Putyin egy új világ építéséről beszélt

Egy új világ építésének feladata áll előttünk – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

Úgy vélekedett, hogy a világban akkor lesz egyensúly, amikor senki sem kényszerítheti majd az államokat arra, hogy úgy éljenek, ahogy az a hegemónnak tetszik.

Emlékeztetett arra, hogy korábban javaslatot tett Oroszország NATO-csatlakozására, de ezt elutasították. Azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy figyelmen kívül hagyta Moszkva más javaslatait és figyelmeztetéseit is.

Meg kell őrizni Európa egységét, ez a legfontosabb kihívás az Európai Politikai Közösséget alkotó országok vezetőinek granadai találkozóján – jelentette ki csütörtökön a spanyolországi csúcsértekezletre érkezve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Hangoztatta, hogy nem csupán az Európai Uniót alkotó országokra gondol, hanem azokra az államokra is, amelyek még nem tagjai szervezetnek.

Zelenszkij jelenléte sokáig kérdéses volt, csak csütörtökön dőlt el, hogy részt tud venni az egynapos granadai találkozón, amelynek egyik fő témája a kontinens biztonsága.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy

a közelgő télen további hadműveletekre kell felkészülniük az országát támadó Oroszország részéről, és a védekezés lehetőségeiről is tárgyalni kíván partnereivel.

Hozzátette, hogy Moszkva nem csupán a frontokon támadja Ukrajnát, hanem például hamis információk terjesztésével is. A találkozó kezdetén felszólalva arra kérte a résztvevőket, hogy támogassák Kijevet abban: ne az ukrán létesítmények heverjenek romokban, hanem Vlagyimir „Putyin orosz elnök törekvései”.

Zelenszkij további katonai támogatást is kért a résztvevőktől, külön hangoztatva a légvédelem megerősítésének szükségességét. Elmondta, hogy a leginkább fenyegetett körzetekben az orosz támadások a mindennapi életet is megkeserítik, a diákok például aluljárókban kényszerülnek tanulni a rakéták által fenyegetett iskolák helyett.

Az ukrán elnök leszögezte, hogy teljes támogatottságot élvez az amerikai vezetés és az amerikai szövetségi törvényhozás két házának részéről.

Ezt nemrégiben megerősítették, amikor Washingtonban tárgyalt – tette hozzá, bizodalmát fejezve ki, hogy a legutóbbi amerikai fejlemények, amelyek az Ukrajnát segítő támogatások visszafogására utalnak, csak egy „politikai viharnak” tekinthetők, és az amerikai segítség folytatódik.
Kérte, hogy az Európai Politikai Közösség tagjai álljanak ki az euroatlanti értékek mellett.

Hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatásával egész Európa előre haladt: „Együtt megvédtük Ukrajnát, Európa kevésbé függ Oroszországtól, mint bármikor korábban, Európa bebizonyította, hogy teljes körű joga van az emberi szabadság és a nemzetközi jog védelmezőjeként fellépni” – fogalmazott.

Arra figyelmeztetett, hogy amennyiben nem állítják meg Moszkvát, Ukrajna után más területeket is meg fog támadni.

Oroszország szerinte az egész kontinens szabadságát és demokráciáját fenyegeti, egyes szomszédos országokban (például Moldovában vagy Grúziában) pedig nyíltan beavatkozik.

Az Európai Politikai Közösség közel 50 ország, valamint az európai uniós központi intézmények vezetőinek részvételével tartott granadai találkozójának fő témái Európa jövője köré összpontosulnak, a biztonság mellett közéjük tartozik az informatikai fejlesztés, az úgynevezett zöld átállás és a migráció is. Pénteken az EU-tagországok vezetői szűkebb körben ülnek össze.

Az orosz erők csapást mértek csütörtökön Harkiv megye egyik kistelepülésére, eltaláltak egy kávézóként és boltként is működő üzlethelyiséget, az előzetes információk szerint 49 ember halt meg – közölte Oleh Szinyehubov, a régió kormányzója és a főügyészi hivatal a Telegramon.

A tisztségviselő arról adott hírt, hogy a Kupjanszk közelében lévő Hora faluban az oroszok tűz alá vettek egy üzlethelyiséget. Szavai szerint a támadás pillanatában sok ember tartózkodott az épületben, amely az ágyúzás következtében teljesen romba dőlt.

