Újabb akciókra szólított fel a Hamasz Európában

A Hamász palesztin iszlamista szervezet libanoni képviselője a gázaiak melletti tüntetésekre kérte szerdán a világban élő muszlimokat, illetve arabokat.

Oszama Hamdan bejrúti sajtótájékoztatóján arra kérte az így megszólított embereket, hogy most pénteken „tiltakozzanak a Gázában elkövetett mészárlások, háborús bűnök és népirtás ellen”, hozzátéve, hogy a tiltakozás vasárnap is folytatódhat.

Az Izrael, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek tekintett Hamász korábban arra kérte az arab, illetve az iszlám országokat, hogy utasítsák ki az amerikai nagyköveteket, illetve fagyasszák be kapcsolataik folyamatban lévő normalizálását Izraellel.

A Hamász annak hatására tette közzé nemzetközi felhívását, hogy szerdán az arab és a muszlim világ számos nagyvárosában, egyebek között Ammánban, Tuniszban, Bejrútban és Damaszkuszban is több ezer ember tiltakozott azon rakétatámadás miatt, amely egy gázai kórházat ért, és amelyben 471 ember vesztette életét.

A Hamász Izraelt tette felelőssé a támadásért. Izrael cáfolta érintettségét, és a Hamásszal szövetséges Iszlám Dzsihád nevű szervezetnek tulajdonította a kórház eltalálását egy elvtévedt rakétával. Az Iszlám Dzsihád viszont „hazugságnak” nevezte az izraeli magyarázatot. Ammánban szerdán mintegy ötezer demonstráló követelte az izraeli diplomaták kiutasítását a kórházat ért támadás megtorlásaként.

Bejrút egyik déli külvárosában, a Hezbollah központjánál többszáz ember jelent meg azon a tüntetésen, amelyen az Irán-barát síita szervezet nevében felszólaló Hásem Szafieddin Izrael szerepére utalva azt mondta, „Gázában nem konfliktus vagy háború, hanem sorozatos mészárlások zajlanak”.

Tuniszban csütörtök délelőtt a francia nagykövetség előtt több ezer demonstráló jelent meg palesztin zászlókkal a francia nagykövet kiutasítását követelve, az amerikai nagykövetség épületéhez pedig helyi idő szerint 13 órára szerveztek tiltakozó megmozdulást.

Ausztriában a második legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget a közel-keleti konfliktus elmérgesedése és a brüsszeli merénylet nyomán – közölte szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter.

A tárcavezető „a veszélyeztetettségi helyzettel és egy terrorcselekmény fokozott kockázatával” indokolta a döntést. Ausztriában 2022 márciusa óta „emelt szintű” terrorkészültség volt hatályban. A szintet legutóbb a 2020. november 2-án, Bécs belvárosában négy halálos áldozatot követelő merénylet után emelték meg.

„A hírszerzési szolgálatok legfrissebb helyzetelemzése alapján emeljük a készültségi szintet, mégpedig »magas« szintre” – ismertette Karner Klaudia Tanner védelmi miniszterrel, Omar Haijawi-Pirchnerrel, az állambiztonsági szolgálat vezetőjével és Kurt Wagneral, Bécs katonai parancsnokával közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Haijawi-Pirchner szerint a több száz halálos áldozattal járó, gázai kórházat ért támadás „a szélsőséges propaganda további terjedésével”, valamint az erre fogékony személyek radikalizálódásával járhat.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy konkrét terrorfenyegetésről egyelőre nincs tudomásuk. Hozzátette: a kockázatokat olyan egyedül cselekvő személyek esetében látják, akikre a közel-keleti helyzet egyfajta „kioldó hatással” lehet.

Karner bejelentette a zsidó létesítmények fokozott védelmét a helyi zsidó közösségek kérésére. Ennek keretében fokozottan igénybe veszik az osztrák hadsereg személyi állományát is.

A védelmi minisztérium már most mintegy száz katonával segíti a rendőrség munkáját húsz nagykövetségnél. Most további 90 katonai rendészt vetnek be a zsidó intézmények védelme érdekében. „A terrornak és félelemnek nincs helye országunkban” – hangsúlyozta az osztrák védelmi tárca vezetője.

