POLITIK

Szerző Ripost

Létrehozva: 2023.10.06.

Újabb 90 ezer ukrán katona esett el a fronton

Az ellentámadás kezdete óta.

Több mint 90 ezer embert vesztettek az ukrán fegyveres erők az ellentámadásuk kezdete óta – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

„Az úgynevezett ellentámadás kezdete óta, a csak június 4-től vezetett legfrissebb adatok szerint az ukrán alegységek vesztesége már több mint 90 ezer fő – ezek egészségügyi és helyrehozhatatlan veszteségek –, és 557 harckocsi, közel 1900 különböző osztályú páncélozott jármű” – mondta az elnök.

Mint fogalmazott: Oroszország nyugodtan halad a „különleges hadműveletben” kitűzött céljainak elérése felé.

Azt mondta, hogy a konfliktus a leendő világrend alapelveiről szól, és a tartós béke megteremtéséhez mindenkinek biztonságban kell éreznie magát.

Emlékeztetett arra, hogy a háború a Donyec-medencében immár 10. éve folyik, és ott a „különleges hadművelet” kezdete előtt is haltak meg emberek, amire azonban Nyugaton nem figyeltek oda, és akikért „senki nem sírt”.

Oroszország végrehajtotta a Burevesztnyik nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép utolsó sikeres tesztjét – jelentette ki Vlagyimir Putyin.

A Burevesztnyik (Viharmadár) egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Putyin 2018. március 1-jén tett először bejelentést.

Putyin a fórumon nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újra indítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsend-egyezmény ratifikációját.

Egy új világ építésének feladata áll előttünk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

Úgy vélekedett, hogy a világban akkor lesz egyensúly, amikor senki sem kényszerítheti majd az államokat arra, hogy úgy éljenek, ahogy az a hegemónnak tetszik, és hogy a hatalmi monopólium megteremtésére irányuló nyugati törekvések kudarcra vannak ítélve. Hat elvet nevezett meg, amelyek követésére és érvényesítésére Oroszország törekszik.

Azt mondta, hogy Oroszország egy nyitott, összekapcsolódó világban akar élni, ahol senki sem próbál mesterséges akadályokat emelni az emberek kommunikációja, kreatív önmegvalósítása és jóléte elé. Második alapelvként a világ sokszínűségét nevezte meg, amelyet nem csupán megőrizni kell, hanem az egyetemes fejlődés alapjává tenni.

„Meg kell tiltani, hogy bármely országra vagy népre ráerőltessék, hogy hogyan éljen, hogyan érezze magát” – mondta.

A harmadik elv Putyin szerint a maximális reprezentativitás, amelynek értelmében „senkinek sincs joga vagy lehetősége arra, hogy mások helyett, vagy mások nevében uralkodjon a világon, amely a jövőben a kollektív döntések világa” lesz. Negyedikként az egyetemes biztonság és a tartós béke elvét nevezte meg, amely mindenki érdekein alapul – a nagy államokétól a kis országokéig.

Úgy vélekedett, hogy a legfontosabb feladat a nemzetközi kapcsolatok megszabadítása a tömbszemlélettől, a gyarmati korszak és a hidegháború örökségétől. Az ötödik elv Putyin felsorolásában az igazságosság mindenki számára, illetve a kizsákmányolás korszakának lezárása.

Az országok és népek tisztában vannak tulajdon érdekeikkel és lehetőségeikkel, és készek önmagukra támaszkodni, ami megsokszorozza erejüket” – mondta az orosz vezető. Úgy vélekedett, hogy mindenkinek hozzáférést kell biztosítani a modern fejlődés előnyeihez, az ennek korlátozására irányuló kísérleteket pedig agressziónak kell tekinteni.

A hatodik alapelv az orosz elnök felfogásában az egyenlőség, amelynek értelmében többé senki sem hajlandó alávetni magát, és az érdekeit és a szükségleteit a gazdagabbaktól vagy erősebbektől függővé tenni. „Ez az emberiség egész történelmi tapasztalatának kvintesszenciája” – zárta az államfő.

Kitért rá, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.

Azt mondta, hogy ukrajnai háború, amelyet Oroszország szerinte nem elkezdett, hanem befejezni igyekszik, nem területi konfliktus, hanem a leendő világrend alapelveiről szól, és a tartós béke megteremtéséhez mindenkinek biztonságban kell éreznie magát.

Felidézte, hogy a háború a Donyec-medencében a 2014-es kijevi államcsíny nyomán tört ki, és immár 10. éve folyik, és ott a „különleges hadművelet” kezdete előtt is haltak meg emberek, amire azonban Nyugaton nem figyeltek oda, és akikért „senki nem sírt”.

Állítása szerint több mint 90 ezer halottat és sebesültet vesztettek az ukrán fegyveres erők a június 4-én megkezdődött ellentámadásuk során, továbbá 557 harckocsit és közel 1900 különböző osztályú páncélozott járművet. Mint fogalmazott: Oroszország nyugodtan halad a „különleges hadműveletben” kitűzött céljainak elérése felé. Odesszát orosz városnak nevezte, amely „egy kicsikét zsidó”.

A kérdésre, hogy hol kellene az orosz haderőnek megállnia, azt mondta, hogy nem területekről van szó, hanem Oroszország népeinek és az orosz állam biztonságának garantálásáról, „azoknak az embereknek a biztonságáról, akik Oroszországot hazájuknak tekintik, mi pedig a mi népünknek tekintjük őket”.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport alapítójának halálos repülőgép-balesetével kapcsolatban azt mondta, hogy a Nyomozó Bizottság megállapította: az áldozatokban kézigránát repeszeit találták, a gépet külső hatás nem érte.

