Soros György terve volt a migránspaktum

Soros György 2015-ben megírt tervét próbálja egyre durvább léptékben megvalósítani a brüsszeli elit a migránspaktummal - vélekedtek a résztvevők a 48 perc - Házigazda: Lánczi Tamás című műsor csütörtök esti adásában, melyben Kulifai Mátét, a Hetek lapszerkesztőjét, Kiszelly Zoltánt, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatóját és Szikra Leventét, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét a Karácsony Gergelyt körül lengő politikai korrupciós ügyekről is kérdezte Lánczi Tamás.

A hirado.hu beszámolója szerint a műsorban a baloldal pénzügyi botrányai mellett a Brüsszel által erőltetett migrációs paktum is terítékre került.

A házigazda felidézte, hogy Márki-Zay Péter tavaly kikotyogta, hogy Karácsony Gergely mozgalma 500 millió forintot kapott.

„Innentől kezdve a főpolgármester vesszőfutásba kezdett. Először azt mondta, nem kaptak külföldről semmilyen támogatást” - emlékeztetett rá Lánczi Tamás, majd felelevenítette, hogy azóta már számos egymásnak is ellentmondó magyarázattal állt elő Karácsony Gergely a külföldi támogatásokkal kapcsolatban.

Kulifai Máté szerint a baloldal kampányának egyik legérdekesebb mozzanata Karácsony Gergely visszalépése volt.

„Hogy létezik az, hogy váratlanul az esélyekkel szembe menve Karácsony egyszer csak visszalépett?” - vetette fel a kérdést Kulifai Máté, aki rámutatott, hogy az amerikai Demokrata Párthoz közeli körökhöz vezetnek a baloldalhoz érkező támogatások szálai.

„Azok, akik a pénzt betették a kampányba egy másik szereplőt láttak volna szívesen a színpadon nem Karácsonyt, ezért leszedték, és helyette indították Márki-Zayt?” - feszegette tovább a kérdést a házigazda.

„A szponzorok azt láthatták, hogy nem a liberális főpolgármester tudja megszólítani a »kiábrándult« fideszes szavazókat, hanem egy magát jobboldalinak beállító ember” - vélekedett Kiszelly Zoltán, aki nemzetközi példákat említve kifejtette, hogy a globalisták mostanában magukat jobboldalinak beállító figurákat igyekeznek indítani ott, ahol a társadalom fogékony a konzervatív értékekre.

A külföldi támogatásokról szólva Szikra Levente emlékeztetett rá, hogy a baloldal több ízben is kapott pénzt külföldről.
„Folytak be azután is komoly adományok, hogy visszalépett Karácsony Gergely, és azután is, hogy elveszítették a választásokat” - hangsúlyozta Kulifai Máté.

Kiszelly Zoltán a gyűrődésmentes bankjegyek kapcsán emlékeztetett rá, hogy az uniós szabályok szerint csak tízezer eurót lehetne készpénzben áthozni a határon.
„Lehet, hogy ezt nem a londoni vagy az amszterdami magyarok hozták, hanem egy diplomata autó” - vélekedett a politológus.

Lánczi Tamás azt is firtatta, előfordulhat-e az, hogy a DK kiáll Karácsony mögül és nem támogatja majd a jövőre esedékes önkormányzati választásokon?

„A DK arra játszik, hogy a kerületi polgármester-jelöltek közül minél többet ő állíthasson” - magyarázta Szikra Levente, aki szerint Gyurcsány Ferencnek nem az a fontos, hogy ki ül a főpolgármesteri székben, hanem az, hogy milyen közgyűléssel dolgozik együtt a főpolgármester.

Az Európai Unió által erőltetett migránspaktummal kapcsolatban Lánczi Tamás rámutatott, hogy kötelező migránsszétosztási rendszert akarnak bevezetni és pénzbüntetéssel sújtani azokat az országokat, amelyek nem hajlandók befogadni az illegális bevándorlókat.

Ez kísértetiesen ugyanaz a terv, amit 2015-ben Soros György megírt - szögezte le a házigazda.

„Ugyanazt a tervet próbálják egyre durvább léptékben átültetni” - reagált Szikra Levente, aki hangsúlyozta, hogy mindez milliárdos nagyságrendű fizetési kötelezettséget jelentene Magyarország számára, miközben hazánk már több százmilliárd forintot költött a schengeni külső határok védelmére, ráadásul Brüsszel is tartozik hazánknak sok milliárd euróval.

„Amellett, hogy nem fizetik meg a nekünk jog szerint járó pénzeket, még a migrációs politikánk büntetéseként további pénzeket akarnak tőlünk elkérni. Érzek itt némi igazságtalanságot” - fogalmazott Szikra Levente.

A Soros-szervezet nyilvánvalóan nem akar mást, mint a nyugati civilizáció teljes pusztulását – így kommentált X-bejegyzésében Elon Musk egy olyan videót, mely az Olaszországra nehezedő migrációs nyomásról szól. Az amerikai–dél-afrikai milliárdos egy olyan felvételre reagált, amelyen az olasz hatóságok küzdenek az illegális migránsokkal Lampedusa szigetén.

