Tragikus helyzetben az EU költségvetése

Az Európai Számvevőszék  a költségvetést ellenőrző bizottság (CONT) ülésén ismertette az unió 2022-es évi pénzügyi gazdálkodásról szóló jelentését, amelyet egy néppárti politikus az elmúlt tizenhárom év leglesújtóbb beszámolójának nevezett.

A számvevőszék jelentése egyértelműen rámutatott az EU túlköltekezésére, ami szerint a tavaly rendelkezésre álló 445,9 milliárd eurós forrás mellett 577,2 milliárd eurós fizetési kötelezettséget vállalt. Ezek mellett szintén intő jel a közösség nettó adósságállományának növekedése, amely a 2021-es 236,7 milliárd euróról 344,3 milliárd euróra nőtt a tavalyi év végére. Az Európai Számvevőszék csütörtökön az Európai Parlament költségvetést ellenőrző bizottsága (CONT) ülésén prezentálta a jelentést, ahol Johannes Hahn költségvetési biztos képviselte az Európai Bizottság álláspontját. Annak ellenére azonban, hogy a számvevőszék vizsgálata lesújtó véleménynek adott hangot, a bizottság igyekezett a Covid okozta válságra, valamint az ukrajnai háború következményeire hárítani az elszabaduló költségeket.

Nincsenek felelősök

A jelentés áttekintésében a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája  segítette a hirado.hu-t Az Európai Bizottság gazdálkodása kapcsán az iroda igazgatója, Frank Füredi professzor pedig úgy fogalmazott:

„Ha a könyvvizsgálók ilyen elítélő jelentést írnának egy vállalatról, annak vezérigazgatója és igazgatói lemondanának. Sajnos az EU intézményein belül nem léteznek ilyen tisztességes normák, így a szervezet kiadásaival kapcsolatos elszámoltathatóság hiánya továbbra is fennáll. Nem meglepő, hogy az EU adósságban úszik.”

A jelentésből kiderült, hogy a hitelek elszabadulásához a kamatok emelkedése mellett az átgondolatlan uniós projektek is hozzájárultak. Ilyenek az unió zöld- és digitális átállását finanszírozó NextGenerationEU (96,9 milliárd euró), a SURE (8,7 milliárd euró), valamint az Ukrajna támogatására fordított MFA (7,5 milliárd euró). A zöld- és digitális átállás projektjével kapcsolatban érdekes volt a költségvetést ellenőrző bizottság egyik néppárti finn képviselőjének, Petri Sarvamaak a megjegyzése is.

Mint mondta, bár teljesen egyetért a projekt céljaival, azonban úgy látja, talán jobb lett volna feleannyi pénzt biztosítani, „mert amit most csinálunk, annak semmi értelme.”

A számvevőszék vizsgálatából továbbá az is kiderült, hogy az európai adófizetőknek azért is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy fenntartsák a brüsszeli adminisztrációt.

A jelentés szerint az uniós tisztségviselők fizetésére, nyugdíjára és közös betegbiztosítására tavaly 80,6 milliárd eurót költött a testület.

Ukrán pénznyelő

A számvevőszéki jelentés külön figyelmeztetett, hogy az EU csak a tavalyi évben összesen 15,6 milliárd eurót adott Kijevnek hitelek és vissza nem térítendő támogatások formájában. Megjegyezték, hogy Ukrajna ilyen mértékű támogatásának az a veszélye, hogy harmadik országként nem ellenőrizhető hatékonyan a források felhasználása, mivel azok beleolvadnak az ukrán állam költségvetésébe.

Ezzel kapcsolatban szintén a finn képviselő emelte ki, hogy az Európai Parlamentben is gyakran fogalmazzák meg az ukrán oligarchák miatt a forrásfelhasználás átláthatóságának dilemmáját.

Az Európai Bizottságot képviselő Johannes Hahn biztos azonban ebben a költségvetési tételben is megtalálta a pozitívumot. Amellett ugyanis, hogy a pénzek egy részét azért adják Ukrajnának, hogy képes legyen fizetni a hitelek kamatait, azt is elmondta, hogy a források másik rész az ország későbbi újjáépítését célozza. Mint mondta, a bizottság az MMF (hétéves költségvetés – a szerk.) felülvizsgálata során ezért javasol további 50 milliárdot (Ukrajnának).

Szubjektív ítélet alapján függesztik fel a kifizetéseket

Az Európai Számvevőszék 2022-es évi jelentése megállapította, hogy a hétéves költségvetés forrásainak felhasználása során 4,2 százalékra nőtt a hibaszázalék a 2021-es 3 százalékról. Az MCC kalkulációja alapján ez 8,2 milliárd eurót tesz ki az EU által tavaly elköltött 196 milliárd euróból. Azaz ekkora összegben történtek kifizetések olyan projektekre, amelyek nem lettek volna jogosultak a finanszírozásra, vagy nem valósultak meg a projekt céljai. Ugyanakkor mind a számvevőszék, mind a bizottság ragaszkodott hozzá, hogy a „hiba nem azonos a csalással”.

Tony Murphy, az Európai Számvevőszék elnöke azonban kevés pozitívumot említett a bizottság gazdálkodási módszerei kapcsán. Mint mondta, a maga kockázatú kiadások körében 4,6 százalékról 6 százalékra nőtt a hibaarány. Ez pedig azért jelent komoly gondot, mivel ezen kiadások teszik ki az EU költéseinek 66 százalékát.

Ehhez a finanszírozási területhez tartoznak például a belső piacok, a migráció és határvédelem, a biztonságpolitika és a szomszédságpolitika is. Ezen hibák jelentős részét pedig a túlbonyolított szabályozások eredményezik.