Azzal kapcsolatban, hogy a Wagner több ezer fegyverese leszerződött az orosz hadsereghez, megjegyezte, hogy egyelőre nem alakult ki egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy szükség van-e  katonai magánvállalatokra.

Putyin befejezettnek és sikeresnek nevezte a Burevesztnyik nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép tesztelését, és bejelentette, hogy hamarosan hadrendbe állítják a Szarmat interkontinentális nukleáris ballisztikus rakétákat.

Az orosz elnök, aki a fórumon csaknem négy órán át beszélt, nem válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsend-egyezmény ratifikációját.

Úgy vélekedett, hogy nincs szükség az orosz nukleáris doktrína koncepciójának megváltoztatására, mert jelenleg semmi sem veszélyezteti az orosz államiság létét.

Arról is szólt egyebek között, hogy Oroszország nem fogja ráerőltetni magát Európára, amellyel közösek a keresztény gyökerei, és hogy nem az oroszok csapják be az ajtót, hanem Európa épít ki egy vasfüggönyt a saját kárára, és vezetett be szankciókat, mert kénytelen volt követni amerikai „uralkodóját”. Rámutatott, hogy miközben az Európa gazdasága recesszióban van, az orosz növekszik, és hogy Oroszország jórészt elhagyja az öreg kontinens hanyatló piacát a növekvő piacok, köztük Ázsia felé.

Meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján – jelentette ki csütörtökön a spanyolországi csúcsértekezletre érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hangoztatta, hogy nem csupán az Európai Uniót alkotó országokra gondol, hanem azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai szervezetnek.

Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt, csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy

a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel.

Hozzátette, hogy Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is. A találkozó kezdetén felszólalva arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák Kijevet abban: ne az ukrán létesítmények heverjenek romokban, hanem Vlagyimir „Putyin orosz elnök törekvései”.

Zelenszkij további katonai támogatást is kért a résztvevőktől, külön hangoztatva a légvédelem megerősítésének szükségességét. Elmondta, hogy a leginkább fenyegetett körzetekben az orosz támadások a mindennapi életet is megkeserítik, a diákok például aluljárókban kényszerülnek tanulni a rakéták által fenyegetett iskolák helyett.

Az ukrán elnök leszögezte, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai szövetségi törvényhozás két házának részéről.

Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt – tette hozzá, bizodalmát fejezve ki, hogy a legutóbbi amerikai fejlemények, amelyek az Ukrajnát segítő támogatások visszafogására utalnak, csak egy „politikai viharnak” tekinthetők, és az amerikai segítség folytatódik.
Kérte, hogy az Európai Politikai Közösség tagjai álljanak ki az euroatlanti értékek mellett.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásával egész Európa előrehaladt: „Együtt megvédtük Ukrajnát, Európa kevésbé függ Oroszországtól, mint bármikor korábban, Európa bebizonyította, hogy teljes körű joga van az emberi szabadság és a nemzetközi jog védelmezőjeként fellépni” – fogalmazott.

Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem állítják meg Moszkvát, Ukrajna után más területeket is meg fog támadni.

Oroszország szerinte az egész kontinens szabadságát és demokráciáját fenyegeti, egyes szomszédos országokban (például Moldovában vagy Grúziában) pedig nyíltan beavatkozik.

Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is. Pénteken az EU-tagországok vezetői szűkebb körben ülnek össze.

origo.hu

Ne keressen tovább, itt van az Eb legidiótább szurkolója

ripost.hu

Dühöngenek a Tesco dolgozói: ez a vásárlói szokás mindenkit az őrületbe kerget

mindmegette.hu

Hidratál, és fényvédőként is alkalmazható a nyár legnépszerűbb gyógynövénye

magyarnemzet.hu

Csavar Diósdon, újraszámlálással fordított a polgármesterjelölt

ripost.hu

A tudósok is kővé dermedtek attól, ami az óceán mélyéről előkerült

magyarnemzet.hu

Visszataszító román skandálástól hangos a sajtó az Eb-n + videó

ripost.hu

Megmutatja hatalmát az univerzum, 3 csillagjegy szerelmi élete felfordul

astronet.hu

Rák havi horoszkóp 2024: ezt jelzik a bolygók a jegyeknek

ripost.hu

Most jött a szörnyű hír: kisiklott egy vonat Magyarországon, zajlik a mentés

ripost.hu

Vérfagyasztó jóslat: ekkor borult teljes sötétség az emberiségre

ripost.hu

Kétperces helyesírási teszt: mennyit találsz el?

ripost.hu

Most jött a hír: balesetet szenvedett a sikeres sportoló, nem tudták megmenteni

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Amerikai vadászgépeket kap Ukrajna

POLITIK

A foci-Eb elleni pusztító terrortámadást akadályozott meg a rendőrség

POLITIK

Németországnak "háborúképessé" kell válnia. Jön a hadkötelezettség

POLITIK

Újabb településeket foglaltak el az oroszok

POLITIK

Zelenszkij aláírta a középiskolai és egyetemi hallgatók katonai alapképzéséről szóló törvényt

POLITIK

700 ezer orosz katona az ukrán fronton

POLITIK

Több orosz gáz érkezik Európába, mint amerikai

POLITIK

Több ország nem írta alá a svájci békedokumentumot Ukrajnáról