Olaszország hat hónapos szükségállapotot rendelt el, mivel a Soros György vezette invázió eszkalálódik − írta a Musk által kommentált videót megosztó felhasználó. A posztoló ezt követően arról beszélt, hogy a szigetre az elmúlt héten naponta ötezernél is több illegális bevándorló érkezett, amellyel a hatóságok egyszerűen már nem tudnak mit kezdeni.

Soros minden pénzét Olaszország ellen fordította az európai inváziójával

– zárta szavait a felhasználó.

A Magyar Nemzet összefoglalójában arra hívta fel a figyelmet, hogy Olaszországban drámai a migrációs helyzet, a Giorgia Meloni vezette olasz kormány a hét elején döntött úgy, hogy kemény szigorításokat vezet be az illegális bevándorlók megfékezésére. Ennek keretein belül jól ellenőrizhető, kis lélekszámú településeken zárt táborokat hoznak létre a migránsoknak, amíg el nem bírálják menedékkérelmüket. Ha nem jogosultak menekültstátusra, rövid időn belül kitoloncolják őket az országból, vissza Afrikába.

A portál felidézte, hogy Meloni koalíciós partnere, a Liga párt elnöke, Matteo Salvini keményen bírálta az Európai Uniót:

„Lampedusa megszállása azt mutatja, hogy az Európai Unió valójában nem létezik, süket és bűnrészes, magára hagyta a tagállamokat”

– húzta alá a politikus.

Teljesen új helyzetet teremt, hogy egyes migránsok és embercsempészek nemrég automata fegyverrel lőttek nem csak egymásra, hanem magyar határőrökre is, ezért a nemzetközi közösségnek mielőbb az illegális bevándorlás kiváltó okainak kezelésére kellene fókuszálnia annak ösztönzése helyett – közölte a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Genfben.

A tárcavezető a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) panelbeszélgetésén arról számolt be először is, hogy Magyarország a jelenleg legaktívabb európai bevándorlási útvonalon fekszik, ezért erős migrációs nyomással néz szembe.

Rámutatott, hogy hazánkban tavaly mintegy 275 ezer illegális határátlépési kísérletet regisztráltak, idén pedig eddig 155 ezret. Illetve hangsúlyozta, hogy teljesen új helyzet állt elő azzal, hogy „példátlan agresszióval” szembesülnek a hatóságok a bevándorlók és az embercsempészek részéről, akik több esetben nem csupán egymásra, hanem a magyar határőrökre is automata fegyverrel támadtak.

„Világossá kell végre tennünk, hogy ez a fajta jelenség és viselkedés elfogadhatatlan, nem tolerálható”

– szögezte le.

„A határok megsértését bűncselekménynek, nemzeti szuverenitás elleni támadásnak kell tekinteni, és ennek megfelelően kell kezelni” – tette hozzá.

Szijjártó Péter ezt követően kiemelte az állampolgárok védelmére vonatkozó kormányzati felelősséget, és azon reményét fejezte ki, hogy az IOM platformként szolgálhat az észszerű párbeszédre, szemben a Brüsszelben zajló vitával, amelynek során „a migrációt ösztönzik, az embercsempészek üzleti modelljét támogatják”.

„Az Európai Unió gyakorlatilag mágnesként funkcionál a bevándorlás szempontjából. Ösztönzés helyett végre a kiváltó okokat kell kezelnünk” – jelentette ki.

Utóbbiak terén a gazdasági kihívásokat, a fegyveres konfliktusokat, továbbá az élelmiszer- és vízellátás, a klímaváltozás jelentette kihívásokat említette.

„Ahol háború van, ott békét kell teremtenünk. Ahol gazdasági válság van, ott fejlesztési programokat kell indítanunk. Ahol élelmiszer- és vízellátási nehézségek vannak, ott biztosítanunk kell a hozzáférést, a szállítást” – sorolta.

Majd kiemelte, hogy az éghajlatváltozás elleni harcban pedig erősíteni kell a globális együttműködést. Mint mondta, ebből Magyarország is kiveszi a részét, a kormány ugyanis nem politikai, hanem inkább gyakorlati kérdésként tekint arra, hogy miként lehet megóvni a Földet jelenlegi formájában a következő nemzedékek számára.

Ennek kapcsán arra is kitért, hogy hazánk a világ azon húsz országa közé tartozik, amelyik úgy volt képes a gazdasági teljesítménye növelésére, hogy közben csökkentette a károsanyag-kibocsását.

A miniszter végezetül kijelentette hogy Magyarország továbbra is kész a fejlődő államok támogatására, például különböző kötött segélyhitelek, ösztöndíjak, fejlesztési támogatások formájában, hogy ezzel az érintett országok képessé váljanak gazdaságuk korszerűsítésére, ami segítheti a károsanyag-kibocsátás csökkentését is.

Valamint együttműködésre szólított fel minden résztvevőt a kiváltó okok kezelése, az újabb migrációs hullámok megelőzése terén, miután ezek szavai szerint komoly kihívásokat és veszélyeket jelenthetnek számos országra nézve.