Putyin elrendelte az atomriadót

Arra készülnek, hogy egy nyugati atomcsapásban az ország 70 százaléka elpusztul, és általános statáriumot kell elrendelni

Egy nukleáris háborúra való felkészülést szolgál az a példátlan országos szintű gyakorlat, amit az orosz elnök október 3-ára elrendelt - írta az Atv.

Korábban soha nem volt ilyen átfogó, az ukrán határtól Kamcsatkáig terjedő készültség, csak régiónként tartottak atomtámadást szimuláló tesztet – írja a brit Metro című lap.

Az egynapos nukleáris támadási gyakorlat abból a feltételezésből indul ki, hogy a NATO atomcsapást mér Oroszországra, amelyben az orosz lakásállomány és az életfenntartó létesítmények 70%-a megsemmisül. 

A forgatókönyv szerint az országban statáriumot vezettek be, és teljes körű mozgósítást is elrendelnek.

A teszt során azt is modellezik, milyen másodlagos veszélyt jelentenek az atomerőművekben és más kulcsfontosságú létesítményekben keletkező károk. 

Az állami és a regionális hatóságoknak rendkívüli mentőcsapatokat kell szervezniük az élelmiszer- és egészségügyi ellátás biztosítására, valamint a radioaktív sugárzás elleni védelemre.

Az előkészítő dokumentum szerint fel kell készülni a háború eszkalálódására, beleérve a nukleáris hatalmak részvételével zajló világméretű konfliktust is.

A lakosságot az életveszélyessé vált zónából Csernobilhoz hasonlóan tartósan ki kell telepíteni, ami példátlan méretű belső lakosságcserét jelent. 

Putyin közben a nukleáris armageddon elől az ország különböző pontjain lévő atombunkereinek egyikébe költözik, emellett rendelkezésére áll egy flottányi „Doomsday” Il-80 Maxdome repülőgép is, amelyek légi vezérlési központként tudnak működni.

A gyakorlatot négy nappal Putyin 71. születésnapja előtt tartják. 

A nukleáris háborúra felkészülést nem csak az országos katasztrófa gyakorlat szolgálja, hanem előkészületek történtek egy kísérleti atomrobbantás végrehajtására is az Északi-sarkkör térségében. 

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter augusztusban ellátogatott Novaja Zemljára, ami azt jelzi, hogy a tesztek több évtizednyi szünet után hamarosan újra kezdődhetnek.

Az orosz erők az elmúlt nap során 99 légi- és nyolc rakétacsapást mértek Ukrajna területére – közölte az ukrán vezérkar vasárnapi helyzetjelentésében a Facebook-oldalán.

A közleményben a katonai vezetés kiemelte, hogy az éjjel mintegy negyven, iráni gyártású Sahid drónnal támadta Oroszország Ukrajnát. Az ukrán légvédelem harminc drónt semmisített meg a déli Odessza és Mikolajiv megyék, valamint a nyugat-ukrajnai vinnicjai régió légterében. A jelentés szerint a támadásoknak

vannak civil halálos áldozatai és sérültjei,

de számokat a vezérkar nem közölt.

„Az orosz megszállók továbbra is figyelmen kívül hagyják a nemzetközi humanitárius jogot, nemcsak az ukrán csapatok állásait ágyúzzák, hanem a lakott területek polgári infrastruktúráját is, terrorizálva a civileket” – tette hozzá a vezérkar.

Olekszandr Tolokonnyikov, a déli Herszon megyei kormányzói hivatal szóvivője egy tévéműsorban arról tájékoztatott, hogy vasárnapra virradó éjjel az orosz erők tíz bombát dobtak a régióra. Sztanyiszlavove településen négy helyi lakos sérült meg, egy ember a romok alatt rekedt. A szóvivő megjegyezte, hogy az elmúlt hat-hét nap alatt 166 bombát dobtak az orosz erők a megyére.

A Donyeck megyei ügyészség a Facebookon arról adott hírt, hogy egy Sz-300-as rakétákkal végrehajtott orosz csapás nyomán egy négytagú család rekedt házuk romjai alatt.

Szomszédjuk mentette ki az összedőlt házból a házaspárt, 16 éves fiukat és az 57 éves nagymamát.