A kormányzó az előzetes információk alapján 48 halálos áldozatról számolt be – köztük egy hatéves kisfiúról -, az ukrán főügyészség viszont már 49 halottról és hét sérültről. A mentést végzők még folytatják a kutatást a romok alatt túlélők és holttestek után.

Volodimir Zelenszkij elnök a Telegramon részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, és ismételten hangsúlyozta, hogy meg kell állítani az orosz terrort. Az államfő közölte, hogy épp most tárgyal európai vezetőkkel az ukrán légvédelem megerősítéséről.

„Ez egy szembe tűnően kegyetlen orosz bűncselekmény: rakétacsapás egy közönséges élelmiszerbolt ellen, ez minden kétséget kizáróan szándékos terrortámadás” – mutatott rá Zelenszkij. Ígéretet tett arra, hogy Ukrajna válasza nem marad el, és a csapás – mint írta – „teljesen korrekt és kemény” lesz.

„Mindenki bűnöző, aki segít Oroszországnak a szankciók megkerülésében. Mindenki, aki még mindig Oroszországot támogatja, a gonoszt támogatja. Oroszországnak csak egy dolog miatt van szüksége az ilyen és hasonló terrortámadásokra: azért, hogy népirtó agresszióját új normává tegye az egész világ számára. Egyúttal köszönetet mondok minden vezetőnek, minden embernek, aki támogat minket az élet védelmében” – fogalmazott az elnök.

Több mint 90 ezer embert vesztettek az ukrán fegyveres erők az ellentámadásuk kezdete óta – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

„Az úgynevezett ellentámadás kezdete óta, a csak június 4-től vezetett legfrissebb adatok szerint az ukrán alegységek vesztesége már több mint 90 ezer fő – ezek egészségügyi és helyrehozhatatlan veszteségek –, és 557 harckocsi, közel 1900 különböző osztályú páncélozott jármű” – mondta az elnök.

Mint fogalmazott: Oroszország nyugodtan halad a „különleges hadműveletben” kitűzött céljainak elérése felé.

Azt mondta, hogy a konfliktus a leendő világrend alapelveiről szól, és a tartós béke megteremtéséhez mindenkinek biztonságban kell éreznie magát.

Emlékeztetett arra, hogy a háború a Donyec-medencében immár 10. éve folyik, és ott a „különleges hadművelet” kezdete előtt is haltak meg emberek, amire azonban Nyugaton nem figyeltek oda, és akikért „senki nem sírt”.

Oroszország végrehajtotta a Burevesztnyik nukleáris meghajtású interkontinentális manőverező repülőgép utolsó sikeres tesztjét – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitakör plenáris ülésén csütörtökön Szocsiban.

A Burevesztnyik (Viharmadár) egyike azoknak az új hiperszonikus fegyvereknek, amelyek fejlesztéséről Putyin 2018. március 1-jén tett először bejelentést.

Putyin a fórumon nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy Oroszországnak szüksége van-e a nukleáris fegyverkísérletek újraindítására, ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva visszavonja a nemzetközi atomcsend-egyezmény ratifikációját.

Külföldi befektetők a Szovjetunió összeomlása óta folyamatos érdeklődést mutatnak az ukrán földek iránt, de igazán csak az USA által háttértámogatott 2014-es kijevi forradalom után szereztek döntő befolyást: 2022-ben 3,4 millió hektár termőföldet birtokolt tíz nemzetközi vállalat, az amerikai Cargill, Dupont és Monsanto pedig összesen 17 millió hektár mezőgazdasági területet vásárolt fel Ukrajnában, ami az összes szántóterület 28 százalékának felel meg. Kína sem maradt le: 2013-ban fél évszázados bérleti szerződést írt alá Ukrajna termőföldjének kilenc százalékára.

A kaliforniai Oakland Institute friss tanulmánya szerint a tíz legnagyobb ukrajnai földbirtokos céget egy kivételével külföldön jegyezték be, főleg olyan adóparadicsomokban, mint Ciprus vagy Luxemburg. A befektetők között található az amerikai befektetési tanácsadó Vanguard Group, a szintén amerikai befektetési alapkezelő Kopernik Global Investors, az amerikai Goldman Sachs tulajdonában lévő NN Investment Partners Holdings, a francia vagyonkezelő BNP Asset Management Holding, vagy éppen a Norges Bank Investment Management, amely Norvégia állami vagyonalapját kezeli. Mindemellett számos nagy amerikai nyugdíjalap, alapítvány és egyetemi alap is birtokol ukrán földeket az NCH Capitalon keresztül, amely egy amerikai székhelyű magántőkealap-kezelő.