Az Egyesült Államok szankciókat vet ki a Hamász palesztin terrorszervezet számos tagjára, illetve pénzügyi és vagyonkezelő érdekeltségeire – közölte az amerikai pénzügyminisztérium szerdán.

A büntetőintézkedések a palesztin fegyveres szervezet Gázai övezetben, Szudánban, Törökországban, Algériában és Katarban tevékenykedő összesen 10 tagjára vonatkoznak, akik segítenek fenntartani és működtetni a Hamász több elemből álló befektetési portfólióját.

Az érintettek körébe tartozik egy, az iráni kormánnyal szoros kapcsolatokat ápoló katari székhelyű pénzügyi közvetítő, Muhammad Ahmad Naszrallah, aki az utóbbi években több tízmillió dollárhoz segítette hozzá a terrorszervezetet.

A szankcióval sújtott személyek között van a Szudánban tevékenykedő befektető, Musza Muhammad Szalim Dudin, aki közreműködött abban, hogy a palesztin szervezet a közelmúltban 20 millió dollárhoz jutott.

A Hamász befektetési hálózatának törökországi és algériai működtetői szintén amerikai szankciók alá kerülnek, valamint egy digitális pénzkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás is, amely a Hamász érdekeltségi körébe tartozik.

A szerdán bejelentett intézkedések nyomán a szankciókkal sújtott személyek és szervezetek minden, amerikai fennhatóság alá tartozó vagyontárgyát zárolják, és a velük üzleti kapcsolatokat ápoló szereplők szintén büntetőintézkedés alá kerülhetnek.

Az amerikai pénzügyminiszter a bejelentéskor közölte, hogy az Egyesült Államok gyors és határozott intézkedéseket tesz a Hamász pénzügyi támogatóival és közvetítőivel szemben.

Janet Yellen felidézte, hogy az Egyesült Államoknak hosszú időre visszanyúló tapasztalata van abban, hogy hatékonyan vegye célba a terrorizmust finanszírozó pénzügyi szereplőket, és nem habozik ezt megtenni a Hamásszal szemben sem.

A közleményben megjegyezték, hogy az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonelemek felügyeletével foglalkozó irodája (Office of Foreign Assets Control) 2022 májusában már intézkedéseket hozott a Hamász titkos befektetési portfólióját kezelő személyek és szervezetek ellen.

Több törökországi városban tüntettek Izrael ellen szerdára virradóra, a gázai kórház melletti robbanás nyomán feldühödött tiltakozók helyenként a rendőrökkel is összecsaptak.

Palesztin zászlókat lengető demonstrálók tüntettek Izrael ankarai nagykövetségénél és számos más városban is, ahol Izrael-ellenes jelszavakat skandáltak. Az isztambuli konzulátusnál a rendőrök paprikaspray-vel és vízágyúkkal oszlatták fel a több ezer fős tömeget. Tüntetők egy csoportja a konzulátus épületébe is megpróbált behatolni, öt embert őrizetbe vettek. A külképviseletnél továbbra is magas a biztonsági készültség, a nap folyamán újabb megmozdulásokra számítanak.

A gázai Al-Ahli kórház melletti robbanásban több százan meghaltak kedden. A Gázai övezetet uraló Hamász azonnal azt állította, hogy Izrael bombázta a kórházat. Izrael viszont a történtek kivizsgálása után azt állította, hogy az Iszlám Dzsihád felelős a támadásért, és szándékosan közölték azt, hogy Izrael mért csapást az egészségügyi intézményre. A palesztinok és az arab világ nagy része Izraelt hibáztatta, Jordánia, Törökország, Egyiptom és Szaúd-Arábia azonnal elítélte a zsidó államot.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az X közösségi oldalon „#FakeNews”-nak, vagyis álhírnek nevezte Izrael állítását az esettel kapcsolatban. A kórház melletti robbanás Erdogan szerint „a legújabb példája az embertelen izraeli támadásoknak”.

Az izraeli nemzetbiztonsági tanács (NSC) arra figyelmeztette az izraeli állampolgárokat, hogy ne utazzanak Törökországba, mert félő, hogy ott támadások célpontjaivá válhatnak. Az éppen Törökországban tartózkodó izraelieknek pedig azt javasolták, mielőbb hagyják el az országot.

A felhívást követően izraeli légitársaságok jelezték, hogy járatokat indítanak szerdán Isztambulból a távozni kívánó izraeli állampolgárok számára.