Szlovákia és Magyarország együtt vétózott Brüsszelben

Az uniós állam- és kormányfők tanácskozásán Magyarország és Szlovákia sem támogatta azt a javaslatot, amely megemelné a közös költségvetést, és a többletből – többek között – Ukrajnának juttatna további pénzeket. Orbán Viktor komoly tárgyalásra alkalmatlannak minősítette az egész uniós költségvetési javaslatot.

Csütörtökön késő éjszakáig tartottak a megbeszélések az uniós csúcson, ennek legfontosabb témája a közös költségvetés megemelése volt több mint 60 milliárd euróval, mások szerint százmilliárd euróval – számolt be róla a miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádió műsorában. Mint elmondta, a megemelt költségvetésből származó többletet Ukrajna megsegítésére és a migráció kezelésére szeretné fordítani az Európai Unió.

Eltelt három év, van az EU-nak egy költségvetése, ami hétéves időtartamra szól. Most pedig azt mondják a brüsszeli pénznyelők, hogy adjunk még pénzt"

– fogalmazott a kormányfő, és hozzátette, az uniós bürokraták szerint jó lenne egy kis tartalékot képezni, és a bérük emelésére is szükség lenne.

A magyar kormányfő komoly tárgyalásra alkalmatlannak minősítette az egész uniós költségvetési javaslatot.

EZT VISSZADOBTUK, HOGY JÖJJENEK ELŐ EGY KOMOLY JAVASLATTAL

rögzítette Orbán Viktor. A csúcstalálkozón Magyarország mellett Szlovákia sem támogatta a javaslatot. Az országot a nemrég megtartott választások után miniszterelnökké kinevezett Robert Fico képviselte.

Orbán Viktor közösségi oldalán üdvözölte újra az Európai Tanács ülésén Fico-t, aki immár negyedik alkalommal lett Szlovákia miniszterelnöke. „EU-csúcs egy régi-új kollégával. Isten hozta Robert Fico szlovák miniszterelnököt!” − írta a Facebookra feltöltött posztja mellé Orbán Viktor.

Egy nappal az EU-csúcs előtt egyébként Robert Fico bejelentette, hogy

SZLOVÁKIA NEM SZÁLLÍT TÖBB FEGYVERT UKRAJNÁNAK.

Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel ugyanakkor elmondta, hogy az uniós tagállamok vezetői által elfogadott zárónyilatkozat megerősíti, hogy Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása prioritás marad az Európai Unió számára.

A tagállamok a dokumentumban kijelentették: Ukrajna honvédő háborújának támogatására fel kell gyorsítani a katonai támogatás eljuttatását Kijev sürgető katonai és védelmi szükségleteinek kielégítésére. A szállítani szükséges katonai eszközök között rakétáknak és lőszereknek, valamint légvédelmi rendszereknek kell szerepelniük a lakosság, valamint a létfontosságú energetikai infrastruktúra védelme érdekében.

AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TAGÁLLAMOK TOVÁBBÁ SEGÍTIK UKRAJNÁT ÖNMAGA MEGVÉDÉSÉBEN, A DESTABILIZÁCIÓS ERŐFESZÍTÉSEKNEK VALÓ ELLENÁLLÁSBAN ÉS A JÖVŐBENI AGRESSZIÓS CSELEKMÉNYEKTŐL VALÓ ELRETTENTÉSBEN

– szögezték le.

Azonban, ha lehet hinni az ülés ideje alatt szivárogtatott információknak, komoly kérdőjelek merültek fel, hogy az Ukrajnának szánt extra 50 milliárd eurós keretre honnan kerítenének pénzt – írja a Magyar Nemzet. A lap megjegyzi, hogy három fő megoldási javaslatról lehetett hallani, ezek a megoldások azonban egyik tagállam számára sem túl kecsegtetők, így még várat magára a pontos terv, hogy honnan is teremti elő az unió az Ukrajnának szánt pénzeket.

