Szijjártó Péter: Teljesen új helyzetet teremt, hogy migránsok automata fegyverrel lőnek a magyar határőrökre

Teljesen új helyzetet teremt, hogy egyes migránsok és embercsempészek nemrég automata fegyverrel lőttek nem csak egymásra, hanem magyar határőrökre is, ezért a nemzetközi közösségnek mielőbb az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére kellene fókuszálnia annak ösztönzése helyett – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Genfben.

A tárcavezető a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) panelbeszélgetésén arról számolt be először is, hogy Magyarország a jelenleg legaktívabb európai bevándorlási útvonalon fekszik, ezért erős migrációs nyomással néz szembe.

Rámutatott, hogy hazánkban tavaly mintegy 275 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak, idén pedig eddig 155 ezret. Illetve hangsúlyozta, hogy teljesen új helyzet állt elő azzal, hogy „példátlan agresszióval” szembesülnek a hatóságok a bevándorlók és az embercsempészek részéről, akik több esetben nem csupán egymásra, hanem a magyar határőrökre is automata fegyverrel támadtak.

„Világossá kell végre tennünk, hogy ez a fajta jelenség és viselkedés elfogadhatatlan, nem tolerálható”

– szögezte le.

„A határok megsértését bűncselekménynek, nemzeti szuverenitás elleni támadásnak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően kiemelte az állampolgárok védelmére vonatkozó kormányzati felelősséget, és azon reményét fejezte ki, hogy az IOM platformként szolgálhat az észszerű párbeszédre, szemben a Brüsszelben zajló vitával, amelynek során „a migrációt ösztönzik, az embercsempészek üzleti modelljét támogatják”.

„Az Európai Unió gyakorlatilag mágnesként funkcionál a bevándorlás szempontjából. Ösztönzés helyett végre a kiváltó okokat kell kezelnünk” – jelentette ki.

Utóbbiak terén a gazdasági kihívásokat, a fegyveres konfliktusokat, továbbá az élelmiszer- és vízellátás, a klímaváltozás jelentette kihívásokat említette.

„Ahol háború van, ott békét kell teremtenünk. Ahol gazdasági válság van, ott fejlesztési programokat kell indítanunk. Ahol élelmiszer- és vízellátási nehézségek vannak, ott biztosítanunk kell a hozzáférést, a szállítást” – sorolta.

Majd kiemelte, hogy az éghajlatváltozás elleni harcban pedig erősíteni kell a globális együttműködést. Mint mondta, ebből Magyarország is kiveszi a részét, a kormány ugyanis nem politikai, hanem inkább gyakorlati kérdésként tekint arra, hogy miként lehet megóvni a Földet jelenlegi formájában a következő nemzedékek számára.

Ennek kapcsán arra is kitért, hogy hazánk a világ azon húsz országa közé tartozik, amelyik úgy volt képes a gazdasági teljesítménye növelésére, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsátását.

A miniszter végezetül kijelentette hogy Magyarország továbbra is kész a fejlődő államok támogatására, például különböző kötött segélyhitelek, ösztöndíjak, fejlesztési támogatások formájában, hogy ezzel az érintett országok képessé váljanak gazdaságuk korszerűsítésére, ami segítheti a károsanyag-kibocsátás csökkentését is.

Valamint együttműködésre szólított fel minden résztvevőt a kiváltó okok kezelése, az újabb migrációs hullámok megelőzése terén, miután ezek szavai szerint komoly kihívásokat és veszélyeket jelenthetnek számos országra nézve.

Teljesen új helyzetet teremt, hogy egyes migránsok és embercsempészek nemrég automata fegyverrel lőttek nem csak egymásra, hanem magyar határőrökre is, ezért a nemzetközi közösségnek mielőbb az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére kellene fókuszálnia annak ösztönzése helyett – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Genfben.

A tárcavezető a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) panelbeszélgetésén arról számolt be először is, hogy Magyarország a jelenleg legaktívabb európai bevándorlási útvonalon fekszik, ezért erős migrációs nyomással néz szembe.

Rámutatott, hogy hazánkban tavaly mintegy 275 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak, idén pedig eddig 155 ezret. Illetve hangsúlyozta, hogy teljesen új helyzet állt elő azzal, hogy „példátlan agresszióval” szembesülnek a hatóságok a bevándorlók és az embercsempészek részéről, akik több esetben nem csupán egymásra, hanem a magyar határőrökre is automata fegyverrel támadtak.

„Világossá kell végre tennünk, hogy ez a fajta jelenség és viselkedés elfogadhatatlan, nem tolerálható”

– szögezte le.

„A határok megsértését bűncselekménynek, nemzeti szuverenitás elleni támadásnak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően kiemelte az állampolgárok védelmére vonatkozó kormányzati felelősséget, és azon reményét fejezte ki, hogy az IOM platformként szolgálhat az észszerű párbeszédre, szemben a Brüsszelben zajló vitával, amelynek során „a migrációt ösztönzik, az embercsempészek üzleti modelljét támogatják”.

„Az Európai Unió gyakorlatilag mágnesként funkcionál a bevándorlás szempontjából. Ösztönzés helyett végre a kiváltó okokat kell kezelnünk” – jelentette ki.

