Szijjártó szerint közeli veszély a harmadik világháború

Rendkívüli közelségbe kerülne a harmadik világháború azzal, ha újabb államközi fegyveres konfliktussá szélesedne ki az izraeli terrorellenes művelet, ez súlyos kihatással lenne a globális biztonságra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésére érkezve, hogy a világot most leginkább az Izraelben kirobbant konfliktus aggasztja, ezért számos európai és észak-amerikai állam is külügyminiszteri szinten képviselteti magát a közel-keleti helyzettel foglalkozó délutáni vitán.

„Világosan kell beszélni, Izraelt brutális terrortámadás érte, mivel több ezer rakétát kilőni egy szuverén ország területére, megölni nagy számban civileket, túszokat ejteni, azt nem lehet másként értelmezni” – jelentette ki.

„És ez ellen a brutális terrortámadás ellen Izraelnek igenis joga van fellépni. Izraelnek igenis joga van az önvédelemhez”

– szögezte le, aláhúzva, hogy le kell győzni a támadás mögött álló terrorszervezetet.

Majd hozzátette, hogy ugyanakkor a világ jelentős része szeretné elkerülni, hogy ez a terrorellenes harc államközi háborúvá váljon, miután szavai szerint ez lenne az igazi nagy globális biztonsági tragédia. „Ha így lenne, akkor azt gondolom, hogy annak a végét lehetetlen lenne kiszámítani” – fogalmazott.

„Az ukrajnai háborút, az afrikai terrortámadásokat, továbbá egy esetlegesen országok közötti háborúvá alakuló közel-keleti konfliktust összeadva már nagyon-nagyon közel kerülnénk ahhoz, amit a harmadik világháborúnak nevezünk” – figyelmeztetett.

Szijjártó Péter tudatta, hogy korábban egyeztetett egyiptomi, jordániai és egyesült arab emírségekbeli kollégájával is, és rámutatott, hogy ezek az országok mind fontos stabilizáló szerepet játszanak a közel-keleti térségben.

Lényegesnek nevezte azon arab országok támogatását, amelyek az eddigiekben „visszafogottságukkal, konstruktivitásukkal, pozitív hozzáállásukkal” főszerepet játszottak abban, hogy a régióban biztonság, stabilitás uralkodott, hogy hosszú évtizedek kudarcai után újra felcsillant a béke reménye az Ábrahám-megállapodások nyomán.

„Nagyon fontos, hogy ez a terrortámadás és az annak következtében elinduló terrorellenes küzdelem ne tegye végérvényesen elveszetté mindazokat a vívmányokat, mindazt az előrehaladást és a békének mindazt a reményét, amelyet az Ábrahám-megállapodások hoztak el” – mondta.

Illetve arra is kitért, hogy Egyiptom hatalmas segítséget jelent Európa számára az illegális bevándorlás féken tartásában,

a stabilitásának megbomlásával a kontinens elviselhetetlen terheket jelentő nyomás alá kerülne. Ráadásul – mint kiemelte – az ország szerepe azért is nagyon fontos, mert a Gázai övezetet kizárólag erre lehet elhagyni a szárazföldön.

„Ha nem tudjuk megtartani a terrorellenes harcot terrorellenes harcnak, és az átalakul országok közötti háborúvá, akkor az egy csomó ország stabilitásának megroppanásával járhatna, kiszámíthatatlan lenne a végeredménye, s nagyon könnyedén olyan biztonsági nyomást helyezhetne Európára, amely már az Ukrajnából származó biztonsági nyomással együtt kezelhetetlen terhet jelentene” – húzta alá.

A miniszter ezután érintette a Gázában tartózkodó tizenöt magyar állampolgár ügyét is. Közölte, hogy folyamatos velük a kapcsolattartás, mindannyian épségben vannak, a kormány pedig továbbra is keresi a terület elhagyásának fizikai, jogi, biztonsági lehetőségeit.

„Ez csak egy nagy nemzetközi megállapodás és nagy nemzetközi együttműködés keretében történhet meg. Meglátjuk, hogy majd erre mikor lesz lehetőség” – hangsúlyozta, emlékeztetve arra is, hogy Kairó nemrég engedélyezte a belépésüket, erre azonban végül biztonsági okokból nem kerülhetett sor.

Végül aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Nyugat Európában tüntetéseket tartottak egy terrorszervezet mellett.

