „aktív volt és megbízást adott az újabb tanulmány elkészítésére.”

Noha a baloldali képviselők nagyon lelkesek voltak, az MCC Brussels ezen a ponton is emlékeztetett:

„Ez egy kísérlet arra, hogy politikai nyomást gyakoroljanak az Európai Bizottságra azért, hogy negatív értékelést adjanak, vagy akár valamilyen lépéssel is megfenyegessék Magyarországot. Noha az EP-képviselőknek alig van beleszólásuk az ügybe.”

Daniel Freund ismét aktív

A baloldali kollégái által nagyra tartott, európai parlamenti munkásságát Magyarország tanulmányozásának szentelő liberális Daniel Freund sem hagyta szó nélkül azt a tényt, hogy az Európai Bizottság két héten belül dönthet a hazánknak járó, befagyasztott források egy részének feloldásáról. Freund úgy fogalmazott:

„Rendkívül káros lenne ennek a pénznek a feloldása – ez a jelenleg befagyasztott és mérföldkövekhez kapcsolódó pénz fele.”

Állásfoglalását pedig a Magyar Helsinki Bizottság értékelésére, valamint számos meg nem nevezett szakértő véleményére alapozta. Freund elmondta, hogy ők is megvizsgálták a nyáron elfogadott magyarországi igazságügyi reformcsomagot, de még ha elméletben teljesítheti is a brüsszeli feltételeket, annak gyakorlati megvalósulására várni kellene. A zöld politikus azt szeretné, hogy a Bizottság várja meg a magyar Országos Bírói Tanács tagválasztását, ami december elejéig is eltarthat. Freund ugyanis attól tart, hogy „Orbán és kormánya megkérdőjelezhető eljárásban” nevezi ki őket.

A másik mérföldkő a legfelsőbb bíróság, a Kúria függetlenségének teljesülése. Ezen a ponton a hazánknak járó források befagyasztását rendszeresen munkássága érdemeként hangsúlyozó politikus úgy vélte, hogy „annak elnökét nagyon megkérdőjelezhető eljárásban nevezték ki”.

Freund kifogásolta, hogy mivel az új elnök határozatlan ideig töltheti be a tisztséget, a szabályozás értelmében pedig a Kúria elnökének elmozdításához 2/3-os parlamenti többség kell, így „amíg a Fidesz rendelkezik a mandátumok legalább 1/3-val, a végtelenségig változatlan maradhat a helyzet.”

Ünnepi megemlékezés

A momentumos Cseh Katalin szintén arra kérte a Bizottságot, hogy várják meg, amíg a szabályozás kifejti a hatását.

A családi cégei által nemcsak a magyar hatóságok, hanem az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) figyelmét is felkeltő magyar képviselő szerint ugyanis „a magyar kormány nem jóhiszemű szereplő”, és „a garanciáknak szigorúnak kell lenniük, mivel jelentős a visszaélés veszélye.”

Állítása szerint az igazságügyi reformok terén támasztott négy mérföldkőből három nem megfelelő. Miután azzal vádolta meg a magyar miniszterelnököt, hogy megzsarolná a Bizottságot a hétéves költségvetés módosításának támogatásáért, Cseh Katalin arra is emlékeztetett:

már korábban is jelezték, hogy olyan feltételeket kell beiktatni a feltételességi rendeletbe, amely az uniós forrásokat átirányítja az önkormányzatokhoz és a civilekhez. A momentumos politikus továbbá azzal vádolta meg „a magyar kormány magas rangú tisztségviselőit, hogy hazugságokat terjesztenek a tárgyalások folyamatáról.”