Utóbbiak terén a gazdasági kihívásokat, a fegyveres konfliktusokat, továbbá az élelmiszer- és vízellátás, a klímaváltozás jelentette kihívásokat említette.

„Ahol háború van, ott békét kell teremtenünk. Ahol gazdasági válság van, ott fejlesztési programokat kell indítanunk. Ahol élelmiszer- és vízellátási nehézségek vannak, ott biztosítanunk kell a hozzáférést, a szállítást” – sorolta.

Majd kiemelte, hogy az éghajlatváltozás elleni harcban pedig erősíteni kell a globális együttműködést. Mint mondta, ebből Magyarország is kiveszi a részét, a kormány ugyanis nem politikai, hanem inkább gyakorlati kérdésként tekint arra, hogy miként lehet megóvni a Földet jelenlegi formájában a következő nemzedékek számára.

Ennek kapcsán arra is kitért, hogy hazánk a világ azon húsz országa közé tartozik, amelyik úgy volt képes a gazdasági teljesítménye növelésére, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsását.

A miniszter végezetül kijelentette hogy Magyarország továbbra is kész a fejlődő államok támogatására, például különböző kötött segélyhitelek, ösztöndíjak, fejlesztési támogatások formájában, hogy ezzel az érintett országok képessé váljanak gazdaságuk korszerűsítésére, ami segítheti a károsanyag-kibocsátás csökkentését is.

Valamint együttműködésre szólított fel minden résztvevőt a kiváltó okok kezelése, az újabb migrációs hullámok megelőzése terén, miután ezek szavai szerint komoly kihívásokat és veszélyeket jelenthetnek számos országra nézve.

A brüsszeli elit támogatja a migrációt, és ennek érdekében hatásköröket próbál elvonni a nemzeti kormányoktól – erről beszélt Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatornán csütörtök reggel.

A politikus azt mondta, a brüsszeli elit és a nagy tagállamok 2015 óta támogatják a migrációt, és ki akarják kényszeríteni a kötelező kvótákat. „Ezek az intézkedések mágnesként vonzzák az illegális bevándorlókat”, elég az olasz vagy a nyugat-balkáni helyzetre gondolni – tette hozzá.

Zsigmond Barna Pál szerint a brüsszeli elit magához ragadta a kezdeményezést, és általában megpróbálja elvonni a hatásköröket a tagállamoktól, a migráció kérdésében is ez figyelhető meg.

A stratégia az, hogy minél több illegális bevándorlót engedjenek be Európába, ha így lesz, Magyarország sem dönthet majd arról, hogy kit enged be – fejtette ki az államtitkár.

Közölte: szerdán az EU belügyi tanácsában csak perceket szántak erre a fontos kérdésre, és hiába szavazott ellene Magyarország és Lengyelország, illetve jelezte különvéleményét Csehország, Szlovákia és Ausztria.

Rámutatott: jövő nyáron EP-választások lesznek, és remélhetőleg olyan jobboldali erők kerülnek hatalomra, amelyek fellépnek a migráció ellen. E miatt a jelenlegi brüsszeli baloldali elit még a választások előtt el akarja fogadtatni a migrációs paktumot, és ennek érdekében von el hatásköröket a tagállamok kormányaitól, például úgy „csűri-csavarja a jogot”, hogy a teljes egyetértést megkívánó eljárásból többségi döntéshozatal lesz, ahol el tudja fogadtatni javaslatait – magyarázta Zsigmond Barna Pál.

A jövő nyári EP-választások egyik tétje éppen az, hogy az unió visszatérhessen a gyökerekhez, visszaállíthassa eredeti működését – jegyezte meg.

Zsigmond Barna Pál beszélt arról is, hogy jól áll a felkészülés a jövő évi magyar uniós elnökségre. Magyarország éppen a jövő júniusi EP-választások után, július 1-jétől tölti be az EU soros elnökségét, s ennek során fontos téma lesz a migráció, a demográfiai helyzet a nyugat-balkáni bővítés és a kohéziós politika.

Jelezte, az EP-választás után tisztújítást tart az unió, ezért is lesz sorsdöntő időszak a magyar elnökség. „Mi a magyar érdekekért küzdünk”

– hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában csütörtök reggel Zsigmond Barna Pál beszélt többek között arról is, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek visszatartása nyílt zsarolás. Ráadásul Brüsszel módosítaná az uniós költségvetést, s ennek következtében kamatterhek sújtanák Magyarországot, miközben „egy forintot se kap” – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Hozzátette: azt sem lehet tudni, hogy mi lett az eddigi uniós támogatással, miért kell a migrációs paktummal és a brüsszeli bürokráciával kapcsolatos kiadásokat növelni; mindezt úgy, hogy „Magyarország mindig is konstruktívan állt az unióhoz”.

Ukrajnával kapcsolatban a magyar álláspont az, hogy először tűzszünetre, békére van szükség, uniós tagságról pedig csak akkor lehet szó, ha a kárpátaljai magyar kisebbség jogait biztosítják, de ebben sajnos nincs előrelépés – jegyezte meg Zsigmond Barna Pál.