Terrortámadásoktól tartanak Németországban

Arra figyelmeztetnek, hogy a migrációs hullámmal Hamász-szimpatizások is bejuthatnak Németországba, amit – ahogy fogalmaznak – meg kell akadályozni. Németországban már a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség és az Alkotmányvédelmi Hivatal is aggódik a biztonsági helyzet miatt.

„Elrendelték a zsinagógák, a zsidó épületek folyamatos ellenőrzését, ezzel párhuzamosan folyamatosak az épületeket érő támadások, szerdán például molotov-koktélt dobtak egy zsinagógára, és ahogy a német sajtó fogalmaz, a terror az iskolákat is elérte. Arról beszélt a tanárokat tömörítő egyesület elnöke, hogy vannak olyan iskolák, ahol szinte már valamennyi diák muszlim származású, az is előfordult, hogy egy diák rátámadt a tanárra” – magyarázta Noll Katalin, az M1 tudósítója a Hiradóban,

Valós veszély, hogy lehetnek Európában szimpatizánsai a Hamásznak – erről egy szakértő beszélt az M1-nek. Szerinte 2015 óta rengeteg olyan illegális bevándorló érkezett Európába, aki valamilyen terrorszervezethez kötődött. Az M1 évek óta forgat a balkáni útvonalon, ahol a migránsok többször is beszéltek arról: harcedzettek, katonák voltak, és tudnak bánni a fegyverekkel.

Gyilkosság miatt helyszíneltek a rendőrök a svédországi Tullinge városban az M1 Híradó riportjában. Sajtóhírek szerint egy kiskorú szomáliai bevándorló lövöldözött, akit egy török ​​migránsbanda bérelhetett fel. Két nőt megölt.

Múlt pénteken egy tanárt késelt halálra egy 20 éves migráns Franciaországban. A támadáskor azt kiabálta: Allah akbar, vagyis Allah a leghatalmasabb.

Brüsszelben az elkövető két svéd futballszurkolót lőtt agyon. A támadást az Iszlám Állam vállalta magára.

A Migrációkutató Intézet vezető kutatója szerint 2015 óta rengeteg olyan migráns érkezett Európába, aki eleve tagja valamelyik terrorszervezetnek. Sayfo Omar szerint látható jelei vannak annak is, hogy a közel-keleti migránsok szimpatizálnak a Hamász terrorszervezettel is.

„Valós veszély, hogy lehetnek Európában és vannak is bizonyára nagy számmal szimpatizánsai a Hamásznak, akik különösen egy ilyen érzelmileg felfokozott helyzetben, amikor a közösségi médiát elöntik a borzalmasnál borzalmasabb képek a háborúról, úgy érzik, hogy eljött az ő idejük és aktivizálódhatnak” – mondta.

De nemcsak Nyugat-Európában aggasztó a helyzet.

Az M1 stábja évek óta forgat a balkáni országokban.

A migránsok sok esetben beszéltek már arról, hogy ismerik a fegyvereket, tudják használni azokat, és van harci tapasztalatuk is.

„Kommandós voltam Afganisztánban, sokat harcoltam a seregben– mondta egy migráns korábban az M1-nek.

„A seregben szolgáltam Afganisztánban, kommandós voltam” – fogalmazott egy másik. De olyan migráns is volt, aki arról beszélt: az afgánok fegyverekkel támadják őket.

„Szabadkán és Horgoson is harcolnak az afgánok, Kalasnyikovok van náluk” – fogalmazott idén októberben egy migráns, aki az arcát nem vállalta.

A nyugat-európai terrortámadások után a magyar terrorellenes koordinációs bizottság is összeült. A tanács akkor arra jutott, hogy most nem indokolt Magyarország terrorfokozatának megváltoztatása, ami 2016 márciusa óta hármas, azaz közepes szinten van.

Brüsszelben nem hajlandók belátni, hogy a nagyobb illegális migráció nagyobb terrorfenyegetést jelent – mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 kedd reggeli műsorában.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy az illegális migráció és terrorfenyegetés miatt újra épülnek a határok a schengeni övezetben, és ez a helyzet nem fog javulni, csak ha a migráció és a terrorveszély enyhül. Az illegális migráció szétveri azt, amit az EU felépített, pedig a magyar kormány mindig arra figyelmeztetett: az illegális migrációt a külső határokon meg kell állítani, különben veszélybe kerülnek az alapvető értékek, a biztonság és a szabad mozgás, de még a gazdasági kapcsolatok is.

