Új flottát hoz létre Ukrajna

A világon elsőként Ukrajnában hoztak létre tengeri drónflottát – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a védelmi iparágaknak szervezett nemzetközi fórumon, amiről a Karpatalja.ma adott hírt.

Kifejtette, ez a flotta már használhatatlanná tette az oroszok Fekete-tengeri Flottáját. Zelenszkij azt is elmondta, az egész ország hálás a nemzetközi támogatásért, ugyanakkor az oroszok legyőzéséhez Ukrajnának saját fegyvergyártásra lesz szüksége – írták.

A portál szerint az elnök véleménye szerint az ukrán gyártók a nyomás ellenére egyre erősebbek úgy az állami, mint a magánszférában.

Az ukrán légvédelem tizenhat orosz drónt lelőtt abból a mintegy harmincból, amelyeket Moszkva indított ukrajnai területek ellen az éjszaka – jelentette be az ukrán légierő vasárnap.

A légvédelem a Telegram-csatornáján azt közölte, hogy a drónokat déli, délkeleti és északi irányból indították. A drónok a Kijevtől mintegy 200 kilométerre fekvő, közép-ukrajnai Cserkaszi megyét támadták.

„Az éjszaka folyamán az ellenség erős dróntámadást intézett Cserkaszi megye ellen. Sajnálatos módon ipari létesítményeket is eltaláltak Umany városában” – fogalmazott Ihor Taburec cserkaszi kormányzó Telegram-csatornáján.

A támadás következtében több raktárban tűz keletkezett, a többi között gabonaraktárakban is – közölte a kormányzó, hozzátéve, hogy egy ember megsérült.

A háborús körülmények ellenére kétnapos hadiipari szakvásárt rendeztek Kijevben szeptember 27-28-án, amelyre ellátogatott Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter és Armin Papperger, a német Rheinmetall AG vezérigazgatója is. A Politico beszámolója szerint Berlin és Párizs „megnyitotta az utat a fegyvergyártás előtt Ukrajnában”. Mindeközben vészjósló adatok érkeznek a fronton elszenvedett magas ukrán emberveszteségekről.

A kijevi hadiipari rendezvény résztvevői sürgették a Nyugat védelmi ipari magánszektorát, hogy Kijevvel „partnerséget” kiépítve kezdjenek hadiipari beruházásokba.

Mintegy húsz francia hadiipari cég vezetője kísérte el Sébastien Lecornut a kijevi fegyverkiállításra és vásárra – teszi hozzá a La Croix című francia lap.

Új német-francia hadiipari verseny

A nyugati országok fegyverkészletei lassan kiapadnak, s ez is indokolja azt a lépést, hogy francia és német védelmi cégek helyi üzleteket hoznak létre Ukrajnában a fegyverek karbantartására. Ez az első lépés a fegyvergyártás felé – szögezi le a Politico.

A hirado.hu már áprilisban beszámolt arról, hogy a német Rheinmetall vegyes vállalatot hozott létre az ukrán Ukroboronprom állami konszernnel páncélozott harckocsik gyártására. A brüsszeli lap a kijevi vásár kapcsán felidézi: a Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger kifejezte azon szándékát, hogy a vállalat

következő generációs Panther harckocsiját Ukrajnában gyártják – évente akár 400 darabot.

Bár még csak prototípus, az új harckocsi a vállalat Leopard 2 típusú harckocsijának utódja lenne.

Augusztusban

Svédország bejelentette, hogy CV90-es harcjárművek, 40 milliméteres löveggel felszerelt csapatszállítók gyártását kezdi meg Ukrajnában.

Volodimir Zelenszkij elnök nemrégiben az Egyesült Államokban tett látogatása során a légvédelmi rendszerek ukrajnai gyártására irányuló együttműködésről is tárgyalt.

Franciaország sem akar lemaradni: a Sébastien Lecornu kíséretében érkezett Arqus csoport egy műhelyt hozott létre Kijev mellett a Párizs által adományozott VAB páncélozott járművek javítására. A Vistory pedig két 3D-s nyomtatóüzemet hoz létre a pótalkatrészek gyártására.

A küldöttség tagja még a Nexter, a Caesar fegyverek gyártója, valamint

a Delair, amely lövésálló felderítő drónokat gyárt, olyan felszereléseket, amelyeket az ukrán hadsereg már használ

– számol be a francia lap.

Nagyobb biztonság: 80 százalékos halálozás

Miközben a kijevi fegyvervásárról szóló lapok

„Ukrajna nagyobb biztonságát” emelik ki az esemény kapcsán,

a hónapokig késlekedő, majd igen csekély eredményeket felmutatni képes, eredetileg „tavaszinak” emlegetett ukrán ellentámadás súlyos emberveszteségeket jelent az egykori szovjet tagállam számára.

Az ABC News amerikai hírtelevízió augusztusban két amerikai állampolgárságú zsoldossal készített interjút, akik az ukrán hadsereg egyik különleges alakulatához csatlakoztak. Mindketten megsérültek a kelet-ukrajnai hadművelet során. Elmondták, hogy az egység küldetése az volt, hogy ellenőrzésük alá vonjanak egy falut Donyeck közelében, amelyet 2014 óta egy helyi orosz milícia tart ellenőrzése alatt.

Az egyik férfi, egy texasi, volt amerikai katona, beszámolt: egy „tucatnyi” emberből álló egysége 85 százalékos veszteséget szenvedett. Az egység tagjainak negyven százaléka olyan súlyosan megsérült, hogy harcképtelenné váltak – mondta.