A magyar miniszterelnök az EU-csúcs második napján reggel a Kossuth rádiónak azt is elmondta, kell, hogy legyen egy stratégiánk, amit el akarunk érni, s ehhez kell a pénzt rendelkezésre bocsátani. Kifejtette: amivel belevitték az Uniót a háborúba, az a stratégia megbukott.Ma már mindenki tudja, csak nem meri kimondani, hogy ez a stratégia megbukott. Minden katonai szakértő kimondja, hogy Ukrajna a fronton nem fog győzni– állapította meg a kormányfő. Hozzátette: Magyarország végig ezt az álláspontot képviselte.

A MINISZTERELNÖK SZERINT AZÉRT KELL VÁLTOZÁST ELÉRNI BRÜSSZELBEN A KÖVETKEZŐ VÁLASZTÁSOKON, MERT OLYAN VEZETŐINK VANNAK, AKIK NEM TUDJÁK KEZELNI EZT A PROBLÉMÁT.

Hozzátette: az EP-választásokon meg kell találni azokat a vezetőket, akik össze tudják hangolni az országok vezetőinek munkáját.

Mi most azt akarjuk, hogy legyen egy újabb nemzeti konzultáció. Fontos, hogy az embereknek adjunk lehetőséget, hogy elmondják, mit szeretnének. Így a kormány magabiztosan tárgyalhat Brüsszelben – jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök hozzátette, mikor 2015-ben azt mondtuk, hogy a migráció rossz dolog, akkor éppen csak meg nem feszítettek bennünket. Mint mondta:

MA MAJDNEM MINDEN ORSZÁG UGYANEZT KÉPVISELI, EZT A CSATÁT MEGNYERTÜK.

Mint mondta, a migránsoknak kívül kell maradniuk az országon, amíg el nem bírálják a kérvényüket. – Ezt kellene csinálni egész Európában – jegyezte meg. Úgy látja, hogy lesznek még nehéz pillanatok előttünk a migráció ügyében.

A csúcstalálkozón ugyanakkor a migráció kapcsán egyetértés volt abban, hogy az instabil nemzetközi helyzet, így, többek között az izraeli háború mindig növelheti az Európába áramló migráció okozta válságos helyzetet, és a legtöbb nyilatkozat arról szólt, hogy az illegális migránsokat hogyan lehet visszaküldeni, a visszaküldési mechanizmusokat hogyan lehet javítani.

KEVÉS SZÓ ESETT AZONBAN ARRÓL, HOGY HOGYAN LEHET MAGÁT A BEÁRAMLÓ MIGRÁCIÓT MEGÁLLÍTANI.

Orbán Viktor már a csúcstalálkozóra érkezve kijelentette, Magyarország ellenzi a terrorizmust, ezért nem támogatja a migrációt sem, aki ugyanis a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja.

REMÉNYÉT FEJEZTE KI, HOGY BRÜSSZELBEN IS BELÁTJÁK: NYILVÁNVALÓ ÖSSZEFÜGGÉS VAN A TERRORCSELEKMÉNYEK ÉS MIGRÁCIÓ KÖZÖTT,

és péntek reggeli rádióinterjújában is kiemelte: nem engednek be migránsokat Magyarországra, nem veszélyeztetik a magyarok biztonságát.

Orbán Viktor rámutatott arra, hogy ha egyesek hisznek abban, hogy a migránsokat ki lehet toloncolni, akkor higgyenek benne, de egyelőre senki nem tudja megmondani, hogyan működik ez a gyakorlatban. A kormányfő nem akarja lebeszélni a nyugatiakat a visszatoloncolásról, de ez az ő problémájuk. Nem akarunk közösködni a bajjal velük, ha már beengedték őket - tette hozzá. Mint mondta, még sokat kell harcolni Brüsszelben, hogy megértsék a földközeli magyar álláspontot, mert Brüsszelben buborékban élnek.