Hogy tovább borzolja Johannes Hahn költségvetési biztos idegeit, a számvevőszék elnöke kiemelte: a kohéziós alapból történő kifizetéseknél egy év alatt 80 százalékos növekedést mutatott a hibaarány.

Kiemelte, hogy egyedül az olyan – úgynevezett alacsony kockázatú – területeken alacsony a hibaarány, amelyekhez például a kutatás vagy az Erasmus és a Horizont programok is tartoznak. Murphy azonban a tagállami számvevőszékeket is kritizálta, amelyek jelentései szintén növekvő (2 százalék) hibahatárról számoltak be az uniós források felhasználása során.

Lassú kifizetések

Mivel a Covid után az EU gazdaságának és versenyképességének helyreállítását célzó RRF külön pénzügyi forrást jelent, Tony Murphy arra is kitért.

Az EU tagországai által közösen felvett hitel kifizetéseiről elmondta, hogy tavaly összesen 11 tagállam kapott 47 milliárd eurót, idén pedig szintén csak 13 ország részesült finanszírozásban. Emlékeztetett, hogy a tagállamok közül öt (köztük Magyarország is – a szerk.) egyetlen eurócentet sem kaptak, négy ország pedig csak előfinanszírozásban részesült, tehát minimális forráshoz jutottak hozzá, miközben a hitelcsomag célja éppen a gyors reagálás lett volna a Covid okozta válság kihívásaira.

Mint mondta, a Helyreállítási Alap kifizetései lassulnak, miközben a jogosultsági feltételek feltételei sok esetben homályosak. Az úgynevezett mérföldkövek közül 15-öt érintettek a szabályossági kérdések. Ezek mellett kiemelte, hogy a bizottság által támasztott kritériumok egy része homályos, a kifizetések felfüggesztése pedig sokszor a testület szubjektív álláspontján múlik.

A bizottság más véleményen van

Az uniós gazdálkodás terén hemzsegő hibák sorolása ellenére Johannes Hahn költségvetési biztos bizakodó maradt. A hibahatárok elismerése mellett úgy értékelt, hogy a helyzet stabil. Majd arról beszélt, hogy 2020 óta válságok érik Európát, ami új politikai és gazdasági helyzetet teremtett. A hibák növekedése kapcsán pedig hangsúlyozta, hogy azok nagy része a szabályok félreértéséből ered, de a hibák nem azonosak a csalással. Az RRF kifizetésének lassúságát azzal hárította el, hogy az európai gyógyszeripart is fejleszteni kell, ami nem történik meg egyik napról a másikra.

Németországi migránsokra mehet pénz

 A vita során kiderült, hogy a bizottság és a számvevőszék tizennyolc olyan ügyben nem jutott egyetértésre, amelyeket a számvevőszék hibásan odaítélt finanszírozásnak minősített, a bizottság pedig szabályosnak tart. Erre vonatkozóan Johannes Hahn költségvetési biztos egy kifejezetten érdekes példát hozott, ugyanis elmondása szerint az EU szociális alapjából finanszírozzák Németországban a migránsok integrációját. Ez esetben a támogatás odaítélésekor egy migránsnak négy kritériumot kellene teljesítenie, amit a számvevőszék szigorúan vesz. Ezzel szemben azonban „a bizottság és a német hatóságok is úgy gondolják, hogy minden migráns, aki legalább egy feltételt teljesít a négyből, jogosult a támogatásra”.

A költségvetési biztos rámutatott, hogy ez a nézeteltérés oda vezetett, hogy az Európai Számvevőszék szerint a támogatásban részesült migránsok 44,3 százaléka nem volt jogosult az uniós finanszírozásra.

Hungarofóbia vagy megszállottság?

Érdemes kiemelni, hogy miközben a németországi migránsok támogatása kapcsán az uniós tisztviselők értelmezési vitát folytattak, a költségvetési bizottság két német politikusa, a zöldpárti Daniel Freund és a néppárti Monika Hohlmeier ismét Magyarország és a jogállamisági eljárások ügyét próbálták előtérbe helyezni. Miközben az Európai Számvevőszék éppen arra igyekezett rámutatni, hogy az uniós gazdálkodásban szinte semmi sincs rendben, Daniel Freund ismét azon aggodalmaskodott, hogy hazánk hozzájuthat a neki járó forrásokhoz.

Freund hiányolta az Európai Parlament bevonását a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalási folyamatába, valamint azt állította, hogy a pedagógusok foglalkoztatására vonatkozó törvény elfogadásával újabb aggodalmak merültek fel hazánkban. A liberális képviselő Lengyelországra is időt szakított, amivel kapcsolatban a jobboldali lengyel kabinet kormányzóképességét vitatta.

A képviselő kirohanásához csatlakozott a költségvetést ellenőrző parlamenti szakbizottság elnöke, a turizmus-vendéglátás szakon diplomázott Monika Hohlmeier is, aki szintén azt sérelmezte, hogy a magyarországi és lengyelországi jogállamisági kérdésekben csak a sajtóból értesülhetnek. A néppárti képviselő azt állította, hogy hazánkban születtek pozitív technokratikus döntések, azonban a miniszterelnök rendeleti úton semmibe veszi a bíróságok függetlenségét.

A német politikus aggodalmát fejezte ki, miszerint a bizottság hozzáállása azt segíti elő, hogy Magyarországnak a végén igaza lesz. Az uniós testület tájékoztatását pedig úgy minősítette, hogy az „0,0 százalékban győzött meg arról, hogy itt rendben vannak a dolgok”.

Hohlmeier később a csalás fogalmának meghatározásához kérte a bizottság segítségét, hogy a magyarországi és romániai intézményesített visszaélésre találjon megoldást.