Szoros az összefüggés: terrorcselekmények és a migráció között

Nyilvánvaló összefüggés van a terrorcselekmények és a migráció között, aki a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja – ezt válaszolta egy újságírói kérdésre Orbán Viktor Brüsszelben, a ma kezdődő uniós csúcsra érkezve. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarország ellenezi a terrorizmust, ezért nem támogatjuk a migrációt sem. A kétnapos tanácskozás fő témái között szerepel a közel-keleti konfliktus, az orosz-ukrán háború, a migráció, valamint az uniós költségvetés módosítása.

Az uniós költségvetés módosítása – az Európai Bizottság sokat vitatott előterjesztése lesz a fő témája a két napos uniós csúcsnak.

Az uniós testület még a nyáron vetette fel, hogy plusz pénzt vár a tagállamoktól a migrációra, az uniós bürokraták fizetésének megemelésére, valamint az EU által felvett hitelek megemelkedett kamatterheinek finanszírozására.

A kért összeg legnagyobb részét mindezek mellett az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás tenné ki.

Az Európai Bizottság elnöke a csúcsra érkezve nem volt teljesen biztos abban, hogy az állam- és kormányfők kivétel nélkül igent mondanak a csaknem 19 ezer milliárd forintos segítségnyújtásra.

„Javasoltam, hogy felül kell vizsgálni az uniós költségvetést, hogy finanszírozni lehessen ezeket a nagyon fontos feladatokat, ezt fogja megvitatni az Európai Tanács, és majd meglátjuk, meddig jutunk” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt 2023. október 26-án.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor már a javaslat felvetésekor komolytalannak és vitára alkalmatlannak nevezte az Európai Bizottság előterjesztését.

„Több pénzt akarnak beszedni a tagállamoktól, tőlünk is, hogy odaadhassák a migrációs befogadáspolitikára és odaadhassák az Ukránoknak”

– mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök.

Aki a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja. Mi ellenezzük a terrorizmust, ezért nem támogatjuk a migrációt sem!

– üzente a Facebookon a miniszterelnök egy videóüzenetben.

A magyar miniszterelnök a tanácskozás előtt egyértelművé tette, hogy a nyár óta nem változott a véleménye az Európai Bizottság előterjesztéséről.

„A magyar álláspont az világos: Mi a migrációnak ezt a formáját nem támogatjuk, ezért

nem akarunk pénzt adni a migránsoknak és Ukrajnának

sem akarunk pénzt adni, hacsak valami nagyon jól megalapozott előterjesztést nem látunk, de ami előttünk van amögül hiányoznak a komoly szakmai, politikai érvek. Egészen egyszerűen csak adjunk több pénzt. Ez így nem fog menni, tehát egyelőre ezt is el fogjuk utasítani” – hangsúlyozta Orbán Viktor, miniszterelnök.

A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az uniós migrációs paktum változik majd a legutóbbi európia terrortámadások miatt.

Arról beszélt, ha az unió polgárainak terrorcselekményeket kell elszenvedniük, akkor a vezetőknek az a dolga, hogy arra reagáljanak.

„Én nagyon remélem, hogy itt Brüsszelben egyre többen belátják, hogy egy teljesen nyilvánvaló összefüggés van a terrorcselekmények és a migráció között.

Aki a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja.

Mi ellenezzük a terrorizmust, ezért nem támogatjuk a migrációt sem” – magyarázta Orbán Viktor, miniszterelnök.

Az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban azt mondta: Magyarország kiáll Izrael azon joga mellett, hogy megvédje magát és biztosítsa, hogy az október 7-én elkövetett terrortámadáshoz hasonló soha többé ne fordulhasson elő a Hamász iszlamista terrorszervezet részéről Izrael Állam ellen. Kijelentette továbbá:

szükség van a humanitárius segítségnyújtás biztosítására.

Hozzátette: Magyar és európai álláspont szerint is két ország, Izrael és Egyiptom helyezkedik el a Földközi-tenger térségében, amelyek közül ha bármelyik instabillá válik,

a térségből azonnal migrációs hullámok indulhatnak el Európa felé.

Ennek elkerülésére stabilizálni kell ezen országokat, a régió stabilitása ugyanis az európaiak érdeke.

Az Európai Unió egymillió tüzérségi lőszert ígért Ukrajnának 2024. márciusig, de egyre biztosabb, hogy ez nem fog teljesülni. Mindez nagyon rossz hír Kijevnek, hiszen az ukrán erők már kifogytak a szovjet 122 és 152 milliméteres lőszerekből, és egy ideje teljes egészében a NATO által biztosított 155 milliméteres tüzérségi fegyverekre és lőszerekre kell támaszkodniuk.

Az év első felében készült tervekben az EU ígéretet tett arra, hogy 12 hónap alatt leszállítja az ígért lőszermennyiséget. Mivel az már előre borítékolható volt, hogy a blokk ezt nem tudja fedezni saját készletből, ezért később közös beszerzési szerződéseken és az ipari kapacitás növelésével teljesítette volna nagyvonalú vállalását. Úgy néz ki, ezek a beszerzések sem haladnak megfelelően.