„Azt látjuk, hogy a modernkori antiszemitizmus emelkedőben van és terjedőben van Nyugat-Európában, és ennek a legfontosabb kiváltó oka természetesen az illegális migráció” – jelentette ki.

„Ez Magyarországon elképzelhetetlen és megengedhetetlen is. Ugye lehetett látni, hogy míg Nyugat-Európában lehet terrorszervezetek mellett tüntetni, antiszemita felhanggal lehet tüntetni, addig Magyarországon erre nincs lehetőség, és amíg mi vagyunk kormányon, nem is lesz” – összegzett.

Továbbra is háborúpárti az ukrajnai helyzettel kapcsolatos brüsszeli megközelítés, az Európai Bizottság húszmilliárd eurós előterjesztésében minden benne van, ami a háborúról szól, de továbbra sincs benne semmi, ami arról szólna, hogy miként lehetne békét teremteni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanácsülést követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy az ukrajnai biztonsági garanciákról szóló javaslatokat tárgyalták meg, amelyek alapján a következő négy évben húszmilliárd euróval támogathatnák a fegyverszállítást, illetve kiképző missziót telepíthetnének az országba.

Emellett az európai védelmi ipar fejlesztéséről is szól az előterjesztés, sőt egyesek arról beszélnek, hogy Ukrajnában is hadiipari beruházást kellene végrehajtani.

Fontos elem továbbá az ukrajnai újjáépítés és az újabb szankciók elfogadása Oroszországgal szemben – sorolta.

„Tehát minden benne van, ami a háborúról szól, de sajnos továbbra sincsen benne semmi ebben az előterjesztésben, ami arról szólna, hogy hogyan is lesz béke. Jól láthatóan az európai megközelítés, a brüsszeli megközelítés az ukrajnai eseményekhez továbbra is háborúpárti” – mondta.

„Brüsszelben arra számítanak, hogy a további négy évben is háború lesz Ukrajnában, mi ezt nem fogadjuk el” – szögezte le, rámutatva: ezt bizonyítja, hogy a következő négy évre évente ötmilliárd eurót irányoznának elő az újabb fegyverszállításokra.

„Ha nem számolnánk azzal, hogy még négy évig háború lesz, akkor miért kellene további négy évben is ekkora mennyiségű, hatalmas összegű pénzért fegyvereket szállítani Ukrajnába?” – tette fel a kérdést.

„Tehát szól ez az előterjesztés mindenről, ami a háborúhoz kapcsolódik, de továbbra sem hajlandó Brüsszelben, Luxemburgban, Nyugat-Európában senki beszélni arról, hogy akkor hogyan is lesz béke” – vélekedett.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Európa továbbra is háborús pszichózisban szenved, és nem hajlandó a béke lehetőségét még csak megvitatni sem. Aláhúzta:

Brüsszelben úgy látják, hogy a harctéren keresendő a megoldás, viszont az elmúlt másfél azt mutatja, hogy ez nem igaz.

„A harctéren halottak vannak és pusztítás. És ahogy egyre több halott lesz, és ahogy egyre nagyobb lesz a pusztítás, úgy lesznek egyre rosszabbak a feltételei a békének” – fogalmazott.

„Szeretném azt is elmondani, hogy akár fegyvergyártás, akár kiképzés telepítése Ukrajna területére, egy háborús területre, az számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan, mert egy ilyen döntés azonnal háborúba rántaná az Európai Uniót is, amely egyébként nem is egy biztonsági, hanem egy politikai-gazdasági integráció” – közölte.

A miniszter az ellen is tiltakozott, hogy biztonsági okokkal próbálnak hazánkra nyomást gyakorolni Ukrajna európai uniós csatlakozásának felgyorsítása érdekében.

„Az Európai Unió nem biztonsági szervezet, ez egy politikai-gazdasági integráció, így biztonsági okokkal indokolni kizárólag egy ország leendő tagságát, számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan”

– emelte ki.

Elmondta, több kollégája is bizonyos „Ukrajna-fáradtságot” emlegetett, ami arról szól, hogy nehéz fenntartani a közvélemény érdeklődését a kelet-európai országban zajló háború iránt, és különösen igaz ez most, amikor az izraeli konfliktus is valamelyest háttérbe szorítja az eseményeket.

„Ha ez igaz, akkor ez még inkább aláhúzza a béke mielőbbi megkötésének szükségességét. Mert csak a békével tudjuk megmenteni az emberéleteket, csak a békével tudjuk elejét venni a pusztításnak” – figyelmeztetett.