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója a Telegramon arról adott hírt, hogy régióját is rakétacsapás érte az éjjel. A területet az orosz erők úgyszintén Sz-300-as rakétákkal lőtték. Találat ért egy magánvállalatot, ahol tűz ütött ki. Áldozatokról, sérültekről nem közölt információt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reggel Telegram-csatornáján bejelentette, hogy egész Ukrajna vasárnap helyi idő szerint kilenc órakor egyperces néma csenddel tiszteleg az elesett ukrán védők emléke előtt. „Városaink központi utcáinak és tereinek, a közlekedésnek, mindannyiunknak, bárhol is legyünk, meg kell állnunk, hogy tisztelegjünk az elesett hősök emléke előtt, és köszönetet mondjunk minden védőnknek” – mondta videóüzenetében az államfő. Október 1-jén ünneplik Ukrajnában az ország védőinek napját.

Kilenc csoportos csapást hajtott végre nagypontosságú precíziós fegyverekkel és drónokkal hétfőtől péntekig az orosz hadsereg, egyebek között megsemmisítve az ukrán idegenlégió vezetésipontját – közölte az orosz védelmi minisztérium.

Ezek a csapások a tárca szerint elpusztítottak egyebek között két nagy, fegyverzetet és lőszert tároló arzenált is, valamint elakasztották a külföldi gyártású fegyverek szállítását, továbbá a Donyeck és Zaporizzsja környékén aktív ukrán alakulatok logisztikai támogatását.

Az elmúlt hétre vonatkozó, pénteken kiadott orosz hadijelentés szerint

az orosz erők 55 támadást vertek vissza a fronton, amelyek során az ukrán erők vesztesége 3360 halott és sebesült.

A legtöbb, 31 előretörési kísérlet a donyecki régióban, Artyomovszk (ukrán nevén: Bahmut), Avdijivja és Marjinka környékén történt, ahol az ukrán veszteségek meghaladták az 1760 katonát.

Emellett üzemképtelenné vált ezen a frontszakaszon 40 harckocsi és egyéb páncélozott jármű, 70 gépkocsi, 13 tüzérségi löveg, két sorozatvető, és megsemmisült két lőszerraktár is. A tárca szerint az ukrán fél a veszteségek ellensúlyozására kénytelen volt erősítést átdobni Kliscsijivka és Andrijvka környékére.

Az orosz hadijelentés szerint

az ukrán fegyveres erők az elmúlt héten öt harci gépet veszítettek,

közülük péntekre virradóra két, nyugati rakéták hordozására alkalmassá tett és korszerűsített, Lengyelországtól kapott MiG-29-est a Mikolajiv megyei Kolbalkine repülőterén.

Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán a helyi hatóságok ukrán tüzérségi és dróntámadást. A moszkvai védelmi minisztérium péntek délelőtt közölte, hogy a légvédelem 11 drónt lőtt le Oroszország légterében: egyet a kalugai, tízet pedig a kurszki régióban. Utóbbi területen a támadás öt településen áramkimaradást okozott.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy őrizetbe vett egy 45 éves kercsi lakost, aki az ukrán katonai hírszerzésnek kémkedett. A hazaárulással megvádolt férfi katonai felszerelés mozgásáról és a Krími híd közelében lévő berendezésekről szolgáltatott információt egy üzenetküldő szolgáltatáson keresztül.

Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta Junusz-Bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettest és Andrej Trosevet, a Wagner katonai magánvállat volt vezérkari főnökét,

és önkéntes harci egységek megalakításáról tárgyalt velük. A csütörtöki találkozóról pénteken számolt be a Kreml sajtószolgálata.

Trosev, aki nem vett részt a néhai Wagner-alapító, Jevgenyij Prigozsin vezette június végi lázadásában, az elnöki szóvivő szerint jelenleg a védelmi tárca állományához tartozik. Az államfő biztosította a Szedoj (Őszhajú) hívónevű, nyugállományú ezredest, hogy a Haza Védelmezői Alap szociális támogatásban részesít minden harcost, függetlenül attól, hogy „milyen státuszban harcolt és védte a hazát”.

Putyin a Kremlben pénteken fogadta egy olyan ötfős szakasz három tagját is, amely a donyecki régióban, Urozsajne környékén 12 ukrán katona támadását verte vissza.

Az elnök egyúttal méltatta azokat a bebörtönzötteket, akik önként jelentkeznek a hadseregbe, és akár életük elvesztésével váltják meg bűneiket.

Az elnök aláírta az őszi behívóparancsot is, amely október 1. és december 31. között 130 ezer sorkötelest érint. A vezérkar azt ígérte, hogy a besorozott katonákat nem fogják az elcsatolt területekre vezényelni.