Az unió ugyanis eddig az időarányosan beígért lőszermennyiség mindössze 30 százalékát szállította le az ukránoknak, és már vannak tagállamok, amelyek a lefektetett határidő kitolását kérik

– írja a Bloomberg bennfentes forrásokra hivatkozva.

Mindez nagyon rossz hír Kijevnek, hiszen az ukrán erők már kifogytak a szovjet 122 és 152 milliméteres lőszerekből, és egy ideje teljes egészében a NATO által biztosított 155 milliméteres tüzérségi fegyverekre és lőszerekre kell támaszkodniuk.

Nagyon fontos, hogy az EU nehéz időkben is egységet mutasson, megvédje értékeit és elveit – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.

„Ezért támogatjuk Izraelt és önvédelemhez való jogát a nemzetközi humanitárius joggal összhangban, és elítéljük a Hamász terrorista támadását” – hangsúlyozta. Hozzátette, a civileket viszont mindenhol és mindig védeni kell, ezért a tagállamok meg fogják vitatni, miként biztosítható humanitárius segélyekhez való hozzáférés a Gázai övezetben, és nagyon erős, egységes álláspontot fognak képviselni.

Michel szerint az is kulcsfontosságú, hogy a tagállamok addig támogassák Ukrajnát, ameddig csak szükséges. „Meg fogjuk vitatni, hogyan tudunk több támogatást nyújtani, hogyan tudjuk megközelíteni például a befagyasztott pénzügyi eszközök témáját is, hogy erőforrásokat mozgósítsunk Ukrajna támogatására, újjáépítésére” – jelentette ki.

Mint mondta, a többéves uniós pénzügyi keret felülvizsgálatáról is tárgyalni fognak a vezetők, és bár meg csak előkészületek folytak a kérdésben, remélhetőleg év végére elkészül a megállapodás.

Michel felhívta a figyelmet, hogy az EU hisz a nemzetközi jogra alapuló világrendben, de a világban egyesek a jelenleg körülményeket kihasználva arra próbálják rávenni a nemzetközi közösség egy részét, hogy támadják az Európai Uniót és partnereit szerte a világon, és hogy megpróbáljanak kétségeket ébreszteni a hitelességünkkel kapcsolatban.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezéskor úgy nyilatkozott: „Ukrajnában tombol a háború, a Hamász szörnyű terrortámadásai Izrael ellen most a palesztin népet is sújtják, és a régió stabilitását is kockára teszik. A migránsokat a háborúk és konfliktusok arra kényszerítik, hogy jobb életet keressenek, és egyre nagyobb számban érkeznek partjainkra. Mindezen kihívásokra az Európai Uniónak reagálnia kell, és egységesen és határozottan kell fellépnie”.

Von der Leyen szerint a bizottság határozottan cselekszik: biztosítjuk Ukrajnának a szükséges támogatást, hogy fel tudjon lépni az orosz agresszió ellen. Létfontosságú humanitárius segélyt nyújtunk a civil lakosságnak Gázában. Keményen dolgozunk a tagállamokkal a migráció kezelésén.

Hangsúlyozta, hogy ezekhez az erőfeszítésekhez megfelelő finanszírozás kell, ezért van szükség az uniós költségvetés felülvizsgálatára. „A csúcstalálkozón ezt mind megvitatjuk, és meglátjuk milyen irányban haladunk” – nyilatkozta a bizottság elnöke.

Mark Rutte holland ügyvivő miniszterelnök a brüsszeli tanácskozásra érkezve kijelentette: izraeli katonai műveletre van szükség a Hamász felszámolásához, de azt a nemzetközi jog keretein belül kell végrehajtani a legkevesebb kárt okozva a gázai polgári lakosságnak. „Sajnos katonai műveletre van szükség a Hamász felszámolásához, nincs más lehetőség, különben Izrael hosszú távon nem maradhat fenn” – mondta.

Alexander de Croo belga szövetségi miniszterelnök kijelentette: Izraelnek joga van ahhoz, hogy megvédje magát, és fellépjen a Hamász jövőbeni támadásainak megakadályozása érdekében, de ez nem indokolhatja a Gázai-övezet teljes blokádját vagy a humanitárius konvojok kitiltását.

A belga miniszterelnök arról is beszélt, hogy Belgium számára elfogadhatatlan az Európai Bizottságnak a költségvetés felülvizsgálatára vonatkozó javaslata, amely alapján a tagállamok többet fizetnének be a közös büdzsébe. De Croo szerint a többletkiadásokat fedező forrásokat máshonnan kell előteremteni.

Mint mondta, az Ukrajnának nyújtott további támogatása helyes, de azt kéri a bizottságtól, hogy ellenőrizze a meglévő forrásokat, a nem teljes mértékben felhasznált pénzeszközöket, és vizsgálja meg a prioritásaikat, ahelyett, hogy a tagállamoktól kérne nagyobb hozzájárulást.