A kijevi hadiipari vásár napjaiban egy ukrajnai nagyváros, Poltava internetes lapja az új regrutákat toborzó Vitalij Berezsnij alezredest idézve arról számolt be, hogy

„abból a száz emberből, akik tavaly ősszel csatlakoztak a (harcoló) egységekhez, mára 10–20 maradt életben,

a többiek elestek, megsebesültek vagy megrokkantak”.

A The New York Times becslései szerint a háború ukrán áldozatainak száma mostanra meghaladta az 500 ezer főt.

A német Rheinmetall is vegyes vállalatot hozott létre az ukrán Ukroboronprom állami konszernnel tankok gyártására és karbantartására Ukrajnában – idézte a Handelsblatt német gazdasági lap pénteken a német vállalat vezérigazgatóját.

„A vonatkozó szerződések megszülettek” – mondta Armin Papperger, a Rheinmetall vezérigazgatója. A vállalatvezető hozzátette, hogy az együttműködés az ukrajnai páncélozott járművek karbantartására és javítására vonatkozik, és ezzel párhuzamosan megkezdik harckocsik építésének az előkészületeit is.

A Rheinmetall 51 százalékos többségi részesedéssel rendelkezik a vegyes vállalkozásban, és a német cég adja a menedzsmentet is.

A Handelsblatt azt írta: a Rheinmetall arra számít, hogy a következő napokban két további, lőszer és légvédelmi rendszerek gyártásával foglalkozó vegyes vállalat létrehozásáról is születhet szerződés.

Egyre több ország ismeri el, hogy nem tudja vagy nem akarja az eddigi mértékben fegyverekkel támogatni Ukrajnát. A francia hadügyminiszter például úgy fogalmazott: nem tudjuk a végtelenségig ellátni Ukrajnát fegyverekkel a saját hadseregünk kárára. Az Egyesült Államokban pedig a republikánusok jelentős része megszavazta, hogy vonjanak el 300 millió dollárt a védelmi kiadásokból. A pénzt az ukrán katonák kiképzésére és fegyverek vásárlására szánták volna.

„Már Ukrajnában vannak az első Abrams harckocsik” – közölte Volodimir Zelenszkij néhány napja a közösségi oldalán.

Kijev jelentős előrelépést vár a fronton az amerikai csúcstechnikától, hiszen az Abrams tankok jóval fejlettebbek, mint a szovjet érából örökölt társaik.

Az ukrán elnök arról viszont már hallgatott, hogy a Biden-adminisztráció által ígért 31 tankból mennyi érkezett. Egyes források szerint ez nem véletlen, ugyanis úgy tudni,

Washington mindössze 6-8 harckocsit szállított eddig.

Az viszont már biztos, hogy az ígéretek ellenére a nagy hatótávolságú német Taurus rakétákból Ukrajna egyelőre egy darabot sem kap. A kiszivárgott információk szerint maga Olaf Scholz állította le a folyamatot. A német kancellár arra hivatkozott, hogy a rakéták működtetéséhez német személyzetnek is Ukrajnába kellene utaznia, ami konfrontációhoz vezetne Oroszországgal.

„Nem tudjuk a saját hadseregünk kárára a végtelenségig ellátni Ukrajnát fegyverekkel” – ismerte be  nemrég egy interjúban a francia hadügyminiszter, amit a brüsszeli Politico szemlézett.

A lap szerint Sebastien Lecornu szerint Franciaország a saját védelmét veszélyezteti az Ukrajnának küldött fegyveradományokkal. Sőt, Párizsban változtatni akarnak az ukránoknak nyújtott fegyver-támogatások rendszerén. Segélyszállítmányok helyett

hosszú távú fegyvervásárlási szerződéseket kötnének Kijevvel.

Ukrajna egy másik fontos partnerét is elveszítette a hetekben. Miután Volodimir Zelenszkij élesen bírálta és támadta Lengyelországot a gabonaembargó miatt, Mateus Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: semmilyen fegyvert nem szállítanak Ukrajnába.

Vagyis Ukrajna korábban megingathatatlannak tűnő támogatói közül egyre többen döntenek úgy, hogy különféle indokokra hivatkozva csökkentik a fegyverszállításokat.

A Zelenszkij-kabinetet a legnagyobb csapás azonban szombaton érte, amikor az amerikai kongresszus késő este elfogadta az Egyesült Államok átmeneti költségvetését. Az alapján úgy tűnik,

Kijev támogatása egyre bizonytalanabb.

A republikánusok csaknem fele ugyanis megszavazta, hogy 300 millió dollárt faragjanak le a védelmi kiadásokból. Pedig ebből ukrán katonák kiképzését és fegyvervásárlásokat finanszíroztak volna.

A The Independent brit lap pedig arra is rámutat, hogy emellett a képviselőházban megszavazott törvényből kimaradt a további ukrajnai segély is, ami azt jelenti, hogy bezárták az ajtót a szenátus terve előtt, amely 6 milliárd dollárt juttatott volna Ukrajnába.

Vagyis Kijev amerikai szövetségesei inkább lemondtak az Ukrajnának nyújtott támogatás biztosításáról, minthogy kormányuk működése veszélybe kerüljön. Elemzők ezt úgy értékelték, hogy az amerikai költségvetési csaták első áldozata Ukrajna lett, az amerikai politikusok ugyanis gondolkodás nélkül csökkentették az ukránok támogatását.

A Magyar Nemzet szerint beszédes és az amerikai bizalom megrendülésére utalhat, hogy az ukrán támogatások kizárása alig több mint egy héttel azután történt, hogy a képviselők találkoztak Volodimir Zelenszkijjel. Az ukrán elnök arról győzködte őket, hogy Ukrajna megnyeri a háborút,

de ehhez további segélyekre van szüksége.

Az Egyesült Államok eddig négy támogatási kört hagyott jóvá Ukrajnának, összesen mintegy 113 milliárd dollár értékben.