Soha ilyen rossz állapotban nem volt még a schengeni övezet – mutatott rá Rétvári Bence.

Mindeközben az uniós vezetők továbbra is csak a migrációs paktumot, a migránsok kvóták szerinti szétosztását erőltetik. Nem látják, hogy a migrációt a külső határokon kell megállítani. Egyes rendőri vezetők már arról beszélnek, hogy az egyre több pénzhez jutó és ezáltal egyre erősebb embercsempész-bandákkal alig bírják felvenni a versenyt – mondta az államtitkár az M1 aktuális csatornán.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Rétvári Bence elmondta: a nyugat-európai terrorfenyegetettséget nemcsak az illegális migráció, de az illegális migrációval már bejutottak radikalizálódása is növeli. Zsidó iskolákat öntenek le vörös festékkel, és sok zsidó szülő már alig meri iskolába engedni a gyermekét – mondta.

Ezért is ízléstelen a Momentum akciója, amely a gyűlölet szimbólumait használja – jegyezte meg a kormánypárti politikus.

A tunéziai származású iszlamista merénylő, Abdesalam Lassoud, aki hétfőn két svéd futballszurkolót lőtt le Brüsszelben, 2011-ben megszökött hazája egyik börtönéből, ahol 26 évre kiszabott büntetését töltötte - közölte vasárnap a belga ügyészség.

Tim de Wolf, az ügyészség vezetője azt nyilatkozta a helyi sajtónak, hogy Tunézia 2022 júliusában a (későbbi) merénylő kiadatását kérte az Interpol útján, azonban a kérvényt a belga hatóságok nem dolgozták fel. Ez a mulasztás vezetett Vincent Van Quickenborne igazságügyi miniszter pénteki lemondásához is.

De Wolf elismerte, hogy a kérvényt a hatóságok megkapták, de „valószínűsíthetően egy szekrény mélyén felejtődött”. Hozzátette: a mulasztásban szerepet játszott, hogy a brüsszeli ügyészségen munkaerőhiány van, „azonban ez nem lehet mentség a történtekre”.

„Egy kolléga sem emlékszik arra, hogy mi történt ezzel az aktával egy évvel ezelőtt. Nincs nyoma semmilyen további feldolgozásnak” – magyarázta.

A kérdéses dokumentumban a tunéziai hatóságok a merénylő szökésével indokolták a kiadatásra vonatkozó kérelmüket, ez azonban Belgiumban nem minősül bűncselekménynek, így nem kezdhették meg azonnal a kiadatási kérelem feldolgozását – mondta.

A kérvényt a tunéziai hatóságok csak később egészítettek ki további részletekkel a kiadatási kérelmet, de mire a pótlólagos akták megérkeztek, az eredeti kérelem már elkallódott a minisztériumban.

Abdesalam Lassoud hazájában történt elítélésének okát az ügyészség továbbra sem pontosította. Belga lapértesülések szerint a férfi több emberölési kísérletet vallott be.

Lassoud 2011-es szökése óta Norvégiában, Svédországban, Olaszországban, illetve Belgiumban folyamodott menekültstátuszért, de mindhárom országban elutasították. 2021 óta kitoloncolási végzés hatálya alatt állt, amelyet soha nem hajtottak végre. A támadót kedden lelőtte a belga rendőrség.

A hétvégén a kormány bejelentette, hogy megerősítik mind a brüsszeli ügyészséget, mind a fővárosi szövetségi rendőrséget.

Ilyen terrorfenyegetés nem volt, Nyugat-Európában drámai a helyzet. A probléma az, hogy Brüsszelben nem kapcsolják össze az okot a következményével, az illegális migrációt a terrorveszéllyel. Továbbra is a kvótákat erőltetik, és nagy eredményként könyvelik el, hogy már csak a kiutasítások 80 százalékát nem sikerül végrehajtani, mert fél éve még ez az arány 90 százalék volt – mondta az államtitkár.

A schengeni övezet a széthullás szélére sodródott: már több schengeni belső határon van ellenőrzés, mint ahol nincs, ez pedig nemcsak a szabad mozgást nehezíti, de megzavarja a gazdasági kapcsolatokat is, hiszen akadályozza az áruk és a munkaerő szabad mozgását. Ezek a lezárások csak akkor szűnhetnek meg, ha javul a belbiztonsági helyzet, ami pedig nagy mértékben az illegális migrációtól függ. De Brüsszel egyre csak szervezi tovább a migrációt – fejtette ki gondolatait Rétvári Bence a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.