Sorsdöntő választások a hétvégén Lengyelországban

A hétvégi lengyel parlamenti választásokon a szavazók eldöntik, Lengyelország szuverén állam marad-e, vagy egy – európai provinciává válik – foglalta össze Mateusz Morawiecki kormányfő a voksolás tétjét.

Az ellenfél Tusk vezette PO sokak szerint az Európai Néppárt tagjaként minél gyorsabban akarja bevezetni a migránsok elosztását tartalmazó uniós migrációs paktumot. A választások napján rendezett népszavazáson az uniós migrációs tervről is lehet szavazni.

A legutóbbi felmérések szerint a PiS a szavazatok 37 százalékát kapná, ha most tartanák a választásokat. A PO vezette Polgári Koalíció 31 százalékra tenne szert. Bejutna a parlamentbe még a voksok 10 százalékával a nemzeti és újliberális pártok alkotta szövetség, a Konföderáció (Konfederacja), valamint az Új Baloldal (9 százalék) és a Harmadik Út (10 százalék).

A jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság és az ellenzéki Konföderáció szószólói elutasították a migránsok elosztását tartalmazó európai uniós migrációs paktumot abban a tévévitában, amelyet az október 15-i lengyel parlamenti választások előtt szervezett a lengyel közszolgálati televízió (TVP).

A választási kampány hajrájában megtartott vitában a választásokon induló öt tömörülés vett részt. A jelenlegi kormánykoalíciót 2015 óta, két kormányzati cikluson át vezető Jog és Igazságosság (PiS) pártot a tévévitában Mateusz Morawiecki kormányfő képviselte.

A fő ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) nevében Donald Tusk pártelnök, volt lengyel kormányfő szerepelt.

A résztvevők a nemzeti vagyon privatizációját, a nyugdíjkorhatár emelését, a biztonságot, a foglalkoztatottságot, valamint a társadalompolitikát érintő kérdéskörökre válaszoltak.

Az első kérdés a migrációra, az uniós elosztási kvótákra vonatkozott. Tusk a válaszra megszabott időt a PiS elnökét, Jaroslaw Kaczynskit érintő bírálatra szánta, „a jelenlegi legnagyobb migrációs botrányról” beszélt. A lengyel kormány képviselői még szeptemberben közölték: ügyészségi eljárás indult 268 vízumkérelem korrupciógyanús elbírálása miatt.

Morawiecki válaszában felidézte: a múlt pénteki nem hivatalos EU-csúcson „kemény vétót” emelt az illegális bevándorlás ellen. „Tusk pártja az unióban már befogadja a migrációs paktumot” – utalt a kormányfő az Európai Néppárt álláspontjára.

A PiS politikusa arra is emlékeztetett: vasárnap a választásokkal együtt népszavazást tartanak, melynek egyik kérdése éppen a paktumról szól.

A nemzeti és újliberális pártokat is egyesítő Konföderáció (Konfederacja) nevében felszólaló Krzysztof Bosak kijelentette: el kell utasítani az uniós csomagot, amely arra kényszeríti Lengyelországot, hogy befogadja „a menekültként beállított illegális bevándorlókat”. Az ellenzéki politikus egyúttal azzal vádolta a Morawiecki-kormányt, hogy „ellenőrizetlen módon fogad be gazdasági migránsokat”.

A Harmadik Út nevű, a Lengyel Parasztpártból (PSL) és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló tömb nevében ez utóbbi tömörülés vezetője, Szymon Holownia beszélt. A volt elnökjelölt kijelentette: „senki sem kényszeríthet rá minket, hogy akaratunk ellenére befogadjunk menekülteket vagy migránsokat”.

Az Új Baloldal (Nowa Lewica) nevű tömörülés alelnöke, Joanna Scheuring-Wielgus a kanadai példát említette válaszában. „Kanada minden évben megszabja a befogadható személyek számát” – tette hozzá.

A vita idején a TVP székháza előtt a pártok támogatói vonultak fel. A zászlókat lengető, jelszavakat skandáló csoportokat rendőrök választották el egymástól.

Az októberben végzett nyolc felmérés alapján a PiS a szavazatok 35-37 százalékát kapná, ha most tartanák a választásokat. A PO vezette Polgári Koalíció 28-31 százalékra számíthatna.

Bejutna a parlamentbe még az Új Baloldal (9-11 százalék), valamint a Konföderáció (8-10 százalék). A Harmadik Út támogatottsága a koalíciók számára meghatározott nyolcszázalékos bejutási küszöb határán mozog. A küszöb alatt maradna a Független Önkormányzatok (BP) nevű, 3 százalékos támogatottsággal rendelkező tömörülés.

LENGYELORSZÁGBAN 2023. OKTÓBER 15-ÉN ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOKAT TARTANAK, RÁADÁSUL EGY, A MIGRÁCIÓS POLITIKÁT ÉRINTŐ NÉPSZAVAZÁSSAL EGYETEMBEN.

A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt vezetője, Jarosław Kaczyński még idén júniusban vetette fel, hogy itt lenne az ideje országos népszavazást tartani az EU által szorgalmazott migrációs kvótáról, amit a lengyel kormány a magyarhoz hasonlóan élesen ellenez. Soros Györgynek pedig nyilvánvalóan nem tetszik, hogy az emberek véleményt mondhatnak – és feltehetően elutasítják – ezt a számára fontos ügyet.

ENNÉLFOGVA JOGGAL ÉLHETÜNK A GYANÚVAL, HOGY SOROSÉK A VÁLASZTÁSOK BEFOLYÁSOLÁSÁRA AKARJÁK MAJD HASZNÁLNI A LEGNAGYOBB LENGYEL NAPILAPOKAT.

Mindeközben a Soros-szervezetek, vagyis a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata is aktivizálta magát.

AZ AMNESTY INTERNATIONAL TWITTER (X)-BEJEGYZÉSBEN USZÍT A NÉPSZAVAZÁS SZABOTÁLÁSÁRA.

A népszavazáson a legjobb szavazat a népszavazási kártya elfogadásának megtagadása. Azzal, hogy ezen a népszavazáson szavaz, legitimálja az előítéletek, a hamis téziseken alapuló kérdések terjesztését és az emberi jogok politikai játszmában való támadását. Ez nem igazi választás

- írják.

A Tűzfalcsoport emlékeztet, hasonló megoldást alkalmaztak a külföldről finanszírozott szervezetek a magyarországi, a választásokkal párhuzamosan megtartott gyermekvédelmi népszavazáson 2022-ben.