Képünk illusztráció (MTI Fotó: Sóki Tamás)

A lengyel Center for Eastern Studies 2021-es tanulmánya szerint az ukrán mezőgazdasági óriásvállalatokat 2014-től kezdték felvásárolni, pont azután, hogy Viktor Janukovics oroszbarát elnök megbukott az Euromajdan mozgalom által is szervezett kijevi forradalom során.

Ahogy Békés Márton a Demokratában megírta, az Euromajdan-tüntetéseket az USA-ból is támogatták: „A szervezők mögött egyértelműen feltűnt Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium ukrán származású Eurázsia-ügyi államtitkár-helyettese, a kijevi amerikai nagykövet, Geoffrey R. Pyatt és a helyi Soros-alapítvány vezetője, Jevhen Bisztrickij.”

Közvetlenül a kijevi forradalom után, 2015 és 2019 között 502 millió dollárról 541 millió dollárra növekedett a külföldi tőke aránya a szektorban.

A legnagyobb mértékben az adó- és offshore paradicsomnak számító Ciprusból (211,4 millió dollár), Dániából (51,3 millió dollár), Lengyelországból (44,6 millió dollár), Hollandiából (33,5 millió dollár) és Németországból (31,2 millió dollár) érkezett külföldi tőke a kelet-európai országba. Az olyan nagyvállalatok, mint az ukrán mezőgazdaságban szintén érdekelt Agroprosperis, illetve a Continental Farmers Group mind külföldi kézben vannak. Előbbi amerikai tulajdonban, utóbbi pedig egy szaúdi alap, a SALIC kezében található.

Az amerikai mezőgazdasági cégek már a Szovjetunió összeomlása óta érdeklődést mutattak az ukrán termőföld iránt.

Egy 2012-es terv szerint nagy volumenű mezőgazdasági befektetők vehettek volna bérbe ukrán állami földterületeket: a bérlet összesen több mint négyszázezer hektárt érintett volna, a befektetőknek pedig kezdetben legalább kétszáz millió dollárt kellett volna befektetniük (természetesen különféle állami kedvezmények mellett).

A külföldi befektetők ugyanakkor csak 2014 után szereztek jelentős befolyást a kelet-európai országban, ahol az úgynevezett csernozjom, azaz a feketeföld értéke az aranyéval vetekszik.

Bár 2021-ig termőföldeladási tilalom volt érvényben Ukrajnában, 2014 után mégis változni kezdtek a birtokviszonyok. A földeladási moratórium ellenére 2016-ban tíz nemzetközi vállalat 2,8 millió hektár termőföldet birtokolt Ukrajnában, amely 2022-re már 3,4 millió hektárra nőtt.

Az Open Democracy egyik jelentéséből az is kiderült, hogy tíz magánvállalat ellenőrzi az ukrán mezőgazdasági piac 71 százalékát. A termőföld mellett a mezőgazdasági lehetőségek is vonzották az olyan agráróriásokat, mint a Cargill, a DuPont vagy a Monsanto. A felvásárlások mögött sokszor egy nagyon erős lobbi jelent meg, melynek célja a GMO használatának teljes legalizálása Ukrajnában. Ahogy azt az Australian National Review-ra hivatkozó V4NA is megírta, az egyaránt amerikai Cargill, DuPont és Monsanto összesen 17 millió hektár mezőgazdasági területet vásárolt fel, ami az összes szántóterület 28 százalékának, vagyis csaknem egyharmadának felel meg.

S hogy milyen jó üzlet a termőföld felvásárlása, azt már Soros György is megállapította, amikor 2009-ben kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a termőföld lesz korunk egyik legjobb befektetése.”

Természetesen nem az Egyesült Államok az első, amely felfigyelt az ukrán termőföldekre. A V4NA által idézett Wall Street Journal szerint Kína már 2013-ban fél évszázados bérleti szerződést írt alá Ukrajna termőföldjének kilenc százalékára, vagyis az ország teljes földterületének öt százalékára – olvasható a Magyar Nemzet hasábjain.